Szabó Magda
Szabó Magda

2024. október 14. Hétfő

Szabó Magda

író, költő, műfordító

Névváltozatok

Szobotka Tiborné 

Születési adatok

1917. október 5.

Debrecen

Halálozási adatok

2007. november 19.

Kerepes, Pest megye


Család

Régi debreceni református családból származott. Nagyszülei: Szabó János, Várady-Szabó Mária és Jablonczay Kálmán, Gacsáry Emma. Apja egy tizennégy gyermekes lelkészfamília legkisebb fia volt. Sz: Szabó Elek árvaszéki ülnök, Jablonczay Lenke tanítónő. F: 1947-től Szobotka Tibor (1913–1982) író. 

Iskola

A debreceni Dóczi Leánynevelő Intézetben éretts. (1935), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen magyar–latin szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1940). 

Életút

A debreceni Dóczi Leánynevelő Intézet óraadó, majd ún. segélydíjas tanára (1940–1942), a hódmezővásárhelyi református leánygimnázium (1942–1945), a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium r. tanára (1945. márc.–ápr.). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba (VKM) szolgálattételre berendelt középiskolai tanár (1945–1949); elbocsátották állásából (1949). A budapesti Szinyei Merse Pál utcai általános fiúiskola és a Horváth Mihály téri gyakorló általános iskola tanára (1949–1959). Szabadfoglalkozású író (1959-től).

Szülei író emberek voltak, édesapja csak úgy, maga örömére írt kisebb prózai műveket, édesanyjának viszont több meséje is megjelent helyi lapokban. Édesanyja már egészen kisgyermek korában megtanította írni és olvasni s a csöppnyi kisleány már néhány évesen verseket talált ki. Édesapjától már középiskolás korában kiválóan megtanult latinul, a legenda szerint, családja körében gyakran latinul társalogtak. Klasszika-filológusnak és költőnek készült; első verseit klasszikus latin mértékekben írta, az egyetem alatt azonban már elbeszéléseket és egyéb kisprózai műveket is írt. Pályáját költőként kezdte, az Újhold köréhez csatlakozott. Versesköteteivel (Bárány, 1947; Vissza az emberig, 1949) hamar feltűnést keltett: már első kötete után Baumgarten-díjra jelölték (1947). Második alkalommal a díjat oda is ítélték neki, ám azt kommunista nyomásra végül is Kuczka Péter kapta meg (ez volt az utolsó díjkiosztás, 1949-ben, utána megszüntették a díjat). Szabó Magda 1949 után is írt verseket (Neszek, 1958; Szilfán halat, 1975) ám kétségtelen, hogy prózai és drámai művei hozták meg számára a nemzetközi elismerést.

 

A Nyugat negyedik nemzedékének is tartott Újhold folyóiratot 1948 májusában betiltották, a kör tagjai hosszú évekig, nem ritkán évtizedekig nem publikálhattak. Szabó Magda is tíz évre elhallgatott, ám ezalatt az évtized alatt – mint utóbb kiderült – folyamatosan írt. Az 1950-es évek utolsó éveiben aztán különös írásaival valósággal berobbant az irodalmi közéletbe. Freskó (1958) c. regénye egy temetésre összegyűlt régi puritán család négy generációjának drámai sűrítésű belső monológjaira épült. A regény tizenhárom órája és fejezete az eltelt nyolcvan év történelmi és társadalmi változásainak „sűrítménye“, az egymással bonyolult kapcsolatokban lévő családtagok konfliktusain keresztül. Hasonló regényírói technikával készült Az őz (1959). A regény története, a főhős Encsy Eszter színésznő élettörténete, szintén drámai belső monológokban. Encsy Eszter gyermekkori élettapasztalata a társadalmi és érzelmi kirekesztettség, a létért és a szeretetért vívott folytonos és eredménytelen küzdelem. Ez a harc azonban idővel Esztert szeretet nélküli, érzéketlen, torz személyiséggé tette. Eszter személyiségének ellentéte Angéla, az angyali (!) természetű barátnő, aki végtelen szeretetben nőtt fel, családja óvta, vigyázott rá: megkapta mindazt, ami Eszter számára egész életében elérhetetlen maradt. Az elérhetetlenség – jóllehet sikeres és népszerű színésznő – idővel tehetetlen dühvé és pusztító erejű indulattá alakul át. Elszereti Angéla férjét, ám ezt az érzelmet sem tudja átélni. A cím, az őz, a barátnő, Angéla állata, egyúttal a szeretet és a biztonság metaforája. Eszter ellopja az állatot, ezzel az őz pusztulását idézi elő. A szeret nélkül felnőtt ember csak pusztítani, rombolni, gyűlölködni tud.

 

Hasonló szerkesztési móddal építkezik a Disznótor (1960) c. regénye, amely a pusztító szenvedélyek regénye. A szereplők itt is az időben visszakalandozva tárják fel önmaguk sorsát. A mű egy családi féltékenységi drámába torkolló, több évtizedet feltáró családregény. Tóth János (becenevén Csutak) elsőgenerációs értelmiségi, a szappanfőző Tóth János tanítóvá „előlépő“ fia. Csutakot szenvedélyes szerelem fűzi Kémery Paulához (Pólikához), az elszegényedett, büszke dzsentrilányhoz. Szalay Gábor nem hajlandó feleségül venni Pólikát, sőt, jövője érdekében érdekházasságot köt. Pólika elkeseredettségében és csalódásában Tóth Jánoshoz megy feleségül, ám Szalayval, titokban, tovább folytatja kapcsolatát. Csutak viszont mindent felad az asszony szerelméért: szakít életformájával, szokásaival, megtagadja családját. Pólika még arra is ráveszi Csutakot, hogy gyereket buktasson el, akiket korrepetálhat majd. Miután Tóth János megtudja, hogy kislányának nem ő az apja, hanem Szalay Gábor, a megalázottság, megnyomorítottság és a sok-sok, éveken át gyűlt indulat robban. Tóth János megöli az asszonyt, úgy érzi, hogy ezzel a szörnyű tettel igazságot szolgáltat és elégtételt vesz nemcsak Pólikán, hanem családján esett sérelmekért is. Szabó Magda regényei az 1960-as évek fontos kulturális eseményei voltak. Nyugtalanító történetek, indulatos karakterek lepték el műveit, a fullasztó légkörben játszódó írásaiknak nincs pozitív szereplője, a történetek nem érnek véget mindenkit megnyugtató, boldog befejezéssel. A csutak szó jelentése: ’csomóba összecsavart, szálas anyag’, amelyet tisztításra, súrolásra (ló csutakolására) használnak. Tóth János, Csutak, jóindulatú, szelíd, gyermekszerető ember, aki rajongásig szereti imádott asszonyát. Szakít családjával, úgy gondolja, naiv hittel, hogy új, tiszta (= csutak!) életet kezdhet. A történet végén azonban ebből a lágyszívű, megalázott emberből gyilkos lesz. Különösen érdekes, hogy a Disznótor főszereplőjét Csutaknak hívják. Ez a neve a másik Újholdas író, a szintén perifériára szorított Mándy Iván (1918–1995) ifjúsági regénysorozata főszereplőjének is! 

Az Újhold köréhez tartozó, nem publikálható írók szinte kivétel nélkül csak ifjúsági irodalommal próbálkozhattak. Nem volt ez másként Szabó Magdával sem. Már 1958-ban, visszatérésekor megjelent Bárány Boldizsár c. verses meséje, majd sorra adta ki ifjúsági regényeit (Mondják meg Zsófikának, 1958; Sziget-kék, 1959; Álarcosbál, 1961). Legismertebb ifjúsági műve azonban az Abigél (1970). A „címszereplő“, Abigél, egy kertben álló leányszobor. A szobor köré Horn Mici – egy hajdani diáklány – legendát szőtt, amikor büntetésből elkobozták jegygyűrűjét. Abigél alakját valaki a nevelők közül megszemé­lyesíti, átveszi a szobor korsójába helyezett üzeneteket és – rejtélyes forrásból – de mindig segít a különbözőképpen szorult helyzetekbe került matulás lányokon. A történet a lányregény romantikus műfajára épül, azonban a cselekményben előrehaladva egyre inkább megcáfolja annak kellékeit és konvencióit, túlmutat a műfajban megszokottakon: a cselekmény és konfliktusok bonyolításában éppúgy, mint a főhős és környezete különleges élethelyzetének ábrázolásában. Ha az Abigél egy „fordított“ lányregény, akkor a Tündér Lala (1965) egy „fordított“ tündérmese. Lala, a tündérkirálynő fia az ármánykodással, hazugságokkal és különös fegyelemmel irányított tündérországból elkívánkozik – az emberek közé. A tündérországban minden kívánsága teljesül, ám az nem okoz senkinek sem igaz örömet, mert ezt csak az emberek érezhetik és csak akkor, ha megküzdenek érte.

 

Szabó Magda Ókút (1970) c. önéletrajzi kisregényével kezdte el családtörténeti regényeit. A Régimódi történet (1977) az édesanya, Jablonczay Lenke sorsán keresztül mutatja be két nagy tekintélyű, ősi múltra visszatekintő tiszántúli család hanyatlásának históriáját. Az író részben édesanyja visszaemlékezéseiből, részben rokonok, a tágabb család és ismerősök emlékeiből, s nem utolsósorban korabeli személyes dokumentumokból (levelekből, naplókból, háztartási könyvből, a szereplők novelláiból, verseiből) fűzte össze ezt a különös műfajú regényt. Az elbeszélés fő helyszíne a 19. század végi−20. század eleji Debrecen, ahol Szabó Magda dédszülei, a gazdag dzsentri, idősebb Jablonczay Kálmán és az ugyancsak gazdag kalmárcsaládból származó, okos és józan Rickl Mária, a szülői ellenkezés dacára összeházasodnak. A házasfelek boldogságának azonban hamar vége szakad, amikor az ifjú férj könnyelműen elherdálja vagyonát, s az erős kezű asszony ellentmondást nem tűrően veszi át a ház irányítását, valamint három leánya – köztük az író édesanyja − s egyetlen fia, ifjabb Jablonczay Kálmán nevelését. A regényből sikeres dráma is készült. További önéletrajzi regényeiből kiemelkedik Az ajtó (1987), a mű elnyerte a Femina francia nőirodalmi díjat (1987), valamint a Für Elise (2002), amelyben Szabó Magda gyermekkorát meséli el.

 

Történeti drámáival lélektani regényeit folytatta. Írt színművet az államalapítás koráról (Az a szép, fényes nap, 1976); IV. Béla alakja köré drámatrilógiát (A meráni fiú, A csata, Béla király, 1980–1983) alkotott, természetesen Debrecenhez kötődő művet is írt (Kiálts, város!, 1973). Műfordítóként, férjével, Szobotka Tiborral klasszikus angol irodalmat tolmácsolt (A Forsyte Saga, 1960). Szabó Magda a 20. század második felének egyik legismertebb magyar írója: prózai műveit, drámáit, ifjúsági regényeit és meséit több tucat nyelvre lefordították (köztük pl. azeri, flamand, héber, japán, katalán, örmény nyelvre!). Művei közül igen sokat megfilmesítettek (talán a legismertebb az Abigélből készült négyrészes tévéjáték, 1978). Néhány pedagógiai írása Szobotka Tiborné néven jelent meg. 

Elismertség

A Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke (1985–1990).

 

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja (1992). Az Európai Tudományos Akadémia tagja (2001). 

Elismerés

Debrecen (2001) és Budapest díszpolgára (2006).

 

A Debreceni Református Teológiai Akadémia (1993) és a Miskolci Egyetem díszdoktora (2001). KLTE Emlékérem (2007).

 

Munka Érdemrend (arany, 1977), a Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1987), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1992) és középkeresztje a csillaggal (1997), a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2007).

 

A már odaítélt Baumgarten-díjat visszavonták tőle (1949). József Attila-díj (1959 és 1972), Csokonai Vitéz Mihály-díj (Debrecen, 1976 és 1987), Kossuth-díj (1978), SZOT-díj (1982), Pro Urbe Budapest (1985), a Getz Corporation Írói Díja (1992), Déry Tibor-jutalom (1996), Szép Ernő-jutalom (1998), Nemes Nagy Ágnes-díj (2000), Szenci Molnár Albert-díj (2000), az Év Könyve Díj (2000), Tolerancia Díj (2000), Corvin-lánc (2001), Simonyi Imre-díj (2002), Fitz József-díj (2003), Gundel-díj (2003), Prima Primissima Díj (2003), Femina Díj (2003), a Győri Könyvszalon alkotói díja (2003), Hazám Díj (2007), Tőkés László-díj (2007). 

Főbb művei

F. m.: A római kori szépségápolás. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1940)
Bárány. Versek. (Bp., 1947)
Vissza az emberig. Versek. (Bp., 1949)

 

Ki hol lakik? Sz. M. versei. Ill. Köpeczi Bócz István. Verses képeskönyv. (Bp., 1957
2. kiad. 1962)
Ki hol lakik? Verses képeskönyv. Kovács Péter rajzaival. (3. kiad. Bp., 1982)
Ki hol lakik? Verses képeskönyv. Szalma Edit rajzaival. (Bp., 2008)
Szókincsfejlesztés az általános iskolában. Szobotka Tiborné néven. (Magyartanítás, 1958)

 

Bárány Boldizsár. Verses mese. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1958
szerb nyelven: Novi Sad, 1978)
Bárány Boldizsár. Verses mese. Szántó Piroska rajzaival. (2. kiad. Bp., 1971
3. kiad. 1983
4. kiad. 2001
5. kiad. 2003)
Bárány Boldizsár. Verses mese. Szalma Edit rajzaival. (5. kiad. Bp., 2007
6. kiad. 2009
7. kiad. 2012)

 

Freskó. Regény. (Bp., 1958
2. kiad. 1964
Magvető Zsebkönyvtár. 3. kiad. 1974
4. kiad. 1979
5. kiad. 1987
6. kiad. 1999
7. kiad. 2003
8. kiad. 2005
9. kiad. 2008
németül: Das Fresko. Frankfurt/Main, 1960
2. német kiad. München–Zürich, 1964
3. német kiad. Berlin, 1978
4. német kiad. 1987
lengyelül: Warszawa, 1960
cseh nyelven: Praha, 1961
franciául: Fresque. Paris, 1963
horvátul: Zagreb, 1963
ukránul: Kijev, 1971
svédül: Stockholm, 1972
oroszul: Moszkva, 1978
bolgárul: Szófia, 1980
lett nyelven: Riga, 1982)
Neszek. Versek. (Bp., 1958)

 

Mondják meg Zsófikának! Regény. (Bp., 1958
2. kiad. 1960
3. kiad. 1964 és 1965
4. kiad. 1968
Magvető Zsebkönyvtár. 5. kiad. 1975
6. kiad. 1980
7. ifjúsági kiad. Bp., 1993, 1998, 1999 és 2001
8. kiad. 2002
9. kiad. 2007
10. kiad. 2008
cseh nyelven: Praha, 1961

2. cseh kiad. Praha, 1972
németül: Erika. Bp., 1961
2. német kiad. 1962
3. német kiad. 1964
4. német kiad. 1966
5. német kiad. 1968
oroszul: Moszkva, 1961
szlovákul: Bratislava, 1961
litvánul: Vilnius, 1962
angolul: Tell Sally! Bp., 1963
bolgárul: Szófia, 1963
franciául: Dites à Sophie… Bp., 1963
lengyelül: Warszawa, 1964
lett nyelven: Riga, 1965
grúz nyelven: Tbiliszi, 1969
románul: Bucuresti, 1974
szerb nyelven: Beograd, 1975
olaszul: Ditelo a Sofia. Milano, 2013)
Mondják meg Zsófikának. Ifjúsági színmű. Sz. M. azonos című regényéből színpadra alkalmazta Tarbay Ede. Rendezte és az utószót írta: Balogh Géza. (Színjátszók Kiskönyvtára. 145. Bp., 1972
2. kiad. 1975)

 

Az őz. Regény. (Bp., 1959
2. kiad. 1963
4. kiad. 1972
6. kiad. 1977
8. kiad. 1983
9. kiad. 1994
10. kiad. 2000
11. kiad. 2003
12. kiad. 2005
13. kiad. 2008
14. kiad. 2014
németül: Die andere Ester. Frankfurt/Main, 1961
németül: Ester und Angela. Berlin, 1979
2. kiad. 1981
3. kiad. 1984 és 1985
lengyelül: Warszawa, 1961
finn nyelven: Helsinki, 1962
franciául: Le faon. Paris, 1962
új kiad. 2008
hollandul: Bilthoven, 1962
angolul: The Fawn. London, 1963 és New York, 1963
olaszul: L’altra Esther. Milano, 1964
spanyolul: Resentimiento. Barcelona, 1964
szerb nyelven: Novi Sad, 1964
dánul: Köbenhavn, 1966
románul: Bucuresti, 1967
svédül: Stockholm, 1967
szlovén nyelven: Ljubljana, 1967
szlovákul: Bratislava, 1968
cseh nyelven: Praha, 1968
flamandul: Bruxelles, 1969
norvégül: Oslo, 1969
törökül: Istanbul, 1972
észt nyelven: Tallinn, 1974
japán nyelven: Tokyo, 1978
oroszul: Moszkva, 1978
bolgárul: Plovdiv, 1981
lett nyelven: Riga, 1982
görögül: Athén, 1990
litvánul: Vilnius, 1990
héberül: Tel-Aviv, 1994)
Az őz. Regény. Az utószót írta Illés Lajos. (Olcsó Könyvtár. 558. 3. kiad. Bp., 1965)
Az őz. Regény. (Szépirodalmi Zsebkönyvtár. 5. kiad. Bp., 1975
7. kiad. 1979)

 

Sziget-kék. Meseregény. Szántó Piroska rajzaival. (Bp., 1959
2. kiad. 1967
3. kiad. 1983
4. kiad. 1988
6. kiad. 2000
7. kiad. 2001
8. kiad. 2003
németül: Inselblau. Bp., 1965
2. német kiad. 1976
franciául: Bleu île. Paris–Bp., 1967
szerb nyelven: Beograd, 1967
cseh nyelven: Praha, 1968
észt nyelven: Tallinn, 1974)
Sziget-kék. Meseregény. Ill. Kállay Krisztina. (5. kiad. Bp., 1996)
Sziget-kék. Meseregény. Szalma Edit rajzaival. (9. kiad. Bp., 2007
10. kiad. 2013)

 

Marikáék háza. Verses képeskönyv. F. Györffy Anna rajzaival. (Bp., 1959
2. kiad. 1962)
Álomfesték. Képes mesekönyv. Mallász Gitta rajzaival. (Bp., 1960)

 

Disznótor. Regény. (1–2. kiad. Bp., 1960
3. kiad. 1963
5. kiad. 1975
7. kiad. 1983
8. kiad. 2001
9. kiad. 2006
10. kiad. 2008
németül: Das Schlachfest. Frankfurt/Main, 1960
2. német kiad. Leipzig, 1971
cseh nyelven: Praha, 1963
angolul: Night of the Pig-Killing. London, 1965
finnül: Helsinki, 1967
svédül: Stockholm, 1968
szlovákul: Bratislava, 1971
lengyelül: Warszawa, 1977
olaszul: La notte dell’uccisione del maiale. Milano, 2011)
Disznótor. Regény. Az utószót írta Nagy Péter. Ill. Keserű Ilona. (Olcsó Könyvtár. 509. 4. kiad. Bp., 1964)
Disznótor. Regény. (Szépirodalmi Zsebkönyvtár. 6. kiad. 1980)

 

Álarcosbál. Ifjúsági regény. Ill. Reich Károly. (Bp., 1961
2. kiad. 1963
3. kiad. 1976
4. kiad. 1978
5. kiad. 1982
6. kiad. 1988
8. kiad. 1999
9. kiad. 2001
10. kiad. 2002
11. kiad. 2005
12. kiad. 2008
13. kiad. 2015
németül: Maskenball. Bp., 1963
2. német kiad. 1966
3. német kiad. Bp., 1967 és 1969
oroszul: Moszkva, 1963
lengyelül: Warszawa, 1964
2. lengyel kiad. 1982
szlovákul: Bratislava, 1964
cseh nyelven: Praha, 1965
2. cseh kiad. 1970
litvánul: Vilnius, 1965
szlovén nyelven: Ljubljana, 1967
örmény nyelven: Jereván, 1975
lett nyelven: Riga, 1977
bolgárul: Szófia, 1987
olaszul: Ballo in maschera. Milano, 2015)
Álarcosbál. Ifjúsági regény. Ill. Rényi Krisztina. (Magyar ifjúsági remekírók. 2. 7. kiad. Bp., 1997)

 

Születésnap. Ifjúsági regény. Ill. Reich Károly. (Pöttyös Könyvek. Bp., 1962
2. kiad. 1973
Aranykürt Kiskönyvtár. 3. kiad. 1976
4. kiad. 1979
5. kiad. 1982
6. kiad. 2001
7. kiad. 2003
8. kiad. 2004
9. kiad. 2008
10. kiad. 2015
ukránul: Kijev, 1965
németül: Geburtstag. Berlin, 1966
2. német kiad. 1968
3. német kiad. 1971
oroszul: Moszkva, 1972
cseh nyelven: Praha, 1972
szlovén nyelven: Ljubljana: 1979
azeri nyelven: Baki, 1982
szlovákul: Bratislava, 1985
moldvai nyelven: Kisinyov, 1987)

 

Pilátus. Regény. (Bp., 1963
2. kiad. 1965
5. kiad. 1975
7. kiad. 2001
8. kiad. 2004
9. kiad. 2007
10. kiad. 2008
németül: …und wusch iher Hände in Unschuld. Frankfurt/Main, 1964
németül: Pilat. Leipzig, 1976
lengyelül: Warszawa, 1966
franciául: La ballade de la vierge. Paris, 1967
franciául: La ballade d’Iza. Paris, 2005
svédül: Stockholm, 1968
szlovákul: Bratislava, 1971
románul: Bucuresti, 1975
litvánul: Vilnius, 2002
olaszul: La ballata di Iza. Torino, 2006
spanyolul: La balada de Iza. Barcelona, 2010
angolul: Iza’s Ballad. London, 2014)
Pilátus. Regény. (A Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó Zsebkönyvtára. 3. kiad. Bp., 1969
Magvető Zsebkönyvtár. 4. kiad. 1973)
Pilátus. Regény. (6. kiad. Bukarest–Bp., 1987)

 

Danaida. Regény. Ill. Bartha László. (Bp., 1964
2. kiad. 1968
németül: Die Danaide. Frankfurt/Main, 1965)
A Danaida. Regény. Borsos Miklós rajzaival. (3. kiad. Bp., 1974
4. kiad. 1977
5. kiad. 2000
6. kiad. 2004
7. kiad. 2008
8. kiad. 2014)
Hullámok kergetése. Útijegyzetek. (Bp., 1965)

 

Tündér Lala. Meseregény. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1965
2. kiad. 1972
franciául: Lala, prince du Pays des Fées. Paris–Bp., 1971
3. kiad. 1978
4. kiad. 1983
5. kiad. 1998
6. kiad. 2000
7. kiad. 2003
németül: Lala, der Elfenprinz. Bp.–Berlin, 1974
finnül: Raiga, 1998
olaszul: Lolo, il principe delle fate. Milano, 2005)
Tündér Lala. Meseregény. Sajdik Ferenc rajzaival. Bp., 2005)

 

Leleplezés. Színmű. (Bp., 1965
szlovákul: Bratislava, 1965)
Fanni hagyományai. Kármán József színművének felhasználásával írta Sz. M. (Bp., 1966)
Eleven képét a világnak. Színművek, rádiójátékok. (Bp., 1966)
Alvók futása. Elbeszélések, útijegyzetek. Ill. Kass János. (Bp., 1967
2. kiad. 1976)

 

Mózes egy, huszonkettő. Regény. (Bp., 1967
2. kiad. 1979
3. 2001
4. kiad. 2004
5. kiad. 2008
németül: 1 Moses 22. Frankfurt/Main, 1968
2. kiad. 1973
franciául: Les parents perdus. Paris, 1970
lengyelül: Warszawa, 1974)

 

Zeusz küszöbén. Útijegyzetek. (Bp., 1968
2. kiad. 1976
Szépirodalmi Zsebkönyvtár. 3. kiad. 1984
4. kiad. 2001
5. kiad. 2006
lett nyelven: Riga, 1977)

 

Katalin utca. Regény. (Bp., 1969
2. kiad. 1970
3. kiad. 1973
6. kiad. 1982
7. kiad. 2001
8. kiad. 2005
9. kiad. 2007
10. kiad. 2008
11. kiad. 2011
12. kiad. 2015
svédül: Stockholm, 1969
németül: Katharinenstrasse. Frankfurt/Main, 1971
2. német kiad. Berlin, 1989
spanyolul: Calle Katalin. Caracas, 1972
2. spanyol kiad. Barcelona, 2012
szlovákul: Bratislava, 1973
cseh nyelven: Praha, 1974
franciául: Rue Katalin. Paris, 1974
2. francia kiad. Paris, 2006
oroszul: Moszkva, 1978
lett nyelven: Riga, 1982
észt nyelven: Tallinn, 1982
angolul: Katalin Street. Dillon Beech [California], 2005
héberül: Jeruzsálem, 2011)
Katalin utca. Regény. (30 év. 4. kiad. Bp., 1978)
Katalin utca. Regény. (Szépirodalmi Zsebkönyvtár. 5. kiad. Bp., 1981)

 

Kígyómarás. Színmű 3 felvonásban. A Disznótor c. regény dramatizált változata. (Bratislava, 1969
új kiad 2001, 206 és 2008)

 

Abigél. Ifjúsági regény. Ill. Lóránt Lilla. (Csíkos Könyvek. Bp., 1970
2. kiad. 1972
3. kiad. 1978
4. kiad. 1982
5. kiad. 1987
6. kiad. 1994
7. kiad. 1997
8. kiad. 1998
9. kiad. 2000
és utánnyomások: 2001–2006
11. kiad. 2004
A Móra Kiadó Klasszikusai. 12. kiad. 2007
13. kiad. 2008
14. kiad. 2009
15. kiad. 2011
16. kiad. 2013
17. kiad. 2014
cseh nyelven: Praha, 1974
lengyelül: Warszawa, 1977
2. lengyel kiad. Torun, 1997
németül: Abigail. Bp., 1978
2. német kiad. Berlin, 1986
lett nyelven: Riga, 1996
román nyelven: Iasi, 2003
olaszul: Abigail. Milano, 2007)
Abigél. Forgatókönyv. A fotók a Magyar Televízió archívumából. (Bp., 2009)
Abigél. Ifjúsági regény. Az előszót írta Pozsgai Zsolt. (Nemzeti Könyvtár. 20. kiad. Bp., 2015)

 

Ókút. Önéletrajzi regény. (Bp., 1970
Magvető Zsebkönyvtár. 2. kiad. 1972
3. kiad. 1976
4. kiad. 1982
5. kiad. 2000
6. kiad. 2005
7. kiad. 2008
8. kiad. 2014
franciául: Le vieux puits. Souvenirs d’enfance. Paris, 2009
olaszul: Il vecchio pozzo. Torino, 2011)

 

A szemlélők. Regény. (Bp., 1973
Magvető Zsebkönyvtár. 2. kiad. 1974
3. kiad. 1977
5. kiad. 1981
6. kiad. 1983
7. kiad. 1987
8. kiad. 2004
9. kiad. 2014
10. kiad. 2008
svédül: Stockholm, 1974
cseh nyelven: Praha, 1983
)
A szemlélők. Regény. (30 év. 4. kiad. Bp., 1978)
Az órák és a farkasok. – Kiálts, város! – Az a szép fényes nap. Történelmi drámák. (Bp., 1975)
Szilfán halat. Összegyűjtött versek. (Bp., 1975)
Az a szép, fényes nap. Történelmi játék 2. részben. (Rivalda. 1975–1976. Bp., 1977)

 

Régimódi történet. Regény. (Bp., 1977
2. kiad. 1978
3. kiad. 1981
4. kiad. 1985
5. kiad. 1997
6. kiad. 2003 és utánnyomások 2004–2015
angolul: An Old-Fashioned Story. Bp., 1978
oroszul: Moszkva, 1980
2. orosz kiad. 1983
szerb nyelven: Beograd, 1978
lengyelül: Warszawa, 1981
2. lengyel kiad. Warszawa, 1988
cseh nyelven: Praha, 1981
bolgárul: Szófia, 1982
ukránul: Kijev, 1984
németül: Eine altmodische Geschichte. Berlin, 1987)
Régimódi történet. Dráma két részben. (Rivalda. 1977–1978. Bp., 1979
2. kiad. Bratislava, 1986
3. kiad. 1994)
Régimódi történet. Dráma két részben. (A magyar dráma fóruma. 20. 4. kiad. Bp., 1998
5. kiad. 2005)
Régimódi történet. Regény. Szerk., a jegyzeteket írta Osztovits Levente. (Európa Diákkönyvtár. Bp., 2008 és 2009-től utánnyomások)

 

Az a szép, fényes nap. Történelmi játék 2. részben. (Húsz dráma. 1945–1975. I–II. köt. Bp., 1980)
Kívül a körön. Cikkek, tanulmányok. (Bp., 1980
2. kiad. 1982)
Erőnk szerint. Színművek: Az a szép, fényes nap. – Kiálts, város! – A meráni fiú. Történelmi játék 2 részben. (Bp., 1980)
Megmaradt Szobotkának. Életrajzi emlékezések. (Bp., 1983
2. kiad. 2003)
Béla király. Történelmi drámatrilógia a meráni Gertrúd fiáról: Béla király. Történelmi játék 2 részben. – A meráni fiú. Történelmi játék 2 részben. – A csata. Történelmi játék 2 részben. (Bp., 1984)

 

Az ajtó. Regény. (Bp., 1987
2. kiad. 1999
3. kiad. 2000
és évente utánnyomások: 2003–2015
németül: Die Tür. Berlin, 1990
németül: Hinter der Tür. Frankfurt/Main, 1992
2. kiad. 1999
3. kiad. 2015
lengyelül: Warszawa, 1993
angolul: The Door. Boulder, 1994
új fordítás: The Door. London, 2005
lett nyelven: Riga, 1998
oroszul: Moszkva, 2000
hollandul: Antwerpen, 2002
franciául: La porte. Paris, 2003
2. francia kiad. 2005
cseh nyelven: Praha, 2004
katalán nyelven: La porta. Barcelona, 2005
norvégul: Oslo, 2006
olaszul: La porta. Torino, 2007
portugálul: A porta. Lisboa, 2006
törökül: Istanbul, 2007
2. török kiad. 2010
héberül: Jeruzsálem, 2007
szerb nyelven: Beograd, 2008)

 

Az öregség villogó csúcsain. Vál. műfordítások. (Bp., 1987)

 

Záróvizsga. Esszék, visszaemlékezések. (A Református Zsinati Sajtóiroda kiadványa. Bp., 1987)

 

A pillanat. Regény. (Bp., 1990
2. kiad. 1999
3. kiad. 2003
4. kiad. 2005
olaszul: Il momento. Milano, 2008
franciául: L’instant. Paris, 2009)

 

A félistenek szomorúsága. Esszék, tanulmányok. (Bp., 1992)
Az a szép, fényes nap. – Régimódi történet. – Kiálts, város! – A macskák szerdája. – Fanni hagyományai. – Béla király. Drámák. (Bp., 1994)
A lepke logikája. Színképelemzés: Vörösmarty-költemények. (Bp., 1996
2. kiad. 1997)
Szüret. A szerző válogatása életművéből. (Örökségünk. Bp., 1995)
A csekei monológ. Esszék. (Bp., 1999
2. kiad. 2008)
Mézescsók Cerberusnak. Elbeszélések. (Bp., 1999
2. kiad. 2002
3. kiad. 2008
4. kiad. 2014)
Merszi, Möszjő. Publicisztikai írások. (Bp., 2000
2. kiad. 2008)
Sziluett. Dráma. – A lepke logikája – Esszék. (Bp., 2000
2. kiad. 2006)

 

Für Elise. Regény. (Bp., 2002
2. kiad. 2003
3. kiad. 2004
4. kiad. 2005
5. kiad. 2006
6. kiad. 2007
7. kiad. 2008
9. kiad. 2010
10. kiad. 2013
lett nyelven: Riga, 2007
olaszul: Per Elisa. Milano, 2010)

 

Az a szép, fényes nap. – A meráni fiú. – Béla király. – A csata. Négy dráma. (Bp., 2004
2. kiad. 2008)
A macskák szerdája. – Régimódi történet. – Kiálts, város! – Fanni hagyományai. Négy dráma. (Bp., 2005)
Szüret. Összegyűjtött versek. 1935–1967. (Bp., 2005)
Örömhozó bánatrontó. Levelek a szomszédba. (Bp., 2006)
Drága Kumacs! Levelek Haldimann Évának. (Bp., 2010)
Liber Mortis. Naplók. 1982. máj. 25.–1990. febr. 27. (Bp., 2012)

 

ford.: Guilleragues, Gabriel de: Portugál levelek. Ford., az előszót írta. (Bp., 1959)
Galsworthy, John: A Forsyte Saga. – Modern idők. I–IV. köt. Regény. Ford. Szobotka Tiborral, az előszót írta Szobotka Tibor. (Bp., 1960
2. kiad. 1970–1971)
A Forsyte Saga. – Modern idők. I–IV. köt. Regény. Ford. Szobotka Tiborral. Az utószót írta Kászoni Szabó István. (Bukarest, 1983)
A Forsyte Saga. – Modern idők. I–IV. köt. Regény. Ford. Szobotka Tiborral. (Klub klasszikusok. Világirodalom. Bp., 1994)

 

forgatókönyve: Vörös tinta. (Bp., 1959). 

F. színművei: Kígyómarás. Színmű 3 felvonásban. (Bem.: Budapest, Jókai Színház, 1960. febr. 4.)
Leleplezés. (Bem.: Budapest, Nemzeti Színház, 1962. nov. 23.)
Fanni hagyományai. Színmű 3 felvonásban. (Bem.: Budapest, Nemzeti Színház, 1965. márc. 19.)
Kiálts, város! Színjáték egy előjátékkal, 3 felvonásban. (Bem.: Debrecen, Csokonai Színház, 1973. szept. 28.)
Az a szép, fényes nap. Történelmi játék 2 részben (Bem.: Budapest, Nemzeti Színház, 1976. febr. 14.
Debrecen, Csokonai Színház, 1977. szept. 23.)
Régimódi történet. Dráma két részben. (Bem.: Madách Színház, 1977. dec. 16.)
A meráni fiú. Történelmi játék 2 részben. (Bem.: Madách Színház, 1980. febr. 22.)
A csata. Történelmi játék 2 részben. (Bem.: Madách Színház, 1982. márc. 26.)
Béla király. Történelmi játék 2 részben. (Bem.: Madách Színház, 1983. dec. 9.)
A macskák szerdája. Szent Bertalan nappala. Történelmi játék 2 részben. (Bem.: Debrecen, Csokonai Színház, 1986. szept. 26.)
Sziluett. Vörösmarty-medalionok. (Bem.: Székesfehérvár, Vörösmarty Színház, 2000. dec. 1.)
Az ajtó. (Bem.: Szatmárnémeti, Északi Színház, Harag György Társulat, 2007. okt. 5.)
Abigél. Musical. (Bem.: Budapesti Operettszínház, 2008. márc. 27.).

 

 

F. m.: filmen: Vörös tinta (forgatókönyv is, 1959)
A Danaida (tv, 1971)
Abigél (tv, I–IV., 1978)
Kiálts, város! (tv, 1978)
Az a szép, fényes nap (tv, 1981)
Tündér Lala (forgatókönyv is, Békés Józseffel, tv, 1980)
Csata (tv, 1982)
Béla király (tv, 1984)
Nemkívánatos viszonyok (tv, 1997)
Régimódi történet (tv, 2006)
Az ajtó (magyar–német, 2012). 

Irodalom

Irod.: Kerényi Magda: Sz. M. és a modern regényírás. A szerző Freskó, Az őz és Disznótor c. könyvéről. (Új Látóhatár, 1961)
Taxner Ernő: Sz. M. regényeiről. (Korunk, 1964)
Erdődy Edit: Realista hagyomány és belső monológ Sz. M. műveiben. (Literatura, 1974)
Sík Csaba: A költő Sz. M. (Kortárs, 1975)
Pomogáts Béla: Sz. M. három alkotó évtizede. (Alföld, 1976)
Kónya Judit: Sz. M. Kismonográfia. (Arcok és vallomások. Bp., 1977)
Lengyel Balázs: Sz. M., a lírikus. (L. B.: Közelképek. Bp., 1979)
Németh S. Katalin: Sz. M. esszéi. (Kortárs, 1979)
Ézsiás Erzsébet: Sz. M. (É. E.: Mai magyar dráma. Bp., 1986)
Mihályfi Márta: Sz. M. művei külföldön. (Nagyvilág, 1987)
Székelyhidi Ágoston: Győzni a védekezésen. Sz. M. Debrecene. (Alföld, 1987)
Kabdebó Lóránt: Mértékegysége: az emberi méltóság. – Kovács Sándor Iván: Sz. M., a színképelemzés mestere. (Alföld, 1992)
Ne félj! Beszélgetések Sz. M.-val. Szerk. Aczél Judit. (Debrecen, 1997)
„Majd ha megfutottam útjaimat.“ Sz. M. köszöntése. Szerk. Lakatos István és Pintér László. (Bibliotheca Hungarica. Bp., 1997)
Buda Attila: Sz. M. Válogatott bibliográfia. – Kabdebó Lóránt: Sz. M., az író és irodalomtörténész. (Irodalomtörténet, 1997)
Fenyvesi Félix Lajos: Isten tenyerén. Születésnapi beszélgetés Sz. M. írónővel. (Confessio, 1997)
Lakatos István: Születésnapra. (Magyar Napló, 1997)
Salve, scriptor! Tanulmányok, esszék Sz. M.-ról. Szerk. Aczél Judit. (Debrecen, 2002)
Zóni Mária: A halál, az elmúlás sorsfordító pillanatai Sz. M. regényeiben. (Irodalomtudomány, 2002)
Sindelyes Dóra: Sz. M. Femina-díja. (Heti VG, 2003. 46.)
Erdődy Edit: Sz. M. regényei. (Literatura, 2004)
Kiss Noémi: „Cili én vagyok” avagy a régimódi textuális tér. (Irodalmi Szemle, 2004)
Dobszay János: „A politikai hisztériához semmi tehetségem.“ Sz. M. író. (Heti VG, 2006. 39.)
Szurmainé Silkó Mária: „Ajándékomat megbecsüld!“ Töredékek Sz. M. életművéhez. (Debrecen, 2007)
Juhász Ferenc: A gordonka-árnyékú asszony. Sz. M. köszöntése. (Alföld, 2007)
Kissné Kovács Adrienne: Sz. M. utcáin – debreceni szemmel. – Pósa Zoltán: Sz. M. halálára. – Lator László: Sz. M. ravatalánál. (Irodalomismeret, 2007)
Murányi Gábor: Sz. M. megvétózott Baumgarten-díja. (Heti VG, 2007. 48.)
Kónya Judit: Sz. M. Ez mind én voltam. (Bp., 2008)
Lukácsné Plenk Anna: „Én tanárnak is – író voltam.“ Iskolák, tanárok, tanítványok Sz. M. életművében. (Könyv és Nevelés, 2008)
Szabó Zsuzsi: Sz. M. emlékszoba nyílt a Dócziban. (Református Tiszántúl, 2008. 5.)
Élthes Ágnes: Rejtett szövegszubjektivitás. Sz. M. Az ajtó c. regényének francia fordításáról. (Fordítástudomány, 2009)
Sz. M. levelei Gömöri Györgyhöz. (Jelenkor, 2009)
Sz. M. levelesládájából. (Holmi, 2010)
Varga Kinga: A szereplők tudati működésének megjelenítése Sz. M. Mondják meg Zsófikának és Álarcosbál c. regényeiben. (Ösvények, 2012)
Kabdebó Lóránt: „Kitalálja az életet.“ Sz. M. emlékezése. Bécs, 2000. okt. 24 és 27 között. (Forrás, 2012)
Vajna Tamás: Sz. M. művek a vásznon. (Heti VG, 2012. 10.)
Ács Marianna: „Non est currentis…“ A kálvinista szellemű leánynevelés emlékezete Sz. M. műveiben. (Valóság, 2013)
A test és a nem problematizálása Sz. M. A pillanat c. regényében. (Test-konceptusok és test-reprezentációk az irodalomban és a kultúrában. Bp., 2014)
Kosztrabszky Réka: Narrációs technikák és paratextusok Sz. M. korai regényeiben. (Létünk, 2015). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője