Beöthy Leó, bessenyői és örvendi
közgazdász, statisztikai író, műfordító
Születési adatok
1839.
Nagyvárad
Halálozási adatok
1886. január 5.
Budapest
Család
Sz: Beöthy Sándor helytartótanácsos.Iskola
Három gimnáziumi osztályt végzett, majd édesapja magánúton taníttatta. Tizennégy éves korától autodidakta: számos nyelven tanult, majd szépirodalommal és közgazdaságtannal fogl. Az MTA tagja (l.: 1877. máj. 24.).Életút
A Hölgyfutár munkatársa (1860–1863), a Magyar Gazda szakírója (1864–1865), a Hon c. lap közgazdasági rovatvezetője (1865– 1867). A Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium tisztviselője (1867–1883), c. osztálytanácsosi rangban (1877-től). Az Országos Statisztikai Hivatal aligazgatója (miniszteri osztálytanácsosként, 1883–1886). Első írásai a temesvári Delejtűben jelentek meg (Thőbey álnéven, 1858–1859), majd elbeszéléseket közölt a Hölgyfutárban (hol Octavia c. eredeti regénye is megjelent, 1860–1863). Piso címmel egy szomorújátékot is írt. Műfordítóként elsősorban francia irodalmat (pl. Verne egy művét) tolmácsolt. Társadalomtudományi munkásságára erősen hatott a darwinizmus és a pozitivizmus. Magyarországon elsőként végzett társadalomnéprajzi kutatásokat. A korszerű statisztikai kutatások egyik magyarországi úttörője is.Elismerés
Az MTA Jutalma (1875), Marczibányi-jutalma (1882).Szerkesztés
A Hölgyfutár munkatársa (1860–1863), a Magyar Gazda szakírója (1864–1865), a Hon c. lap közgazdasági rovatvezetője (1865– 1867). Az Országos Statisztikai Hivatal Évkönyvei és az Országos Statisztikai Hivatal Közleményei szerkesztője (1867–1885).Főbb művei
F. m.: Magyarország áruforgalma Ausztriával és a külfölddel 1867. (Pest, 1868)A kereskedelem. (Statistikai előadások. 6. Pest, 1869)
Magyarország áruforgalma Ausztriával és a külfölddel 1869. (Pest, 1871)
Magyarország bányászata az 1868–69. években. (Pest, 1872)
Magyarország bányászata az 1870–71. években. (Pest, 1873)
Juda, Izrael és Aram. Történelmi tanulmnáy. (Értekezések a történeti tudományok köréből. IV. köt. 3. Bp., 1874)
A bankügy elmélete, különös tekintettel a jegybankkérdésre és hazai viszonyainkra. (Bp., 1875)
Magyarország bányászata az 1872–73. években. (Bp., 1875)
Magyarország statisztikája. Zsebkönyv. A IX. statisztikai nemzetközi congressus alkalmából a m. kir. stat. hivatalban szerk. Keleti Károllyal. (Bp., 1876)
Nemzetlét. Tanulmány a társadalmi tudományok köréből Magyarország jelen helyzetének megvilágosítására és orvoslására. (Bp., 1876)
A társadalom keletkezéséről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1878. márc. 11.
Értekezések a társadalmi tudományok köréből. V. köt. 3. Bp., 1878)
Magyarország vasútai 1876-ban. (Bp., 1879)
Magyarország vasútai 1878-ban. (Bp., 1880)
A társadalmi fejlődés kezdetei. (Bp., 1882)
ford.: Utazás a föld központja felé. Reg. Verne Gyula után fordította. (Pest, 1865
2 kiad. 1878)
Egy jegyző orra. Szerelmi történet a múlt századból. Reg. About Edmund után fordította. (Pest, 1865)
Természet ellen. I–II. Reg. Rahel után fordította. (Pest, 1864).
Irodalom
Irod.: György Endre: Emlékbeszéd B. L. l. tagról. (Bp., 1892)Zsigmond Gábor: A magyar társadalomnéprajz kezdetei. B. L. (Bp., 1974)
Zsigmond Gábor: B. L. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1974).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
György Aladár
újságíró, művelődéstörténész, könyvtáros
Győry Sándor
mérnök, matematikus
Jancsó Elemér
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Jancsó Miklós
orvos, belgyógyász, farmakológus
Juhász Béla
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (212), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (166), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (108), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
