Károlyi Gyula
Károlyi Gyula

2024. május 19. Vasárnap

Károlyi Gyula, nagykárolyi gr.

politikus, miniszterelnök

Születési adatok

1871. május 7.

Nyírbakta, Szabolcs vármegye

Halálozási adatok

1947. április 23.

Budapest


Család

Nagyapja Károlyi György, gr. (1802-1877) politikus. Nagybátyja Károlyi István, gr. (1845-1907) politikus. Apja gr. Károlyi Tibor (1843-1904) politikus, nagybirtokos, anyja gróf Degenfeld-Schonburg Emma. Testvére gr. Károlyi Imre politikus (1873-1943) unokatestvére gr. Károlyi Mihály (1875-1955) és gr. Károlyi József (1884-1934) politikusok, nagybirtokosok. Veje gr. Esterházy Móric politikus, dédunokája Esterházy Péter író.

Iskola

Az MTA tagja (ig.: 1915. okt. 8.).

Életút

A bp.-i tudományegyetemen jogot tanult; közben a berlini és a bonni egyetem vendéghallgatója. Az MTA tagja (ig.: 1915. okt. 8.-1945. ápr. 26.). - Arad vm.-i birtokán gazdálkododott, a Főrendiház tagja (1905-1918), törvénytelenül kinevezett Fejérváry-kormány idején részt vett az ún. nemzeti ellenállásban (1905-1906). A Függetlenségi és 48-as Párt vezette koalíció kormányzása alatt Arad vm. és Arad törvényhatósági jogú város főispánja (1906-1910), a Nemzeti Munkapárt hatalomrakerülése után visszavonult a közélettől (1910), majd belépett az ifj. gr. Andrássy Gyula által újjászervezett Alkotmánypártba (1913). Az I. vh. alatt tartalékos huszárhadnagyként az orosz fronton szolgált (1914-1918), az össszeomlás után ismét Arad vm.-i birtokaira vonult vissza. A Tanácsköztársaság alatt Arad város székhellyel, elsősorban a környéki birtokosokból ellenkormányt alakított (aradi ellenforradalmi kormány, 1919. máj. 5.-1919. máj. 31.), de a román hadsereg néhány nap múlva több társával együtt Mezőhegyesen két hétre internálta (1919. máj. 9.). Kiszabadulása után (1919. máj. 22.) a francia megszállás alatt álló Szegedre utazott, ahol francia védnökség alatt újjáalakította kormányát (első szegedi ellenforradalmi kormány, 1919. máj. 30.-1919. júl. 12.), amelyben a miniszterelnöki poszt mellett igazságügyminiszter, ideiglenesen hadügy- (1919. máj. 30.-1919. jún. 6.), majd belügyminiszter is volt (1919. jún. 6.-1919. júl. 12.). Kormányának célja a bécs Antibolsevista Comitéval összhangban a proletárdiktatúra megdöntése volt, hadügyminisztere, Horthy Miklós megkezdte az önálló m. haderő, a Nemzeti Hadsereg felállítását. A remélt francia támogatás elmaradása, a hadsereg szervezésének akadályozása, sőt a katonai támadás kifejezett megtiltása, vmint az ellenforradalmi erők közötti belső viszályok miatt lemondott (1919. júl.). - A Romániához csatolt országrészből Mo.-ra áttelepedve az 1920-as évek elejétől a mintegy 12 ezer kh-as Szabolcs és Szatmár vm.-i birtokain gazdálkodott. Az örökös jogú főrendi családok küldötteként, ill. koronaőrként (1928. jún.-1930. dec.) az újjászervezett Felsőház tagja (1927-1931, 1931-1939). Az Egységes Párt programjával ogy.-i képviselő (Székesfehérvár, 1931-1932. nov.). Gr. Bethlen István kormányának külügymininisztere (1930. dec. 9.-1931. aug. 24.), Mo. miniszterelnöke (1931. aug. 24.-1932. okt. 1.), egyúttal pénzügyminiszter (1931. aug. 24.-1931. dec. 16.), valamint népjóléti és munkaügyi miniszter is (1931. dec. 16.-1932. jún. 30.). Hiv.-ba lépése után legsürgősebb feladatának a gazdasági világválság mo.-i következményeinek leküzdését tekintette, emiatt nem riadt vissza a népszerűségét visszavető, szigorító intézkedésektől. Megemelte az adókat, a költségvetési kiadások kurtítása érdekében csökkentette a köztisztviselők fizetését és a nyugdíjakat, takarékossági intézkedéseket (pl. az áll. autók használatának beszüntetése) hozott. A biatorbágyi merényletet kihasználva kormánya statáriumot vezetett be (1931. szept. 19.), ennek hatálya alatt felszámolta az MSZDP falusi szervezeteit, korlátozta a gyülekezési jogot és kiterjesztette a rögtönítélő bíróság hatáskörét. A sorozatos letartóztatásokkal, elrettentő ítéletekkel (pl. Fürst Sándor és Sallai Imre kivégzése) gyakorlatilag hosszabb időre likvidálta a KMP-t, de fellépett az éledő szélsőjobboldali mozgalmakkal szemben is (Vannay László puccskísérlete). A kormány Mo. pénzügyi helyzetének szanálása érdekében a Nemzetek Szövetsége pénzügyi biz.-ához fordult segítségért (1931. szept. 7.), majd egy évre transzfermoratóriumot (a külföldi pénzügyi követelések megfizetésének felfüggesztése) hirdetett meg (1931. dec.). Miután rövid távú válságkezelő intézkedései nem jártak eredménnyel, a demokratikus ellenzék, ill. a gazdavédelmi intézkedések elmaradását számon kérő Bethlen-csoport kereszttüzébe került, lemondott, és visszavonult a politikától (1932. okt.). A II. vh. alatt Horthy Miklós informális tanácsadó testületének, ún. titkos kamarillájának tagjaként kiállt az angolszász hatalmakkal kötendő különbéke mellett. M. kir. titkos tanácsos (1936).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője