Skóciai Szent Margit
Skóciai Szent Margit

2021. szeptember 18. Szombat

Skóciai Szent Margit


(1047. jún. 10. Nádasd, Baranya vármegye – 1093. nov. 16. Edinburgh, Skócia):

 

skót királyné, III. Malcolm skót király (uralkodott: 1058–1093) felesége, Skócia védőszentje.

 

Skóciai Szent Margit édesanyja – az általánosan elterjedt magyarországi hagiográfiai hagyomány szerint – I. Szent István (uralkodott: 1000–1038) király és Gizella királyné leánya, Ágota volt. Amikor a dánok 1016-ben betörtek Angliába, elűzték II. Vasbordájú Edmund (Edmund Ironside) angol királyt (uralkodott: 1016). Edmund fiai – Száműzött Edvárd herceg (Edward the Exile) és Edmund – a kontinensre menekültek. Edvárdot kisgyermekkorában III. Olaf (uralkodott: 994–1022), az első keresztény svéd király fogadta be. Nemsokára azonban Edvárd életére törtek, ezért hívei titokban a Kijevi Nagyfejedelemségbe, I. Bölcs Jaroszláv (uralkodott: 1019–1054) udvarába vitték, ahol Olaf húga, Ingigerd volt a nagyfejedelemné.

 

Száműzött Edvárdot – egyes vélemények szerint – I. Szent István hívta Magyarországra, más elképzelések szerint I. András (uralkodott: 1046–1060) király uralkodása alatt telepedett meg Magyarországon. András felesége Anasztázia, Ingigerd nagyfejedelemné leánya volt, ez a tény az eseményt inkább András korához köti. András azonban még a Vazul-fiak száműzetése idején vette feleségül Anasztáziát, nem kizárt, hogy Edvárd már a kijevi menekülése előtt járt István király udvarában, ahová a pogánylázadások leverése után, már András uralma alatt tért vissza, kihasználva az új király családi ismeretségeit. Legújabban, egyes kutatók úgy vélik, hogy II. Vasbordájú Edmund halála (†1016. november 26.) után fia, a Svédországból is menekülni kénytelen Száműzött Edvárd Kijevben megnősült, egy fríziai hercegnőt vett el feleségül. Edvárd és Edmund 1046-ban mint kijevi zsoldosok, András herceggel tértek vissza Magyarországra. Edvárd első felesége ekkor már elhunyt, ezért nemsokára újra nősült, és Ágota hercegnőt vette el.

 

Vasbordájú Edmund mindössze 221 napig volt az angol trónon, utódja a dán hódító Knut (uralkodott mint angol király: 1016–1035; II. Nagy Knut néven dán király: 1019–1035 és norvég király: 1028–1035) lett. Knut halála után rögtön felbomlott a nagy skandináv–angol birodalom, Anglia trónján idősebb fia, I. Nyúllábú Harold (Harold Harefoot, uralkodott: 1035–1040), majd Harold testvére, Hardeknut (uralkodott: 1040–1042) követte. Hardeknutot az angolszász krónikák szerint megmérgezték, halála után Angliában az angol nemesek végre ismét „hazai” királyt választhattak, II. Vasbordájú Edmund féltestvére, III. Hitvalló Edvárd (uralkodott: 1042–1066) személyében.

 

Hitvalló Edvárd azonban gyengekezű uralkodónak bizonyult. Megválasztásában döntő szerepet vállalt Godvin, Wessex grófja (earl), akinek leányát, Edithát, a trónért még Edvárdnak feleségül is kellett vennie. Hitvalló Edvárd szüzességi fogadalmat is tett, nem lehetett gyermeke. A wessexi Godvin halála után, fia Harold hatalmas területeket örökölt, ténylegesen ő uralkodott a névleges király, Hitvalló Edvárd helyett. Edvárd kérésére az angliai országnagyok Magyarországról hazahívták a másik Edvárdot, elismerve legitim trónörökösnek a wessexi Harold gróffal szemben. Száműzött Edvárd (feleségével, Ágotával és gyermekeivel, valamint több Árpád-házi herceggel) 1057-ben érkezett meg Angliába. Egyes adatok szerint Edvárd már rögtön a partraszállást követően elhunyt, más vélemények szerint a wessexi Harold (a későbbi II. Harold angol király, uralkodott: 1066) elfogatta és megölette (1057. április 19-én). Száműzött Edvárdnak Ágotával való házasságából három gyermeke született: Margit, Krisztina és Edgár.

 

Margit 1047. június 10-én született Nádasdon (ma: Baranya megye, Pécsváradi járás, 1950-ig Püspöknádasd; 1950-től Mecseknádasd), a hagyományok szerint a településhez tartozó Rékavárban. A Rékavárat egyik oldalon a Réka patak völgye, a másik oldalon az Óbányai völgy határolta. A vár nevét a Réka patakról kapta, az elnevezés szláv eredetű, a reka, rjeka szó ‘folyót’ jelent, a néphit azonban úgy tudja, hogy a várat még Attila fejedelem építtette feleségének, Rékának. Egy Árpád-kori birtokadományozó oklevél arról tudósított, hogy ez a terület a nádasdi britek tulajdonában volt (terra brittanorum), amely bizonyíték lehet arra, hogy a brit hercegek Magyarországon ezen a területen tartózkodhattak.

 

Margit életének első tíz évét valószínűleg Magyarországon töltötte, vélhetően bencés neveltetésben részesült; több nyelven írt és olvasott, nagy jártasságra tett szert a kézimunkák elkészítésében. Egyes kutatók úgy vélik, hogy magyarországi lelki irányítója a később boldoggá avatott Mór pécsi püspök volt. Mór – egyes vélemények szerint – együtt nevelkedett Imre herceggel, majd I. András koronázásakor egyike volt a szertartást végző három püspöknek (1046 decemberében). Mór kézírása olvasható 1055-ben, a tihanyi apátság alapítólevelén, az utolsó évben, amikor Margit még bizonyíthatóan Magyarországon élt…

 

Margit életének első tíz évét, 1047-től 1056-ig Magyarországon töltötte, majd a száműzetésből apja hazájában letelepedett Margit (és testvérei) további tíz évet töltöttek el Hitvalló Edvárd komor palotájában. Életrajzírója, a Durhami Turgot szerint Margit karcsú, szőke, barnaszemű szépség volt, latinul olvasta a Bibliát, Szent Ágoston és Szent Kasszián lelki könyveit. Hitvalló Edvárd udvarában tartózkodott Malcolm skót trónörökös (a későbbi III. Malcolm skót király) is, akit Margit szépsége és okossága lenyűgözött. Malcolm apját, I. Duncan (uralkodott: 1034–1040) skót királyt a hírhedt Macbeth (uralkodott: 1040–1057) skót király ölte meg. Macbeth belekeveredett a wessexi Godvin és Hitvalló Edvárd konfliktusába, majd Száműzött Edvárddal szemben wessexi Godvin fiát, Haroldot támogatta.

 

Malcolm Hitvalló Edvárd támogatásával hadat gyűjtött, hogy visszaszerezze skóciai királyságát. Vállalkozása sikerrel járt, 1057. augusztus 15-én, Lumphanan mellett Macbeth elvesztette a döntő ütközetet, a csatában maga Macbeth is életét vesztette. Macbeth halála után azonban nevelt fia, Lulach követte a trónon, de Malcolm őt is megölette (1058. április 25-én). Egyes források szerint Malcolm trónra lépése után visszatért Hitvalló Edvárd udvarába, hogy feleségül kérje Száműzött Edvárd leányát, az ott nevelkedő Margitot. A házasság ügyében azonban a két korábbi szövetségesnek nem sikerült megegyeznie, az elkeseredett Malcolm – Margit miatt – háborúba keveredett a feudális anarchiába süllyedt uralkodókkal. A ténylegesen uralkodó, Harold és a névleges király, Hitvalló Edvárd között kirobbant harcot a skótok 1061-es northumbriai betörése „színezte”, a helyzetet viszont tovább bonyolította és súlyosbította, hogy a gyermektelen Hitvalló Edvárd – Száműzött Edvárd halála után – Vilmos normandiai hercegnek (a későbbi I. Hódító Vilmosnak [uralkodott mint angol király: 1066–1087]) ígérte az angol trónt…

 

Hitvalló Edvárd gyermektelenül halt meg (1066. január 5-én). Halálos ágyán megszegte korábbi ígéretét, és wessexi Haroldot (Margit apjának állítólagos gyilkosát) jelölte meg utódjaként (akit már másnap, január 6-án meg is koronáztak). Vilmos normandiai herceg részben azért tiltakozott, mert még évekkel korábban Hitvalló Edvárd elkötelezte magát mellette. Volt azonban még más, súlyosabb érve is. Harold 1064-ben, Vilmos francia fogságába esett. Harold szabadulása fejében megígérte, hogy támogatja a normandiai herceg angliai trónigényét. Harold hazatérése után azonban ünnepélyesen kijelentette, hogy ígérete érvénytelen, mert azt Vilmos erőszakkal szerezte meg tőle. Az Anglia sorsát évszázadokra eldöntő hastingsi csata (1066. október 14.) Hódító Vilmos győzelmével ért véget. A hagyomány szerint Harold szemét nyílvessző szúrta át, azonban vakon is tovább vezette seregét, míg végül elfogták és megölték.

 

Hitvalló Edvárd halála, Harold királlyá koronázása, majd a hastingsi csatavesztés után Margit helyzete bizonytalanná vált az egykori királyi udvarban. A család úgy döntött, hogy kíséretével visszatér Magyarországra, ám a hajójuk szörnyű viharba keveredett. A szél végül is a skóciai fifeshire-i öbölben, Dunfermline közelében, a skót királyok ősi székhelyén vetette partra a küldöttséget. (Még ma is Margaret’s Hope-nak nevezik azt a partrészt, ahol a monda szerint kikötöttek Ágota Árpád-házi hercegnő kíséretének tagjai.) Tíz év után Malcolm itt újra viszontláthatta Margitot. A skót király első felesége, Ingeborg Finnsdottir ekkor már elhunyt, az özvegyen maradt uralkodó két gyermeket nevelt. A hajótöröttek vendéglátása leánykéréssel zárult, jóllehet kezdetben Margit hercegnő hallani sem akart  a házasságról.

 

Margit ekkor már elmúlt húszéves és akárcsak húga, Krisztina, ő is apácakolostorba kívánt vonulni. Valószínűleg Margit kíséretének papi tagjai vagy más szentéletű Árpád-házi családtagok vették rá Margitot, arra, hogy megváltoztassa döntését. Szent Ninián és Szent Kolumba kelta kereszténysége nagy mértékben eltért a római katolikus egyház szigorú liturgiájától. A kereszténység első V–VI. századi írországi és skóciai hittérítői missziós munkáik során arra törekedtek, hogy az ősi hitből a kereszténység felé az átmenet békésen történjen meg. Ezért a kelta hitvilág számos elemét beleépítették a katolikus hitbe, olyannyira, hogy Malcolm uralkodása alatt számos, korábban már feledésbe ment pogány kultusz újraszerveződhetett. Legendája szerint Margit sokat szenvedett e barbár ország durva szokásai miatt, mégis buzgó katolikus hite miatt igent mondott Malcolm házassági ajánlatára. Talán nagyanyja, Gizella példájával érveltek a kíséretéhez szegődött magyarországi egyházi személyek. Ahogy Gizella elvállalta István király mellett egy félig barbár, félig keresztény hitű nép megtérítését, úgy Margit is társa lehet Malcolm skót királynak félig pogány hiten maradt népe „visszatérítésében”.

 

Margit húsz évvel fiatalabb volt Malcolmnál, amikor 1070-ben hozzáment a skótok királyához, aki szenvedélyesen szerette feleségét. Az írástudatlan uralkodó – a Durhami Turgot szerint – meghatottan, könnyezve és remegő kézzel simogatta Margit könyveit. Beleremegett a gondolatba, hogy micsoda tudós asszony ül mellette a trónon. Felkutatta, és drága pénzen beszerezte Margit könyveit, és amelyiknek a kötésével a királynő nem volt megelégedve, néha ezüst vagy arany borítóba újraköttette. A skót király második felesége talán az európai történelem első női könyvgyűjtője volt, több száz kötetes könyvtárának az egész akkor ismert keresztény világban nagy híre kerekedett. Margitnak azonban a legkedvesebb olvasmánya egy evangéliumi történeteket ismertető kicsiny kódex volt, amelyet még Boldog Mór, Pécs második püspöke ajándékozott neki útravalóul angliai utazásuk előtt. A kódex még ma is látható az oxfordi egyetem Bodleian Könyvtárában.

 

Margit Skócia királynéjeként jelentős szerepet játszott a skót egyház megszilárdításában. Bencéseket telepített Skóciába (akárcsak nagyapja, Szent István Pannonhalmára és a pécsváradi apátságba). Udvarhölgyeivel templomi díszeket és miseruhákat hímeztetett, férjét újabb templomok építésére ösztönözte (akárcsak nagyanyja, Gizella, aki a magyar koronázási palástot készítette, és megalapította – többek között – a veszprémi apácakolostort). Időközben Margit férje, Malcolm, hosszan tartó, kitartó küzdelemben leverte az ellene lázadó skót törzsi (klán) vezetőket és kibékült Hódító Vilmossal (akárcsak Margit nagyapja István, aki miután leverte az ellene lázadó Koppányt, jó kapcsolatokra törekedett a „szomszédos” Német-római Birodalommal.

 

Margit Skócia királynéjeként azonban – Árpád-házi rokonaitól eltérően – egyházpolitikai kérdésekkel is foglalkozott, és egyházi ügyekben is állást foglalt. A skót királyné fellépett a szimónia és az uzsora ellen, valamint azon kevés női uralkodók közé tartozott, aki zsinatokat is összehívott. A kezdeményezésére összehívott első skót nemzeti zsinaton törvényben mondatta ki a húsvéti böjtöt és a szent áldozások megtartását. Ez a rendelkezése komoly teológiai vitát indított el, mert az egyház álláspontja szerint a bűnösöknek tilos volt az Úr testét magukhoz venniük. Margit szerint, aki „szigorú gyónással és komoly penitenciával készül a szentségek magába vételére, annak élet az eledele”, s ettől őt senki el nem tilthatja. Hasonló érveléssel állt ki a halálos bűnüket meggyónók mellett. Margit továbbá palotájában maga szolgálta ki a szegényeket, maga látogatta a betegeket és sok embert kiváltott az adósok börtönéből. A királyné ösztönözte Malcolmot Skócia leghíresebb templomának megépítésére Dunfermline-ben. Ez a templom lett a skót királyok temetkezési helye, miként az angoloknak Londonban, a Westminster apátság.

 

Margitnak Malcolmtól hat fia és két leánya született. Három fia is skót király lett: Bátor Edgár (uralkodott: 1097–1107), I. Sándor (uralkodott: 1107–1124) és I. Szent Dávid (uralkodott: 1124–1153). Ethelred nevű fiukat, a Perth grófságban lévő Dunkeld apátjává nevezték ki. (Dunkeld közelében van a birnami erdő, amelyik Shakespeare Macbethjében is előfordul.) Margit Edit nevű leányát I. (Könyves) Henrik angol király (uralkodott: 1100–1135), Hódító Vilmos fia vette feleségül (angol királynéként azonban már a Matilda nevet használta). Matildát az angol népi emlékezet a jó Maud királyné (Good Queen Maud) néven őrizte meg. Édesanyja hatására, korát jóval meghaladó műveltségre tett szert, az irodalom és a művészetek pártfogójaként méltó társává vált a tudós uralkodónak, Könyves Henriknek.

 

Malcolm miután felépítette edinburghi várát, a vár legmagasabb pontján, felesége kérésére egy kis kápolnát is emelt. II. Vörös Vilmos (William Rufus) angol király (uralkodott: 1087–1100) váratlanul megtámadta a northumberlandi Alnwick kastélyát, megöletve az ott tartózkodó Malcolmot és egyik fiukat, Edvárdot (1093. november 13-án). Margit ekkor még nem volt ötvenéves, de súlyos betegen feküdt az edinburghi várban. A skótok királynője a Malcolm által neki építtetett kápolnában halt meg (1093. november 16-án; három nappal élte túl férjét).

 

 

 

Malcolm és Margit halála után egyszerre két királya is lett Skóciának: III. Donald (Malcolm testvére) és II. Duncan (Malcolm első feleségétől, Ingeborg Finnsdottirtól született legidősebb fia). Amikor Margit királynét felravatalozták a kápolna oltára előtt, az előrenyomuló skót trónkövetelők hadai épp ostromzár alá vették az edinburghi várat. Durhami Turgot püspök megörökítette, hogy a királyné holttestét az éjszaka leple alatt, kosárban engedték le a vár északi meredek sziklafalán és titokban, a „királyné kompján” szállították el a védett túlsó partra, Dunfermlinbe. A szent életű asszonyt az általa alapított dunfermline-i apátsági templomban temették el, IV. Ince (uralkodott: 1243–1254) pápa 1250-ben avatta szentté, 1669-től Skócia védőszentjeként is tisztelik. A skót reformáció idején relikviáit Spanyolországba menekítették, ma is Madrid közelében, az Escorial palota kriptájában nyugszanak. Ünnepe: június 10., 1969-től november 16.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Tanulmány

Megjelent: nevpont.hu 2021