Tanulmányok
Tanulmányok

2023. február 4. Szombat

Tanulmányok

Az alábbi betűrendből kiválaszthatja, mely tanulmányokat szeretné listázni.
Lentebb az aktuálisan kiemelt tanulmányból olvashat egy részletet.

A - B - C - Cs - Cz - D - E - F - G - Gy - H - I - J - K - L - M - N - Ny - O - Ö - P - R - S - Sz - T - U - Ü - V - W - Z


Petőfi Párizsban

Cs. Szabó László a 20. század egyik legjelentősebb esszéírója, a Nyugat harmadik nemzedéke tagja volt, akinek erősen etikai és humanista írásai és állásfoglalásai mind a két világháború között, mind nyugat-európai emigrációjában mindig kulturális és erkölcsi zsinórmértéket jelentettek. Sajnos az igen termékeny szerző rendkívül gazdag életműve jórészt feltáratlan, munkásságából az irodalomtörténészek is csak sajátos városképeit, azaz útirajz-esszéit emelik ki, és azt az életpályájának igen fontos, sorsdöntő szakaszát, amikor Cs. Szabó László – Németh László visszalépése után – elvállalta a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetését. Természetesen a trianoni országvesztés után a Nyugat Őrjárat rovatában megjelent, később kötetekbe rendezett „tanulmányrajzai” és a szellemi honvédelem irodalmi és kulturális műhelyévé kialakított Magyar Rádióban elhangzott hangjátékai, előadásai és felolvasásai (kiegészítve a II. világháború utáni emigráns irodalom magyarországi kapcsolatainak kialakításában játszott megkerülhetetlen érdemeivel) Cs. Szabó László életútjának legfontosabb mérföldkövei. Azonban az életművében igen járatosak közül is csak kevesen ismerik Cs. Szabó László első, különös szépirodalmi írásait, kisprózájának első, kötetben megjelent remekét, illetve annak előzményeit. Az Egy gondolat bánt engemet… című műve hasonmás kiadásával e hatalmas életműre egyik első és valószínűleg legkülönösebb munkájának megjelentetésével emlékezünk.

Cs. Szabó László első elbeszéléseit Zolnai Béla jelentette meg a szegedi Széphalom című lapban (Szabó László néven, 1927–1929-ben). Zolnai három novellát közölt Cs. Szabótól: a Látogatás Antwerpenben (1927), az Utrecht ostroma (1928) és az Erdély hercege (1929) címűeket. A három kispróza (amiből az első kettőt az Apai örökség című kötetben is közölt) összefügg, mindegyiknek a főszereplője az író alteregója, Deák Virgil, az álcáját sűrűn váltogató jelmezes hős, aki szerelméért, Zágoni Erzsébetért harcol. Az Utrecht ostroma valójában Budapesten játszódik a jelenben, az író játékos képzelete azonban XIV. Lajossá maszkírozza Louis de Castel-Jaloux-t, Zágoni Erzsébet francia lovagját. Németh Andor Cs. Szabó első elbeszéléseiről találóan állapította meg, hogy...

Bővebben >

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője