Pályaképek
Pályaképek

2023. február 4. Szombat

Pályaképek

Az alábbi betűrendből kiválaszthatja, mely pályaképeket szeretné listázni.
Lentebb az aktuálisan kiemelt pályaképből olvashat egy részletet.

A - B - C - Cs - Cz - D - E - F - G - Gy - H - I - J - K - L - M - N - Ny - O - Ö - P - R - S - Sz - T - U - Ü - V - W - Z


Bajkó Mátyás

Csíki székely családból származott, gyermekkorát Ditrón, Csíkszeredán és Csíksomlyón töltötte.

Szülei: Bajkó Bálint földműves, Kiss Amália.

Felesége:

1. 1950-től Szabó Julianna védőnő.

Gyermeke, leánya: Bajkó Magdolna (1952–).

2. Pájer Ágota Emília (†2020. máj.).

Elemi iskoláit szülőfalujában, középiskoláit Ditrón, Csíkszeredán, Csíksomlyón és Kolozsvárott végezte, a csíksomlyói líceumban éretts. és tanítói képesítést szerzett (1945), Kolozsvárott kiegészítő érettségi vizsgát tett (1946).

A KLTE BTK-n magyar–történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953), doktorált (1958) a neveléstudományok kandidátusa (1972) doktora (1991). Tanulmányai idején a Debreceni Népi Kollégium tagja.

Ditrón (1945–1946), szállásföldi tanyai iskolákban tanító (1947). A KLTE BTK Pedagógia Tanszéke gyakornoka (1953–1954), tanársegéde (1954–1959), egy. adjunktusa (1959–1974), egy. docense (1974–1992), egy. tanára (1992. júl. 1.–1999. szept. 22.) és a Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese (1989-től).

Tudományos pályafutásának kezdetén a székely népmesék világával és a magyar gyermekirodalom történetével foglalkozott. Benedek Elek (1859–1929) munkásságának vizsgálata során érdeklődése előbb a meseíró kevéssé ismert tanügyi dolgozatai, majd az ezzel összefüggő neveléstörténeti kutatások felé fordult. Később a reformkori magyar iskolakultúra, a magyarországi és az erdélyi protestáns kollégiumok története, ill. Erdély művelődéstörténete vált munkálkodásának központjává. Alapvetően új eredményeket ért el a kora újkori kollégiumok belső életének és pedagógiai kultúrájának feltárása terén. Magyarországon az elsők között kezdte alkalmazni a pedagógiai komparatisztika módszertani eljárásait, vizsgálta az összehasonlító pedagógiatörténeti kutatások metodológiai kérdéseit. Akadémiai doktori értekezése (ill. az ez alapján megjelent kötet) fontos kísérletet jelentett a pozitivista iskolázottság és az előző évtizedek kétpólusú, stigmatizáló történetszemléletének meghaladására. Munkássága nyomán terjedt el az iskolakultúra fogalom, amellyel a protestáns pedagógiai intézetek szellemiségét jellemezte. Hitvallását és kutató attitűdjét jellemezte az Erdélyi Tükör c. folyóirata, amely a rendszerváltás éveinek...

Bővebben >

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője