Erdős Pál
Erdős Pál

2024. november 2. Szombat

Erdős Pál

matematikus

Születési adatok

1913. március 26.

Budapest

Halálozási adatok

1996. szeptember 20.

Varsó, Lengyelország


Család

Sz: Erdős (Engländer) Lajos középiskolai tanár, Wilhelm Anna.

Iskola

Középiskoláit a bp.-i VIII. és VII. kerületi állami gimnáziumban végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1934), az MTA tagja (l.: 1956. máj. 30.; r.: 1962. ápr. 6.).

Életút

Miután elvégezte az egyetemet elhagyta Magyarországot, Angliában, Manchesterben telepedett le, a Manchesteri Egyetem ösztöndíjasa (1934–1938), majd az USA-ban élt, ahol több egyetem professzora (1938-tól). 1955-től rendszeresen Magyarországra látogatott, majd Budapesten is élt, az MTA Matematikai Intézete külső tudományos főmunkatársa, tud. tanácsadója (1962–1996). A 20. sz.-i matematika egyik legjelentősebb alakja. Munkássága a halmazelméletben, a kombinatorikában és a számelmélet több területén alapvetően meghatározta a fejlődés irányait. Rényi Alfréddal a véletlen gráfok elméletének kidolgozója. Nevéhez fűződik a véletlen (valószínűségszámítási) módszer kifejlődése is a matematikai több területén (analízis, geometria, kombinatorika, számelmélet).

Emlékezet

Varsóban hunyt el, a bp.-i Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította.

Elismertség

A Holland Királyi Tudományos Akadémia (1980-tól), az USA Nemzeti Tudományos Akadémiája, a New York-i Tudományos Akadémia, az Ausztrál Tudományos Akadémia, az Indiai Tudományos Akadémia, a londoni Royal Society tagja.

Elismerés

A wisconsini, a haifai, a yorki, a hannoveri, a waterlooi egyetem t. doktora. A Bolyai János Matematikai Társulat t. elnöke. Cole-díj (1951), Kossuth-díj (1958), Szele Tibor-díj (1971), Állami Díj (1983), Wolf-díj (1984), Akadémiai Aranyérem (1991).

Szerkesztés

A Periodica Mathematica (1971-től), a Combinatorica főszerkesztője (1981-től).

Főbb művei

F. m.: Bizonyos számtani sorok törzsszámairól. Egy. doktori értek. is. (Sárospatak, 1934)
On the Sum and Difference of Squares of Primea. 1–2. (Journal of the London Mathematical Society, 1937)
On Interpolation. 1–2. Turán Pállal. (Annals of Mathematics, 1937–1938)
On the Easier Waring Problem for Powers of Primes. 1–2. (Proceedings of the Cambridge Philosophical Society, 1937–1939)
Some Remarks about Additive and Multiplicative Functions. (Bulletin of the American Mathematical Society, 1946)
On a Conjecture of Klee. (American Mathematical Monthly, 1951)
The Insolubility of Classes of Diophantine Equations. (American Journal of Mathematics, 1954)
Néhány interpolációs elmélettel kapcsolatos problémáról. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1957. jún. 28.
megjelent, angolul: Problems and Results on the Theory of Interpolation. I. Acta Mathematica, 1958)
Válogatott fejezetek a számelméletből. Surányi Jánossal. (Bp., 1960
hasonmás kiad. Szeged, 1996)
Gráfelméleti extrém feladatok. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1962. szept. 27.)
Professional Mail Surveys. (New York, 1970)
The Art of Counting. Selected Writing. Szerk. Spencer, J. (Cambridge [USA]–London, 1973)
Probabilistic Methods in Combinatorics. Spencer, J.-vel. (Bp.–New York, 1974
oroszul: Moszkva, 1976)
Old and New Problems and Results in Combinatorial Number Theory. Graham, R.-rel. (Genéve, 1980).

Irodalom

Irod.: Turán Pál: E. P. 50 éves. (Matematikai Lapok, 1963)
Babai László: E. P. (Combinatorica, 1996)
Vazsony, E.: P. E., the World’s Most Beloved Mathematical Genius „Leaves”. (Pure Mathematics, 1996)
Pach János: Két helyen egyszerre. (Világosság, 1996)
Bíró Tamás: E. P. (Szombat, 1997)
T. Sós Vera: E. P. (Magyar Tudomány, 1997)
Bar-Ilan: The Mathematicain P. E., in the Eyes of the Internet. (Scientometrics, 1998)
Schechter, B.: Agyam nyitva áll! E. P. matematikai utazásai. (Bp., 1999)
Hoffman, P.: A prímember. E. P. kalandjai a matematika végtelenjében. (Bp., 1999).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője