Zsirai Miklós
Zsirai Miklós

2024. november 2. Szombat

Zsirai Miklós

nyelvész

Születési adatok

1892. október 10.

Mihályi, Sopron vármegye

Halálozási adatok

1955. szeptember 9.

Budapest


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – m.–latin–görög szakos tanári okl. (1912) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1921), a helsinki egyetemen finnugor nyelvészeti tanulmányokat folytatott (1923). Az MTA tagja (l.: 1932. máj. 6.; r.: 1945. máj. 30.).

Életút

Az I. vh.-ban a K-i fronton harcolt, orosz hadifogságban volt (1915– 1921), hazatérése után az MTA Főtitkári Iroda vezetője (1921– 1924), a bp.-i Eötvös Collegiumban a m. és finnugor nyelvészet szakvezető tanára (1924– 1932); a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE Nyelv- és Irodalomtud. Karán a finnugor összehasonlító nyelvészet h. (1929– 1932), ny. rk. (1932– 1935), ny. r. (1935– 1952), egy. tanára (1952– 1955) és a tanszék vezetője (1949– 1955); közben a BTK dékánja (1947– 1949). A Bp.-i Középisk. Tanárképző Int. igh.-e és a Bp.-i Áll. Középisk. Tanárvizsgáló Biz. ügyvezető alelnöke (1941– 1944). – Az orosz hadifogságban megtanult oroszul és zürjénül, s érdeklődése az uralisztika felé fordult. Eredményeket ért el a finnugrisztikai és a m. őstörténeti kutatásban, különösen értékesek obi-ugor nyelvtörténeti megállapításai. – Az MTA ig. tagja (1945– 1946). A M. Nyelvtud. Társaság elnöke (1937-től). A M.–Finn és a Finn–M. Társaság társelnöke (1937-től), az Észt Irodalmi Társaság és az Észt Tudós Társaság elnöke (1938-tól). A helsinki Kalevala Társaság t. tagja (1941-től). – Az MTA Nagyjutalma (1939), Kossuth-díj (1949). – A Magyarosan társszerkesztője (Nagy J. Bélával, 1932– 1934), szerkesztője (1934– 1938). A Nyelvtudományi Közlemények szerkesztője (1935– 1

Főbb művei

F. m.: Jugria. (Bp., 1930
hasonmás kiad. 1985)
Az obi-ugor igekötők. Akad.-i székfoglaló is. (Bp., 1933
hasonmás kiad. Zs. M. Emlékkönyv. Bp., 1992)
Finnugor rokonságunk. (Bp., 1937
hasonmás kiad. 1994)
Nyelvünk alkata. (Mi a magyar? Szerk. Szekfű Gyula. Bp., 1939
hasonmás kiad. 1992)
A magyarság eredete. – őstörténeti csodabogarak. (A magyarság őstörténete. Szerk. Ligeti Lajos. Bp., 1943
hasonmás kiad. 1986)
Reguly Antal osztják nyelvi hagyatéka. Akad.-i székfoglaló is. (Osztják hősénekek. Reguly Antal és Pápay József hagyatéka. 1–2. Bp., 1944– 1951)
A finnugorság ismertetése. (Bp., 1951
4. kiad. 1963)
A modern nyelvtudomány magyar úttörői. (Bp., 1952).

Irodalom

Irod.: Domokos Áron: Századunk magyar nyelvésze: Zs. M. (Bp., 1992)
Zs. M. Emlékkönyv. Szerk. Hajdú Péter. (Bp., 1992)
Zaicz Gábor: Zs. M. (Bp., 1995)
Zs. M. tudományos és magánlevelezése. Sajtó alá rend. Kincses Kovács Éva. (Miskolc, 1996).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője