Braun Soma
társadalomtudós, kultúrtörténész, műfordító
Névváltozatok
Braun Sámuel
Születési adatok
1890. február 13.
Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Halálozási adatok
1942. szeptember 2.
Ukrajna, a Don mellett
Család
Nagyszülei, apai: Braun Móric, Deutsch Johanna; Deutsch Sámuel (1796. Győr–1863. Pest) és Reich Franciska (1797–1872) leánya.
Nagyszülei, anyai: Klauber János (= Klauber Jónás, 1832. febr. 10. Izsák, Pest vm.–1902. febr. 3. Kecskemét. Temetés: 1902. febr. 5. Kecskemét, Izraelita Temető) községi tanító, izraelita néptanító; Klauber Salamon és Traub Johanna fia, Schmidt Babetta [Berta/Barbara/Borbála] (= Schmied Betti, 1836?–1881. júl. 29. Kecskemét. Temetés: 1881. júl. 31. Kecskemét, Izraelita Temető).
Klauber János híres néptanító volt Kecskeméten. Az 1876. évi kecskeméti országos iparkiállításon díszoklevelet és -érmet nyert számológépéért és héber „hangoztató könyvéért”, amely az első ilyen magyarországi kiadvány volt.
Klauber János 2. felesége: Berger Róza, 3. felesége: Schwarz Regina.
Szülei: Braun József (†1902) könyvelő, Klauber Sarolta/Sára (1867. febr. 17. Nagylak, Csanád vm.) óvónő. Özvegy.
Klauber Sára testvére: Klauber Frigyes (1876. okt. 29. Kecskemét–1920. febr. 5. Bp. Temetés: 1920. febr. 8. Rékoskeresztúr, Izraelita Temető) egri főreáliskolai tanár.
Klauber Sára 2. férje: Zöldesi Dávid (= 1882-ig Zelinka Dávid, 1849. febr. 15. Várna, Bulgária–1916. okt. 19. Bp.) „börzelátogató.”; Zelinka/Zelanka Jakab és Müller Mária fia.
Braun Soma testvére: Braun János/Jenő (1892. fer. 29. Baja); féltestvérei: Zöldesi Béla (1903. máj. 8. Bp.–1944. nov. 15. Hol?), Zöldesi Gyula (1905. jan. 19. Bp.–1944. dec. 24. Hol?) fuvolaművészek és Zöldesi Mária (1907. dec. 27. Bp.–1944. dec. 24. Hol?) zongoraművésznő.
Mindhárom féltestvére kiválóan zenélt, alkalmanként Zöldesi együttes néven is felléptek. A holokauszt áldozatai.
Iskola
A budapesti VIII. kerületi Zrínyi Miklós Gimnáziumban éretts. (1908), a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1913); egyetemi évei alatt Göttingenben (1909–1910) régészeti, Londonban (1911–1912) nyelvészeti tanulmányokat folytatott.
A középiskolában a görög, a latin és a német mellett francia nyelvet is tanult, az egyetemen az angol nyelv mellett Schmidt Józsefnél keleti (bengáli és szanszkrit) filológiát hallgatott.
Életút
Az I. világháború alatt frontszolgálatot teljesített (1914–1918), az összeomlás után a ceglédi főgimnázium r. tanára (1918–1919). A Tanácsköztársaság idején a ceglédi munkástanács tagja (1919. márc. 21.–1919. júl. 31.), a bukás után öt év börtönbüntetésre ítélték, amiből három évet töltött le (1919–1922).
A két világháború között műfordító, ill. a Kereskedelmi Bank többnyelvű levelezője, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) oktatási vezetője (1933-tól), többéves szemináriumokat, előadássorozatokat szervezett. Behívták munkaszolgálatra (1942. ápr.), egységét az orosz frontra vezényelték, ahol hamarosan meghalt.
Braun Soma társadalom- és filozófiatörténettel, összehasonlító mesekutatással foglalkozott, népszerű ismeretterjesztő munkáival a magyarországi kulturális antropológiai és etnológiai kutatások egyik úttörője. Első tudományos dolgozatait klasszika-filológiai és filozófiai kérdésekről, Apuleius és Horatius munkásságáról írta, s miután eredeti nyelven elolvasta a két ősi indiai nagyeposzt, a Rámájanát és a Máhábharatát, Schmidt József biztatására megismerkedett a mesekutatás klasszikus módszereivel is. Más vélemények szerint már egyetemista korában lefordította Apuleius meséit, mindenekelőtt Amor és Psyche történetét, s ezután kezdett el foglalkozni a keleti mesékkel. A népmeséről írt munkájában elsőként foglalta össze magyar nyelven az összehasonlító mesekutatás tárgyát, célját és módszereit, továbbá elsőként ismertette a különféle meseelméleteket és módszertani iskolákat (A népmese, 1923). Elsőként kísérelte meg a magyar mese karakterét megrajzolni és elsőként ajánlott egy osztályozási módot a mesetípusok felderítésére.
Braun Soma útja később elvezetett a mesekutatástól: A primitív kultúra (1924) c. népszerű dolgozatának célja az emberi társadalom történeti fejlődésének rövid összefoglalása, az evolúció, a haladás bemutatása tudományos bizonyítékok alapján. A kultúra kutatásának összefoglalása, a nyelv és az írás kezdeteinek, a vallási képzetek kialakulásának és a család eredetének ismertetése miatt a munka joggal tekinthető az első hazai kulturális antropológiai és etnológiai műnek.
Braun Soma a „nagy háború” kitörésének évében önkéntesként bevonult, valószínűleg háborús élményei hatására érdeklődése a forradalmak története felé fordult: kiadta Kazinczy Ferenc és Szirmay Antal munkáját a magyarországi jakobinus mozgalom történetéről (1918). A Tanácsköztársaság alatt a ceglédi gimnáziumban (az országban az elsők között) vallásoktatás helyett szociológiát tanított, aktívan részt vett a helyi munkástanács munkájában, szemináriumokat szervezett és vezetett, előadásokat tartott. A kommün bukása után bíróság elé állították, a kecskeméti törvényszék többrendbeli izgatás bűntettében mondta ki bűnösnek (az öt évből hármat kellet letölteni a szegedi Csillag-börtönben…)
Jóllehet néprajzi művei az 1920-as években jelenhettek meg, szabadulása után Braun Soma tudományos pályafutása tkp. lezárult. Állástalan diplomásként a Genius Kiadóvállalatnál, a Nova Irodalmi Intézetnél elsősorban műfordítóként, a Népszava Kiadónál szerkesztőként is tevékenykedett: kortárs és klasszikus amerikai prózát (többek között Theodor Dreiser, Herman Melville és mindenekelőtt Upton Sinclair műveit), valamint bűnügyi regényeket (klasszikus és hard-boiled krimit) tolmácsolt. A Népszava kérte fel néhány társadalomelméleti kiadvány (pl. August Bebel műve) lektorálására, majd elvállalta néhány marxista mű fordítását, utóbb a legálisan megjelenő Szocializmus c. elméleti lap munkatársa lett és a Társadalmi Lexikon (1928) szerkesztésére is megbízást kapott. Politikusként végül vezető szerepet vállalt a szociáldemokrata párt oktatási és kulturális programjának kidolgozásában.
Braun Soma munkásságát az MSZDP-n belül a jobboldali és a baloldali vezetők is hevesen bírálták. Társadalomlélektan c. könyve – ebben Vilfredo Paretto (1848–1923) svájci olasz szociológus elmélete kapcsán fejtette ki nézeteit – kiadásától a párt és a Népszava is elzárkózott. Paretto ugyanis úgy vélte, hogy a különböző társadalmak leggazdagabb elit osztályai folyamatosan regenerálódnak, azaz egy új elit lép helyükbe. Paretto szerint az új elit színrelépése, cseréje, ill. körforgása a történelem alapvető mozgatóereje. Ez az elemzés élesen szembenállt mind a szociáldemokrata, mind a kommunista osztályharcos felfogással, ezért Braun Soma nézetei a párton belül elszigetelődtek. Végül is a kötet egy esztendő szociáldemokrata szemináriumi előadássorozatát gyűjtötte össze, mégis csak hallgatói áldozatkészsége tette lehetővé megjelentetését (Klimos Jenő kiadásában, ezer számozott példányban, 1935-ben).
Braun Somát 1942-ben Mónus Illés kérte fel Engels Frigyes híres műve, az Anti-Dühring korszerű magyar fordítására. Nagy lelkesedéssel készült erre a feladatra, amikor elsők között kapta meg munkaszolgálatos behívóját a hírhedt Murai Lipót alezredes vezényelte 401. büntetőszázadba, Nagykátára. Tanítványai el akarták bújtatni, ő azonban ellenezte a rejtőzködést: bevonult. Szociáldemokrata munkatársai még 1942 ápr.-ában is meg akarták szöktetni, de elkéstek, az ukrán frontra került. A legyengült, súlyos beteg embert 1942. szept.-ében Rotyis Péter főtörzsőrmester agyonlőtte. Rotyis Pétert az első népbírósági tárgyaláson halálra ítélték (Szivós Sándor szakaszvezetővel és a távollévő Haynal Alajos vezérőrnaggyal együtt, 1945. febr. 3-án).
Emlékezet
Braun Soma Kecskeméten született, tanári pályafutását Cegléden kezdte meg, majd elbocsátása után Budapesten élt és tevékenykedett. A Kádár-korszakban mint a két világháború közötti szociáldemokrata és kommunista ifjúmunkás-nemzedék legendás tanítójára emlékeztek, alakja felbukkan néhány visszaemlékezésben (pl. Kossa István, Marosán György írásai) is. Braun Soma azonban nem volt kommunista, nem vett részt illegális pártmunkában, különösebb kultusza sem alakulhatott ki. Életrajzírói (pl. Török Júlia) mint tudós baloldali szakembert, „haladó gondolkodású” antifasiszta személyiséget méltatták, tudományos munkássága azonban még feltáratlan. Néhány levelét, iratait és pár személyes tárgyát a Politikatörténeti Intézet Levéltára őrizte. Braun Soma emlékét a ceglédi gimnázium előcsarnokában márványtábla hirdette (leleplezték: 1969. ápr. 12-én).
A Népszava 1931-ben megszüntette a szépirodalmi művek fordítását, Braun Soma ezután szinte kizárólag a Nova Irodalmi Intézet számára dolgozott. A Novának 22 művet fordított le saját nevén, hetet a cenzúrát megtévesztendő V. Nagy Kornél néven jelentetett meg (utóbb több kaland- és bűnügyi regényt is ezen a néven tolmácsolt).
Elismerés
Demény Pál-emlékérem (posztumusz, 1999).
Szerkesztés
A Népszava és a Szocializmus állandó munkatársa (1933-tól).
Főbb művei
F. m.: Kísérlet Apuleis Metamorphosese eredetének új magyarázatára. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1911)
Adalékok Apuleius De deo Socrates c. művének ismeretéhez. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1912)
Pseudo-Apuleius „Asclepius”-a. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1913)
Apuleius-tanulmányok. [A három dolgozat egy kiadásban.] (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1911–1913 és külön: Acta Seminarii Classico-Philologici Scientinarium Universitatis Budapestinensis. Bp., 1913)
Horatius philosophiájáról. Egy. doktori értek. is. (Athenaeum, 1913 és külön: Bp., 1913)
„Fit deorum ab hominibus dolenda secessio…” (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1915)
A népmese. Bevezetés az összehasonlító mesekutatásba. (Szabad Iskola. 8. Bp., Genius Kiadóvállalat, 1923)
A primitív kultúra. Bevezetés az ősemberrel foglalkozó tudományba. (Munkáskultúra 1. Bp., Népszava Kiadó, 1924)
Az ideologikus történetírás bírálata. (Szocializmus, 1925)
Az új orosz regény. (Korunk, 1926)
Marx és Hegel. (Szocializmus, 1928)
Munkásszeminátiumok. (Szocializmus, 1931)
A történelmi materializmus elmélete. (A szocialista tudás könyvtára. 9. Bp., Esztergályos János kiadása, 1934)
Irodalom és politika. Vita Ascher Lászlóval. (Szocializmus, 1934)
Társadalomlélektan. [1000 számozott példányban.] (Bp., Klimos Jenő kiadása, 1935)
Néhány szó a ponyvairodalomról. (Népszava Naptár, 1941)
A történelmi materializmus elmélete. A Szociáldemokrata Párt Oktatási Titkárságának kiadványa csak párttagok számára. [Kézirat gyanánt] (Bp., 1946)
A történelmi materializmus elmélete. (A szocialista tudás könyvtára. Bp., Népszava Kiadó, 1947).
F. m.: szerk.: Kazinczy Ferenc–Szirmay Antal: Az első magyar köztársasági forradalom. A magyar jaccobinusok története. 1795. máj. 20. Sajtó alá rend. B. S. (Bp., Herczka Árpád kiadása, 1918)
Bebel, August: A nő és a szocializmus. Ford. Somogyi Béla. Az előszót írta Kéthly Anna. Az 1922. évi német kiadás alapján bővítette és átnézte B. S. (Bp., Népszava Kiadó, 1928).
F. m.: ford.: Apuleius, Lucius: Az aranyszamár. A latin eredetiből ford. B. S. (Kék Könyvek 25. Bp., Herczka Árpád kiadása, 1919)
Marryat, Frederick: A bolygó hollandi. Regény. Ford. B. S. Kolosváry Zsigmond nyolc rajzával. (Az ifjúság szépírói. Bp., Genius Kiadóvállalat, 1924)
London, Jack: A mélység. Regény. Ford. B. S. (Jack London összes munkái. 12. Bp., Athenaeum, 1927)
Wallace, Edgar: A hét lakattal lezárt ajtó. Bűnügyi regény. Ford. B. S. (Bp., Genius Kiadóvállalat, 1928)
Wallace, Edgar: A vörös kör. Bűnügyi regény. Ford. B. S. (Bp., Genius Kiadóvállalat, 1928
2. kiad. 1929)
Sinclair, Upton: Petróleum. I–II. köt. Regény. Ford. B. S. (Bp., Népszava Kiadó, 1–2. kiad. 1928 és utánnyomások
5. kiad. Nova Irodalmi Intézet, 1943
új kiad. 1946)
Sinclair, Upton: Az özönvíz után. Komédia a kétezredik évből. Regény. Ford. B. S. (Bp., 1928 és utánnyomások
új kiad. 1946)
Coster, Charles de: A nászutazás. Regény. Ford. B. S. (Bp., Népszava Kiadó, 1929)
Melville, Herman: Dráma a tengeren. Moby Dick. I–II. köt. Regény. Ford. B. S. (Bp., Népszava Kiadó, 1929)
Swinnerton, Frank: Estétől reggelig. Nocturne. Regény. Ford. B. S. (Bp., Népszava Kiadó, 1929)
Renn, Ludwig: Háború. Regény. Ford. B. S. (Bp., Saly E. kiadása, 1929
Nagy írók nagy írásai. 4. kiad. 1933)
Geiger-Gog, Anni: Soha többé… Heini Jermann, egy hadiárva élete. Regény. Ackermann, Max képeivel. Ford. B. S. (Bp., Népszava Kiadó, 1930)
Walther, Victor: Egy a sok közül. Regény. Ford. B. S. (Népszava olcsó könyvei. Bp., 1930)
Dreiser, Theodore: Amerikai tragédia. I–III. köt. Regény. Ford. B. S. (Bp., Népszava Kiadó, 1930
2. kiad. Nova Irodalmi Intzéet, 1932
3. kiad. 1942)
Marx, Karl: A filozófia nyomorúsága. Franciából ford. B. S. (A Korunk Könyvei. Bp., Nova Irodalmi Intézet, 1932)
Kästner, Erich: Fabian. Egy moralista regénye. Ford. B. S. (A Nova regényei 1. Bp., 1932
3. kiad. 1933)
Lawrence, David Herbert: Lady Chatterley és a kedvese. Regény. Ford. Gellért Hugóval. (A Nova regényei 2. Bp., 1933
2. kiad. 1935)
Torberg, Friedrich: A Gerber érettségije. Regény. Ford. B. S. (A Nova regényei 3. Bp., 1933)
Werfel, Franz: Barbara. Regény. (A Nova regényei 4. Bp., 1933)
Fallada, Hans: Mi lesz veled emberke? Regény. Ford. B. S. Vászon Gottermayer kötés. (A Nova regényei 5. Bp., 1933 és utánnyomások
9. kiad. 1944)
Sinclair, Upton: Hajsza a pénz után. Regény. Ford. B. S. (A Nova regényei 6. Bp., 1933 és utánnyomások
2. kiad. 1943)
Sinclair, Upton: A mocsár. Regény. Ford. B. S. (A Nova regényei 7. Bp., 1934 és utánnyomások
3. kiad. 1943
új kiad. 1946)
Döblin, Alfred: Berlin, Alexanderplatz. Regény. Ford. B. S. (A Nova díszkiadásai. Bp., 1934)
Dreiser, Theodore Carrie, drágám. Regény. Ford. B. S. (A Nova díszkiadásai. Bp., 1934)
Feuchtwängler, Lion: Az eredmény. Regény. I–II. köt. Ford. B. S. (A Nova díszkiadásai. Bp., 1935)
Meynell, Lawrence Walter: A kék toll. Regény. Ford. B. S. (A Nova kalandos regényei 22. Bp., 1936)
Alexander, Arno: Wang Ho. Regény. Ford. B. S. (A Nova kalandos regényei 33. Bp., 1936)
Nordhoff Charles–Norman, James: Lázadók. [Lázadás a Bounty-n.] Regény. Ford. B. S. (A Nova díszkiadásai. Bp., 1936)
Cain, James Malhallan: Szerenád. Regény. (A Nova díszkiadásai. Bp., 1938)
Wheatley, Denis: Axel drága… Regény. Ford. B. S. (A Nova 1 pengős regényei. Bp., 1938)
Wheatley, Denis: Megtalálták Atlantiszt. Regény. Ford. B. S. (A Nova 1 pengős regényei. Bp., 1938)
Lofts, Norah: Mint a falevél… Regény. Ford. B. S. (Bp., Nova Irodalmi Intézet, 1941)
Swinnerton, Frank: Két feleség. Regény. Ford. B. S. (Bp., Nova Irodalmi Intézet, Bp., 1941).
F. m.: ford.: újabb kiadások: Marx: Anti-Proudhon. A filozófia nyomorúsága. Engels jegyzeteivel. Ford. B. S., a fordítást kiegészítette és az utószót írta Erdélyi Kálmán. (Világosság Könyvtár. Bp., Népszava Kiadó, 1948)
London, Jack: A mélység lakói. Regény. Ford. B. S. (Nagy elbeszélők. Nyugati irodalom. Bp., Athenaum, 1948)
Fallada, Hans: Mi lesz veled emberke? Regény. Ford. B. S. (2. átd. kiad. Bp., Európa Könyvkiadó, 1957)
Fallada, Hans: Mi lesz veled emberke? Regény. Ford. B. S. (Új világ 132. 3. átd. kiad. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1980)
Fallada, Hans: Mi lesz veled emberke? Regény. Ford. B. S. Az utószót Szász János írta. (Horizont Könyvek 6. 4. átd. kiad. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1987)
Fallada, Hans: Mi lesz veled emberke? Regény. Ford. B. S. (5. átd. kiad. Bp., Dunakönyv, 1994)
Fallada, Hans: Mi lesz veled emberke? Regény. Ford. B. S. (Nagy siker volt. 6. átd. kiad. Bp., General Press Kiadó, 2002)
Lawrence, David Herbert: Lady Chatterley és a kedvese. Regény. Ford. Gellért Hugóval. (Bp., Fapadoskönyv.hu, 2011)
London, Jack: A mélység. Regény. Ford. B. S. (Bp., Fapadoskönyv.hu, 2011)
Melville, Herman: Moby Dick. Regény. Ford. B. S. (Bp., Fapadoskönyv.hu, 2011)
Wallace, Edgar: A hét lakattal lezárt ajtó. Bűnügyi regény. Ford. B. S. (Bp., Fapadoskönyv.hu, 2013)
London, Jack: A mélység lakói. Regény. Ford. B. S. – Országúton. Regény. Ford. Szász Imre. (Jack London művei 7. Bp., Kossuth Kiadó, 2015).
F. m.: fordításai V. Nagy Kornél álnéven: Sinclar, Upton: Az ács fiának hívnak. Regény. A címlap Schönberg Armand munkája. (Angol-amerikai irodalom remekei. Bp., Népszava Kiadó, 1925 és utánnyomások
új kiad. 1946)
100%. Regény. (Nagy írók – nagy írásai. Bp., Saly E. kiadása, 1928 és utánnyomások
új kiad. 1944)
Roberts, Fred: A borzalom földje. Regény. (A Nova kalandos regényei 44. Bp., 1937)
Roberts, Fred: A revolverhős fia. Regény. (A Nova kalandos regényei 51. Bp., 1937)
Christie, Agatha: Hercule Poirot munkában. Bűnügyi regény. (A Nova kalandos regényei 114. Bp., 1940)
Christie, Agatha: A néma tanú. Bűnügyi regény. (A Nova kalandos regényei 121. Bp., 1940)
Christie, Agatha: Hercule Poirot téved…? Bűnügyi regény. (A Nova kalandos regényei 161. Bp., 1941).
Irodalom
Irod.: családi és egyéb források: Klauber János községi tanító leányát, Sárikát eljegyezte Braun József könyvelő úr Budapestről. (Kecskeméti Lapok, 1888. dec. 2.)
Szentiványi Zoltán: Századunk névváltoztatásai. 1800–1893. Zöldesi Zelinka Dávid, írnok. (Bp., 1895)
Jubileum helyett – halál. Klauber János néptanító 70. születésnapja előtt meghalt. (Egyenlőség, 1902. 6. [febr. 9.])
Klauber János, az elhunyt öreg kecskeméti tanító temetése. (Kecskeméti Friss Újság, 1902. febr. 6.)
Kegyeletes ünnepség. Klauber János községi tanító síremlékavatása. (Kecskeméti Friss Újság, 1903. márc. 18.)
Klauber Frigyes honvéd főhadnagy, egri főreáliskolai tanár a háborúban szerzett betegségében meghalt. (Pesti Napló, 1920. febr. 8.)
Klauber Frigyes gyászjelentése. (Egyenlőség, 1920. 7. [febr. 14.]).
Irod.: egyéb források és műveiről: Huszti József: Apuleius, Lucius: Az aranyszamár. A latin eredetiből ford. B. S. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1919)
N. Gy.: B. S.: A primitiv kultura. (Társadalomtudomány, 1925. 3.)
Révay József: A primitív kultúra. B. S. új könyve. (Nyugat, 1925. 8-9.)
Honti János: Mesekutatás és mesegyűjtés. (Népünk és Nyelvünk, 1934. 7-9.)
Három halálos ítélet a Néptörvényszék első tárgyalásán. Kötél általi halálra ítélték Rotyis Péter főtörzsőrmestert. – A meggyilkolt munkaszolgálatosok listája [dr. Braun Soma nevével. Rotyis Péter lőtte agyon.] (Szabadság, 1945. febr. 4.)
Akasztófára kerültek az első fasiszta gyilkosok. [Rotyis Péter főtörzsőrmester és Szivós Sándor szakaszvezető 124 munkaszolgálatost mészárolt le.] (Szabadság, 1945. febr. 6.)
Á. J.: Tizenöt éve történt. Az első népbírósági tárgyalás. (Egyetemi Lapok, 1960. jan. 30.)
Szőnyi Sándor: A „pléhkrisztus”. [Dokumentumriport dr. Braun Soma munkaszolgálatosról.] (Népszabadság, 1984. jan. 28.).
Irod.: megemlékezések és visszaemlékezések: Török Júlia: Braun Soma. (Párttörténeti Közlemények, 1966. 4.)
Sz. Bányai Irén: Újabb adalék Braun Soma ceglédi kapcsolataihoz. [Egy Cegléden nyomtatott Marx-műről, amelyet B. S. fordított.] (Pest megyei Hírlap, 1969. aug. 22.)
Paládi Kovács Attila: Braun Soma és néprajzi munkássága. (Népi kultúra – népi társadalom, 1971)
Sz. Bányai Irén: Braun Soma Cegléden. (Studia Comitatensia – Tanulmányok Pest megye múzeumaiból, 1972)
Marosán György: Hagyományokról – jövőnkről. [dr. Braun Somáról és Keleti Mártonról.] (Kritika, 1977. 4.)
Hídvégi Lajos: Nagy ember, kiváló nevelő volt. [Braun Somáról.] (Pest megyei Hírlap, 1978. aug. 29.)
Vadász Ferenc: Munkásnemzedékek nevelője. Braun Somáról, születésének 90. évfordulóján. (Népszabadság, 1980. febr. 16.)
Szilágyi János: Szocialista művelődéspolitikánk úttörői: Braun Soma. (Népszabadság, 1981. 28.)
Szilágyi Miklós: Százhuszonöt éve született Braun Soma. (Néprajzi Hírek, 2015).
Irod.: lexikonok, feldolgozások: Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. (Kecskemét, 1968)
Magyar néprajzi lexikon. I–V. köt. Főszerk. Ortutay Gyula. (Bp., 1977–1982)
Vadon Lehel: Upton Sinclair Magyarországon. [Braun Soma és V. Nagy Kornél fordításairól, nem tudván, hogy a két személy azonos.] (Filológiai Közlöny, 1984. 2-3.)
Kecskeméti életrajzi lexikon. Szerk. Péterné Fehér Márta, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona. (Kecskemét, 1992)
A magyar szociáldemokrácia kézikönyve. Főszerk. Varga Lajos. (Bp., 1999)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Bálint Gábor: A Nova Kiadó és a politika. (Magyar Könyvszemle, 2010. 1-4.).
neten:
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/144218 (Klauber Jánosné Schmidt Babetta gyászjelentése, 1881)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/144215 és https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/144214 (Klauber János gyászjelentése, 1902)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9P-2JCD?lang=hu (Klauber Sára és Zöldesi Dávid házassági anyakönyve, 1902)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:827Z-GNZM?lang=hu (Klauber Frigyes halotti anyakönyve, 1920)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6GCD-XZVY?lang=hu (Zöldesi Gyula halotti anyakönyve: 1944, a halál időpontja hivatalosan lett megállapítva: 1958)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2025
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (665), orvos (611), író (461), történész (365), jogász (333), irodalomtörténész (286), szerkesztő (278), újságíró (269), műfordító (230), pedagógus (215), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (169), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (118), kémikus (117), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
