Ady Endre titokzatos szerelme

I.

Ady Endre Maria Grünben

„Tessék elgondolni egy divatos osztrák szanatóriumot, hova majdnem csak magyarok járnak, s ahova minden magyar társadalmi nyavalya elküldte a maga demonstrációját … Mert itt valamennyi jelentősebb magyar kaszinó népe egy kisebb vagy nagyobb csoporttal képviselődik, csak éppen hogy az asszonyok dominálnak…”

(Ady Endre, Pesti Tükör, 1913. július 1.)

A Maria Grün-i szanatóriumot (Sanatorium und Wasserheilanstalt Maria-Grün bei Graz) 1885-ben alapították a grazi Rosenbergen, a Schönbrungasse 30. szám alatt. Az intézmény első vezetője Richard von Krafft-Ebing (1840–1902) orvos, igazságügyi orvosszakértő, pszichiáter volt. Krafft-Ebing – akinek könyvei az elmúlt századelőn Magyarországon is rendkívül népszerűek voltak – a világon elsők között foglalkozott tudományos igénnyel a nemiséggel, a nemi aberrációkkal, összefüggést fedezett fel az idegbetegségek (neuraszténia, hisztéria, a periférikus idegek elváltozásai stb.) és a szexualitás között. Krafft-Ebing magánklinikája idővel a Monarchia egyik legismertebb gyógyintézetévé vált, ahol elsősorban a társadalom felsőbb rétegeiből származó mentálisan sérült betegeket kezeltek, de gyakran megfordultak ott a művészvilág ismert morfinista, kokainfüggő képviselői, valamint a súlyos nemi betegségek szövődményei következtében kialakult ideg- és elmebetegségben szenvedők is. Krafft-Ebing halála után a szanatóriumot kibővítették, szerkezetileg átalakították, az intézetet már nemcsak súlyos betegek keresték fel, de divatossá vált „a gráci könnyed kúra” amely elsősorban – mai szóval élve – táplálkozásterápiát, szigorú orvosi felügyelettel kísért diétát jelentett. Történetünk kezdetén, 1913-ban, Anton Stichl (1857–1924) állt a klinika élén. A szanatórium bejelentőkönyve – Schweitzer Pál kutatásai alapján kijelenthető, hogy csak ez az egyetlen irat maradt fenn a korabeli dokumentumok közül – szerint Andreas von Ady Schriftsteller 1913. március 7-e és július 6-a között tartózkodott a grazi intézetben (ennek emlékére 1982-ben emléktáblát helyeztek el az akkor már gyermekotthonként működő épület falán).

Ady Endre betegsége 1913 tavaszára elhatalmasodott, önpusztító életvitele olyannyira súlyos válságba sodorta fizikai és idegi állapotát, hogy azonnali beavatkozásra volt...

Bővebben >