Ladányi Józsa
1936-ig Lusztig Józsa
Született: 1898. május 1. Debrecen, Meghalt: 1985. szeptember 14. Debrecen,
Temetés: 1985. szeptember 14. Debrecen, Sírhely: Monostorpályi úti Temető
Család
Zsidó polgári családból származott. Sz: Lusztig Dezső (1870–1940), Keleti Akadémiát végzett magántisztviselő, Redl Zelma (1880–1954). Testvére: Ladányi Sándor (1906–1974), jogász, ügyvédi kamarai titkár, majd elnök.
Tanulmányok
A Debreceni Református Kollégiumban éretts. (1916), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (Lusztig Józsa néven, 1922), sebészi műtővizsgát és sebész szakorvosi vizsgát tett (1926), a csecsemő- és gyermekkor sebészi betegségei tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1946), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1965).
Életút
A debreceni Tisza István Tudományegyetem Sebészeti Klinika gyakornoka (1924–1926), egy. tanársegéde (1926–1935), osztályvezető egy. adjunktusa (1935–1940), származása miatt elvesztette állását (1940). Az ország német megszállása (1944. márc. 19.) után a Gestapo letartóztatta, a mauthauseni koncentrációs tábor foglya (1944. máj.–1945. ápr.). A II. vh. után a Debreceni Tudományegyetem Sebészeti Klinika egy. adjunktusa (1945–1951) és magántanára (1946-tól), a DOTE II. sz. Sebészeti Klinika alapító klinikaigazgató egy. tanára (1951. szept. 15.–1970), nyugdíjas tud. tanácsadója (1970-től); közben az egyetem rektorhelyettese (1962–1965). A Debreceni Állami Kórház sebész főorvosa (1948–1950).
A Debreceni Munkás Testedző Egyesület (DMTE) orvosa (1930–1944). A Debreceni Városi Tanács és Egészségügyi Bizottsága tagja. A Magyar Nők Országos Tanácsa (MNOT) Debreceni Városi Bizottsága vezetőségi tagja.
Tudományos pályafutásának kezdetén golyvakutatással, hasi sebészettel, a gyomor-nyombélfekély és a rák összefüggéseivel, ill. a gyomorrezekciót követő anémia tanulmányozásával foglalkozott. Első dolgozatai egy Pécstől nyugatra fekvő zsáktelepülés, Boda golyvás betegségeinek több éven át tartó megfigyelései, valamint a betegség és a környezettel való összefüggései voltak (Straub F. Brunóval, majd egyedül; a szociológiailag is igen értékes munka:Bodai golyvások, 1929–1939 a háborús cselekmények miatt elpusztult). A golyvakutatás mellett igen jelentős sebészeti munkát is végzett: Magyarországon ő végezte az első duodenektómiát (a nyombél [duodénum] eltávolítása, 1934). Később érdeklődése lokális traumatológiai sebészeti, elsősorban kézsebészeti kérdések felé fordult, Magyarországon az elsők között vizsgálta a radiomanometria (= az epeutak egy diagnosztikus eljárása), apankreatográfia (= hasnyálmirigy-tükrözés) lehetőségeit és elsőként végezte el a lemetszett ujjak replantációját. Az általa kidolgozott és széles körben alkalmazott replantációs eljárással jelentős eredményeket ért el az ujjbegy tapintó-érzékszervi funkciójának helyreállítása terén. A fejlődési rendellenességek (pl. archasadék, farkastorok stb.) korrekciós műtéti megoldásai is értékesek, továbbá úttörő munkát végzett az égéssebészet és az érsebészet több részterületén is.
Emlékezet
Debrecenben (Veszprémi utca 3.) élt és tevékenykedett, a debreceni közélet ismert és megbecsült tagja volt, alakjátOláh Gábor Naplója is megörökítette (1929-ben). Születésének 80. évfordulóján ünnepi ülést rendeztek tiszteletére (a DOTE-n, 1978-ban). Debrecenben hunyt el, a Debreceni Izraelita Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2003-ban).
Elismertség
A Magyar Sebész Társaság örökös tagja. A Nemzetközi Sebész Társaság t., a Német Sebész Társaság r., a Lombard Tudományos Társaság, az Osztrák Sebész Társaság l. tagja. A Nemzetközi Égésplasztikai Társaságban Magyarország képviselője. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete (EDSZ) Központi Vezetőségének (KV) tagja.
Elismerés
Magyar Népköztársasági Érdemérem (arany, 1949), Kiváló orvos (1961), Munka Érdemrend (arany, 1969), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1978). Balassa János-emlékérem (1964), Pro Universitate Díj (DOTE, 1978), Weil Emil-emlékérem (1980).
F. m.: Bénulást okozó koponyasérülések. (Orvosi Hetilap, 1929)
A bodai golyvások. (A Magyar Sebésztársaság munkálatai, 1929; és Orvosi Hetilap, 1930)
A morphium hatása a nagyagykéreg nélküli macskára. Méhes Gyulával. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet II. Osztályának munkálatai, 1931)
Fémsók hatása experimentális anaemiáknál. (Magyar Biológiai Kutató Intézet Jelentései, 1933)
A jódozott tojás hatásáról. Straub Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1933; németül: Ärztliche Rundschau, 1934)
Vérátömlesztés előtt végzett savótitrálás egyszerűsítése. (Orvosi Hetilap, 1934)
Gyomorresectiók hatása a vérképre. (Magyar Biológiai Kutató Intézet Jelentései, 1935)
Gyomorresecált kutyák vérképéről. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet II. Osztályának munkálatai, 1935)
A lueses vérsavó reactiók viselkedése sebészeti beavatkozások után. Jósa Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1936)
A szájüreg fejlődési zavarai a sebész szempontjából. Magántanári próbaelőadás. (Debrecen, 1946)
Műtéti indicatiok. Továbbképző tanfolyami jegyz. (Bp., 1948)
Kissebészet. Továbbképző tanfolyami jegyz. (Bp., 1948)
Súlyos féregnyúlvány-gyulladás és Meckel-gurdély egyidejű átfúródása. – A gyermekkori heveny csontvelőgyulladás gyógyításában penicillinkezeléssel elért eredmények. (Orvosok Lapja, 1948)
Vékonybél-vastagbél. Továbbképző tanfolyami jegyz. (Bp., 1949)
Égés – fagyás – shock. Továbbképző tanfolyami jegyz. (Bp., 1949)
Az osteomyelitis kezeléséről. (Orvosok Lapja, 1949)
Kőbeékelődés körül észlelt ductus cysticus rák. (Orvosi Hetilap, 1950. 4.)
Sebészeti propedeutika. Egy. jegyz. (Bp., 1951; 2. bőv. kiad. 1961)
Metaplasticus csontképződés műtéti hegben. (Orvosi Hetilap, 1952. 18.)
Lemetszett végtagrészek replantatiója. (Honvédorvos, 1952)
Cheirobrachialgia paraesthetica bordadystopiás fejlődési rendellenesség következtében. Pap Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1953. 10.)
Blood Supply of Experimental Callus Formation. Hídvégi Ernővel. (Acta Morphologica, 1954)
A bal szívkamra falába áttört gyomorfekély. Haraszti Antallal. (Orvosi Hetilap, 1954)
A bőrátültetés mai állása. – Izolált tályogok penicillin-hyaluronidase kezelése. Többekkel. (DOTE Évkönyve, 1954/55)
A sebbe juttatott vérrel való kezelés hatása a másodlagos sebgyógyulásra, hámosodásra. Pongrácz Endrével. (Orvosi Hetilap, 1955. 50.)
Hasűri letokolt tályogok penicillin-hyaluronidase kezelése. (Katonaorvosi Szemle, 1956)
Hogy segített Petrovszkij professzor klinikánk munkájában? (Szovjet Kultúra, 1956)
Revascularisation in Part of a Limb Replanted after Having Been Cut Bone-Deep. Tompa Gyulával. (Acta Morphologica, 1956)
A gastrojejunocolicus sipolyokról. Dettre Gáborral, Pongrácz Endrével. (Orvosi Hetilap, 1956. 10.)
Idült lábszárfekély gyógyítása szabad bőrátültetéssel. E. Szabó Lászlóval, Pongrácz Endrével. (Orvosi Hetilap, 1956. 29.)
Potentiált helyi érzéstelenítés hatása az EKG-ra. Többekkel. – Kísérletes és klinikai hibernációs vizsgálatok malonsav-dinitril alkalmazásával. Kelentey Barnával, E. Szabó Lászlóval. (DOTE Évkönyve, 1956/57)
Gyakorlati sebellátás. (A gyakorló orvos könyvtára. 97. Bp., 1957)
Adatok az öregkor sebészetéhez. Dettre Gáborral. (Magyar Sebészet, 1958)
Megemlékezés Loessl János professzorról. – A gyomor idegi eredetű daganatairól. (Loessl János Emlékkönyv. Bp., 1958)
Az ulcus cruris sebészi therápiája. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1959)
Kő nélküli epehólyag-betegségek, dyskinesisek. (Orvosi Hetilap, 1960. 21.)
Újabb érzésvizsgáló módszerekkel nyert adatok replantációk és ujjidegvarratok után. Kós Rudolffal. (Magyar Traumatológia, 1961)
Az epehólyag és az epeutak rákja. Többekkel. (Magyar Onkológia, 1961)
Archasadékos betegeinken nyert tapasztalatok. – A hasnyálmirigy áltömlői. Többekkel. (Orvosképzés, 1962)
Splenoportographiák a májtumorok diagnosztikájában. Jóna Gáborral, Tompa Gyulával. (Magyar Sebészet, 1962)
Surgical Treatment of Post-Thrombotic Orural Ulcer. (Acta Chirurgica, 1962)
Kísérletes és klinikai adatok az ujjperc replantációhoz. Doktori értek. (Debrecen, 1963)
Az acut pancreatitisek Trasylol-kezelése. Farkas Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1963. 38.)
Az antibiotikumok szerepe az akut hasi betegségek kezelésében. (Orvosképzés, 1964)
Appendectomia és halálozás. Kiss Bélával, Tasnády Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1965. 10.)
Általános sebészet. Többekkel. (Bp., 1966; 2. bőv. kiad. 1969)
Cholecystektomisált betegek epehólyag-tartalmának bakteriológiai vizsgálata. Gyöngyössi Gáborral, Rozgonyi Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1967. 24.)
A vérzéses shock therápiájának néhány kérdése. Többekkel. (Az Országos Mentőszolgálat jubileumi emlékülésének beszámolója. 1948–1968. Budapest, 1968. máj. 10–11. Szerk. Bencze Béla, Gábor Aurél. Bp., 1968)
Az emlőrák ún. célzott hormontherápiájáról. Matolay Györggyel, Vághy Imrével. (Orvosi Hetilap, 1968. 3.)
Adatok a gynecomastia kezeléséhez. Matolay Györggyel, Vághy Imrével. (Orvosi Hetilap, 1968. 21.)
Ragasztóanyagok a sebészetben. (Orvosi Hetilap, 1969. 23.)
A szociális körülmények változásának néhány mutatója a sebészeti ellátásra felvett idős mezőgazdasági lakosság körében Hajdú-Bihar megyében. Gyöngyössi Gáborral, Károlyi Györggyel. (Népegészségügy, 1970)
Sebészeti diagnosztika a körzeti orvos számára. (A gyakorló orvos könyvtára. 162. Bp., 1971)
A plasztikai sebészet aktuális problémái. (Az orvostudomány aktuális problémái, 1972)
Nyúlajak, farkastorok. Monográfia. (Bp., 1975)
Egyetemesség és specializálódás a sebészetben. (Orvosi Hetilap, 1976. 16.)
Kapillár-mikroszkópos vizsgálatok replantált ujjpercek egyesítése vonalában. Daróczy Pállal. (Orvosi Hetilap, 1976. 39.)
A Debreceni Egyetem helyzete közvetlenül a felszabadulás után és az Orvos-egészségügyi Szakszervezet fokozatos kialakulása. (A DOTE és a Hajdú-Bihar Megyei Orvos-egészségügyi Szakszervezet közös kiadványa. Debrecen, 1978)
A golyva-endémia jellemzőinek módosulása ötven év alatt – 1926–1976 – Boda községben. (Orvosi Hetilap, 1978. 13.)
Általános és helyi tünetek jelentősége a sebészeti diagnosztikában. – Az appendix. (Sebészeti diagnosztika. Egy. tankönyv. Szerk. is. Kós Rudolffal, Szécsény Andorral. (Bp., 1980)
Visszaemlékezéseim. (A DOTE kiadványa. Debrecen, 1983).
Irodalom
Irod.: Emlékkönyv a debreceni 2. sz. Sebészeti Klinika és L. J. egyetemi tanári működésének tízéves évfordulójára. Szerk. Jóna Gábor, Tompa Gyula. Az előszót Kesztyűs Loránd írta. Beragasztott képekkel. (A DOTE Sebészeti Klinika kiadványa. Debrecen, 1961)
Orvosi lexikon. I–IV. köt. Főszerk. Hollán Zsuzsa. (Bp., 1967–1973)
Bornemisza György: Köszöntés. L. J. professzornő 80 éves. (Orvosi Hetilap, 1978. 18.)
Professzor dr. L. J. nyolcvan éves. L. J. egyetemi tanár 80. születésnapja alkalmából rendezett ünnepi tudományos ülés emlékére. (Debrecen, 1979)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1985. szept. 19.)
Lampé István: L. J. (Orvosi Hetilap, 1985. 50.)
Bot György–Kapusz Nándor: Nyolcvanéves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzorainak életrajza. 1918–1998. (2. átd. kiad. Debrecen, 1998)
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. (Bp., 2001)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010)
Emed Alexander: L. J. (Magyar Sebészet, 2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2014.
Aktuális havi évfordulók
György Aladár
újságíró, művelődéstörténész, könyvtáros
Győry Sándor
mérnök, matematikus
Jancsó Elemér
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Jancsó Miklós
orvos, belgyógyász, farmakológus
Juhász Béla
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (212), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (166), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (108), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
