Család

Szülei: Barnay/Barnai Ignác (= 1844-ig Braun Náthán/Ignác, 1813. Toponár, Somogy vm.–1878. máj. 27. Bp.) a pesti izraelita hitközség titkára (1833–1876), a Szemere-kormányban belügyminiszteri titkár (1849), a Ferenc József-rend lovagja (1876), Rapoch/Rappoch Sarolta (= Rappoch Charlotte, 1807. Lovasberény, Fejér vm.–1883. máj. 22. Bécs).

Barnay Ignác testvére: dr. Barnay Tivadar (†1871. okt. 14. Losonckisfalud, Nógrád vm. Temetés: 1871. okt. 16. Losonckisfalud, „a helvét hitvallás szertartásai szerint”) homeopata orvos, földbirtokos.

Rapoch Sarolta 1. férje: Schindler József (= Schindler, Josef †1837? Bécs, Ausztria). Schindler József halála után özvegye, Rapoch Sarolta férjhez ment Barnay Ignáchoz, aki nevelőapja lett Rapoch Sarolta négy gyermekének. A három fiúgyermek közül kettő a Schindler-Barnay összetett családnevet használta, a legkisebb fiú osztrák bárói rangot nyert.

Gyermekei, Barnay Lajos féltestvérei: dr. Schindler-Barnay Károly Soma (= Schindler-Barnay, Carl Samuel 1830. dec. 30. Pest–1901. okt. 22. Bécs) orvos, marienbadi fürdőorvos, Schindler-Barnay Móric (= 1884-ig Schindler Móric) bécsi borkereskedő és cerettói br. Schindler Antal (= Schindler, Anton Bruno baron del Ceretto, 1836. okt. 14. Pest) diplomata, ill. Reich Mórné Schindler Rozália.

Reich Mór és Schindler Rozália gyermeke, fia: dr. Reich Miklós (1856. Zsámbék, Pest vm.–1918. jún. 20. Bp. Temetés: 1918. jún. 21. Rákoskeresztúri Izraelita Temető) orvos, a diatermiás gyógyterápia egyik magyarországi bevezetője, „testegyenészeti és gymnasztikai” gyógyintézete az Erzsébet tér 8. sz. alatt működött.

Barnay Lajos testvérei: dr. Téri Józsefné Barnay Etelka (= 1844-ig Braun Terézia; Téri Etelka, 1839. szept. 23. Pest–1917. júl. 23. Bécs), Knapp Lipótné, majd dr. Horovitz Adolfné Barnay Ilka (= Barnay Ilona, 1848. dec. 31. Pest–1932. márc. 8. Starnberg, Felső-Bajorország, Németország) zongoraművész, emlékiratíró, Liszt Ferenc tanítványa, a Neue Freie Presse és a Neues Wiener Journal c. bécsi lapok munkatársa és Beer Gusztávné Barnay Lujza (= Barnay, Louise 1850. jan. 15. Pest–1928. dec. 13. Bécs).

Barnay Etelka férje: dr. Téri József (= 1870-ig Traub József, 1822? Baja, Bács-Bodrog vm.–1890. febr. 24. Bp.) orvos; Traub Ádám/Áron fia.

Barnay Ilka 2. férje: dr. Horovitz Adolf (1829?–1922. febr. 11. Hol?, Németország) orvos; Horovitz Mór és Herz Johanna fia. Gyermeke, fia: Barnay Pál (= Barnay, Paul Waldemar 1884. márc. 27. Bécs–1960. jún. 13. Bécs) színész, rendező, a bécsi Raimund Theater igazgató-főrendezője.

Barnay Lujza férje: Beer Gusztáv (= Beer, Gustav 1830. dec. 13. Pozsony–1899. nov. 25. Bécs. Temetés: 1899. nov. 27. Bécs, Izraelita Temető) mérnök; Beer Ábrahám és Bernauer Klára fia. Gyermeke, fia: dr. Beer Frigyes (= Beer, Friedrich/Fritz 1877. aug. 20. Bécs–1938?) matematikus, középiskolai tanár.

Felesége: Kreuzer Mária (= Kreuzer, Maria Katharina 1839. márc. 11. Salzburg, Ausztria–1904. jan. 7. Ulm, Németország) osztrák opera-énekesnő (szoprán); Kreuzer Heinrich operaénekes és Kreuzer Amalie énekenő leánya.

Gyermeke, leánya: Barnay, Charlotte (= Barnay, „Lolo” 1872. ápr. 28. Frankfurt/Main, Németország) festőművész, előadóművész.

Barnay, Charlotte és Rosenstock, Siegfried leánya, Barnay Lajos unokája: Barnay Margit (= Rosenstock, Jana Margit 1896. ápr. 5. Berlin–1974. jan. 11. Zehlendorf, Nyugat-Berlin) német színésznő, a német némafilmek egyik ismert művésze.

Iskola

Bécsben Adolf Sonnenthalnál tanult és a Wiener Technik hallgatója (1857-től). Tanulmányait félbeszakította és Tratenauban (Csehország) lépett először színpadra (Ludwig Lacroix néven, 1860-ban; más adatok szerint Ludwig Weiss néven szerepelt már korábban és később is).

Életút

Vándortársulatok után a pesti Német Színház tagja (1861–1862), Grazban (1863–1864), Mainzban (1864–1865), Rigában, Lipcsében (1867–1870) és Frankfurtban játszott (1870–1875). Részt vett a meiningeniek berlini vendégjátékán (1874). A hamburgi Stadtheater igazgatója (1880–1883), részt vett a berlini Deutsches Theater megalapításában (1883), de az első évad után kivált, s ismét vendégszereplésre indult (1884–1887). A Berliner Theater megalapítója és igazgatója (1887–1894), visszavonult a színháztól, Wiesbadenben telepedett le, csak alkalmi felkéréseket vállalt. Oroszországban vendégszerepelt, ahol ő rendezte a Miklós cár koronázásra előadott ünnepélyes díszelőadást (1896).

A berlini Königliches Schauspielhaus igazgatója (1905–1906), nyugállományba  vonult (1906), újabb reaktiválása után a Hoftheater in Hannover intendánsa (1908–1911).

Színészként elsősorban hősszerepeket játszott, a patetikus modort levetkőzve, naturalista stílusban. Szerepkatalógusai nem maradtak fenn, a korabeli (részben ellenőrizhetetlen adatok szerint) 98 városban, 455 szerepben, összesen 3868-szor lépett fel. Nevéhez fűződik a Genossenschaft Deutscher Bühnenangehörigen (Német Színházi Alkalmazottak Szövetsége) és a hozzá kapcsolódó nyugdíjintézet megalakítása (1871).