Országos Meteorológiai és Földdelejességi Intézet (1870)
Országos Meteorológiai és Földdelejességi Intézet (1870)

2024. március 29. Péntek

Országos Meteorológiai és Földdelejességi Intézet (1870)


 

 

A Magyar Tudós Társaság (azaz a Magyar Tudományos Akadémia) a szabadságharc után tíz évvel, 1858-ban újra új akadémikusokat választhatott. Az újjászervezés fontos állomása volt, hogy 1860-ban matematikai és természettudományi bizottságot alapíthatott, és ennek egyik fontos feladatává tette a meteorológiai adatok gyűjtését és közzétételét. Az Akadémia megbízta Stoczek Józsefet, hogy a meteorológiai észlelések egységesítésére új útmutatást dolgozzon ki, majd Kruspér István szerkesztésében 1866-ban kiadta a budai, illetve a gellérthegyi csillagda 1841–1848-as észleléseit.

 

Budán még a főreáliskolában, a fizikai szertárban, Schenzl Guidó igazgató létesített megfigyelőállomást (Akadémiai Észlelde néven). Schenzl 1861. március 14-én kezdte el a meteorológiai észlelések rendszeres feljegyzéseit, ám ő a magyarországi földdelejességi (azaz földmágnességi) viszonyok feltárására is törekedett. Felmérései céljából bejárta az egész országot, így ő indította el Magyarországon a rendszeres földmágneses méréseket. Utazásaiban Kruspér István látta el műszerekkel. Az Akadémia végül Hunfalvy Jánost és Schenzl Guidót bízta meg egy önálló központi intézet létrehozásával (amit az 1868. április 6-i ülésen hagytak jóvá).

 

Ferenc József 1870. április 8-án írta alá a Magyar Királyi Országos Meteorológiai és Földdelejességi Központi Intézet alapítási és működési tervezetét. Az új intézet élére 1870. július 12-én Schenzl Guidót nevezték ki. Az Intézet kezdetben igen szerény körülmények között, bérelt épületekben, az igazgatón kívül két-három tudományos képesítésű munkatárssal és egy-két altiszttel működött, az észlelő állomások száma az egész ország területén néhány tucat volt. Ezt a számot Schenzl már 1870 végén 190-re növelte, a századfordulón (főleg az intézet akkori igazgatója, Konkoly Thege Miklós fáradozása nyomán) a szám már 1400 fölé emelkedett. A központi intézet 1911-ben költözött mai, II. kerületi, Kitaibel Pál utcai székházába. Az Országos Meteorológiai Szolgálat mai nevét 1968-ban vette fel.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Emlék

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője