Varga Ilona
Varga Ilona

2025. március 21. Péntek

Varga Ilona

történész

Születési adatok

1928. április 30.

Nagyoroszi, Nógrád és Hont vármegye

Halálozási adatok

2025. január 1.

Vác, Pest megye


Család

Dédszülei, apai: Varga Miklós (1841. aug. 13. Hol?), Makk Katalin (1842. júl. 4. Hol?); Cseri János, Palásthi Erzsébet.

Dédszülei, anyai: Heffter Ferenc (1833. okt. 4. Nagyoroszi–1913. ápr. 24. Nagyoroszi) kisbirtokos, Heinczinger Anna (1843. dec. 2. Nagymaros, Hont vm.–1926. dec. 25. Nagyoroszi); Wohlfahrt Péter, Bragtigam Zsófia.

Nagyszülei: Varga Lajos (1875. febr. 26. Nagyoroszi–1959. aug. 24. Nagyoroszi) kőműves, Cseri/Cséri Rozália (1879. nov. 9. Nagyoroszi–1961. márc. 15. Nagyoroszi); Heffter Lipót (1875. nov. 16. Nagyoroszi–1944. okt. 28. Nagyoroszi) pékmester, Wohlfahrt Mária Erzsébet (1879. jan. 12. Pancsova, Torontál vm.–1923. júl. 2. Nagyoroszi) elárusítónő.

Szülei: Varga Miklós (1902. nov. 5. Nagyoroszi–1981. okt. 29. Nagyoroszi) gyári munkás, Heffter Júlia (1910. febr. 9. Nagyoroszi–2002. nov. 24. Vác, Pest m.). Hatan voltak testvérek. 

Iskola

Védőnőképzőt végzett (1950), az ELTE Lenin Intézetben tanult (1953–1957) és az ELTE BTK-n tanult (1957–1958), a BTK-n marxizmus–leninizmus és történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1958), a Szegedi Tudományegyetemen doktorált (1962), a történelemtudományok kandidátusa (1978).

Életút

A Vöröskereszt ápolónőképzőjének debreceni iskolavezetője (1950–1952), a Zirzen Janka Tanítóképző Iskola tanára (1958–1960).

A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK Tudományos Szocializmus Tanszék tanársegéde (1960. júl. 1.–1962. jún. 30.), a Középkori Egyetemes Történeti és Latin-Amerika Története Tanszék egy. adjunktusa (1962. júl. 1.–1977. jún. 30.), egy. docense (1977. júl. 1.–1987. dec. 31.).

Középkori és újkori egyetemes történettel foglalkozott. A magyar–latin-amerikai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok történetét, elsősorban a latin-amerikai magyar emigráció történetét, valamint a 15–17. századi orosz államfejlődés problémáit, az orosz gazdaság újkori történetét vizsgálta. Jelentős eredményeket ért el a magyarországi latin-amerikai kivándorlás okainak feltárása fontosabb szervezetei dokumentumainak összegyűtése, a latin-amerikai magyarság beilleszkedési sajátosságanak kutatása terén.

Főbb művei

F. m.: önálló művei: Magyar kivándorlás Latin-Amerikába a két világháború között. Kand. értek. (Szeged, 1977)
A központosítástól az abszolutizmusig. Válogatott tanulmányok az orosz állam fejlődéséről. Az előszót írta Szvák Gyula. (Russzisztikai Könyvek 20. Bp., Russistica Pannoniana, 2009).

F. m.: tudományos dolgozatai: A prikázok az orosz és a szovjet történeti irodalomban. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1965)
Katonai szolgálat és a XVI–XVII. századi orosz uralkodó osztály rétegződése a Besorolási Prikáz dokumentumainak tükrében. (Acta Universitatis Szegediensis
. Acta Historica, 1966)
A zemszkij szoborok és az orosz rendiség kérdése. (Századok, 1970. 3.)
Latin-
amerikai magyar telepek és külképviseleteink a gazdasági világválság időszakában. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1971)
Magyarország kereskedelme a latin-amerikai országokkal a két világháború között. (Acta Universitatis
Szegediensis. Acta Historica, 1972)
Adalékok az Argentínába kivándorló magyarok életének alakulásához a két világháború között. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1973)
A
kivándorlás irányváltozása és a magyar kivándorlók beilleszkedése Latin-Amerikában a két világháború között. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1976)
Az államháztartás új vonásai a XVII. századi Oroszországban. (Acta
Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1978)
Államigazgatás a 17. századi Oroszországban. (Acta
Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1981)
Szibéria a 17. századi orosz gazdaságban. (Acta
Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1983)
A
központosítástól az abszolutizmusig. Az orosz állam fejlődése a 17–18. században. (Világtörténet, 1984. 3.)
Az orosz ortodox egyház a kereszténység felvételétől az államegyház kialakulásáig. (Világtörténet, 1988. tavasz).

Irodalom

Irod.: Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Anyakönyvi hírek. Vácott hunytak el: Varga Miklósné Heffter Julianna. (Váci Napló, 2002. 98. [dec. 6.])
Ribáry Zoltán: A 90 évesen is verskedvelő dr. Varga Ilonát köszöntötték. (Váci Napló, 2018. 20. [máj. 18.]).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6YQ-DX7?lang=hu (Heffter Lipót születési anyakönyve, 1875)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6LV4-XH5?lang=hu&i=183 (Heffter Lipót és Wohlfahrt Mária Erzsébet házassági anyakönyve, 1902)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPXW-955S?lang=hu&i=294&cc=1452460 (Varga Miklós születési anyakönyve, 1902)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PX3-9DKY?lang=hu&i=15 (Heffter Julianna születési anyakönyve, 1910)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PX3-98M9?lang=hu&i=41 (Heffter Ferenc halotti anyakönyve, 1913)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPX3-98CD?lang=hu&i=132 (Heffter Lipótné Wohlfahrt Mária halotti anyakönyve, 1923)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPX3-983D?lang=hu&i=157 (Heffter Ferencné Heinczinger Anna halotti anyakönyve, 1926)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPX3-9FS6?lang=hu&i=70 (Heffter Lipót halotti anyakönyve, 1944)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PXW-9P6Q?lang=hu&i=9 (Varga Lajos halotti anyakönyve, 1959)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PXW-9PPS?lang=hu&i=15 (Varga Lajosné Cseri Rozália halotti anyakönyve, 1961)

 

https://arts.u-szeged.hu/hirek/szte-btk-2025-januar/elhunyt-dr-varga-ilona?objectParentFolderId=24891 (Elhunyt dr. Varga Ilona, 2025)

Megjegyzések

1. A rokoni kapcsolatok a Varga és a Heffter család publikus történeti oldalairól: www.myheritage.hu

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2025

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője