Zsirai Miklós
nyelvész
Születési adatok
1892. október 10.
Mihályi, Sopron vármegye
Halálozási adatok
1955. szeptember 9.
Budapest
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – m.–latin–görög szakos tanári okl. (1912) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1921), a helsinki egyetemen finnugor nyelvészeti tanulmányokat folytatott (1923). Az MTA tagja (l.: 1932. máj. 6.; r.: 1945. máj. 30.).Életút
Az I. vh.-ban a K-i fronton harcolt, orosz hadifogságban volt (1915– 1921), hazatérése után az MTA Főtitkári Iroda vezetője (1921– 1924), a bp.-i Eötvös Collegiumban a m. és finnugor nyelvészet szakvezető tanára (1924– 1932); a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE Nyelv- és Irodalomtud. Karán a finnugor összehasonlító nyelvészet h. (1929– 1932), ny. rk. (1932– 1935), ny. r. (1935– 1952), egy. tanára (1952– 1955) és a tanszék vezetője (1949– 1955); közben a BTK dékánja (1947– 1949). A Bp.-i Középisk. Tanárképző Int. igh.-e és a Bp.-i Áll. Középisk. Tanárvizsgáló Biz. ügyvezető alelnöke (1941– 1944). – Az orosz hadifogságban megtanult oroszul és zürjénül, s érdeklődése az uralisztika felé fordult. Eredményeket ért el a finnugrisztikai és a m. őstörténeti kutatásban, különösen értékesek obi-ugor nyelvtörténeti megállapításai. – Az MTA ig. tagja (1945– 1946). A M. Nyelvtud. Társaság elnöke (1937-től). A M.–Finn és a Finn–M. Társaság társelnöke (1937-től), az Észt Irodalmi Társaság és az Észt Tudós Társaság elnöke (1938-tól). A helsinki Kalevala Társaság t. tagja (1941-től). – Az MTA Nagyjutalma (1939), Kossuth-díj (1949). – A Magyarosan társszerkesztője (Nagy J. Bélával, 1932– 1934), szerkesztője (1934– 1938). A Nyelvtudományi Közlemények szerkesztője (1935– 1Főbb művei
F. m.: Jugria. (Bp., 1930hasonmás kiad. 1985)
Az obi-ugor igekötők. Akad.-i székfoglaló is. (Bp., 1933
hasonmás kiad. Zs. M. Emlékkönyv. Bp., 1992)
Finnugor rokonságunk. (Bp., 1937
hasonmás kiad. 1994)
Nyelvünk alkata. (Mi a magyar? Szerk. Szekfű Gyula. Bp., 1939
hasonmás kiad. 1992)
A magyarság eredete. – őstörténeti csodabogarak. (A magyarság őstörténete. Szerk. Ligeti Lajos. Bp., 1943
hasonmás kiad. 1986)
Reguly Antal osztják nyelvi hagyatéka. Akad.-i székfoglaló is. (Osztják hősénekek. Reguly Antal és Pápay József hagyatéka. 1–2. Bp., 1944– 1951)
A finnugorság ismertetése. (Bp., 1951
4. kiad. 1963)
A modern nyelvtudomány magyar úttörői. (Bp., 1952).
Irodalom
Irod.: Domokos Áron: Századunk magyar nyelvésze: Zs. M. (Bp., 1992)Zs. M. Emlékkönyv. Szerk. Hajdú Péter. (Bp., 1992)
Zaicz Gábor: Zs. M. (Bp., 1995)
Zs. M. tudományos és magánlevelezése. Sajtó alá rend. Kincses Kovács Éva. (Miskolc, 1996).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (603), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)