Sándor Pál
Sándor Pál

2024. március 29. Péntek

Sándor Pál, S.

történész

Névváltozatok

Stern Pál

Születési adatok

1925. szeptember 19.

Budapest

Halálozási adatok

2003. december 17.

Budapest

Temetési adatok

2003. december 21.

Budapest

Rákoskeresztúr, Izraelita Temető


Család

Anyai nagyszülei: Immerglück Károly és Acht Berta. Sz: Stern Béla (1894–) földműves, majd baromfi-kereskedő, Immerglück Rózsa. Testvére: Sándor Iván (1930–) író. F: Krausz Éva.

Iskola

Budapesten éretts. (1943), a vh. végén munkaszolgálatos (Kárpátalján, 1943–1944). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem–magyar szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1948), a történelemtudományok kandidátusa (1956).

Életút

A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem, ill. az MKKE Gazdaságtörténeti Tanszéke alapító tanársegéde (1948–1950), egy. adjunktusa (1950–1955), egy. docense (1955–1960), egyúttal az MTA Történettudományi Intézete tud. munkatársa is (1949–1950). A KGLOL levéltárosa (1960–1963), az Agrártudományi Egyetem (ATE) Agrárgazdaságtani Tanszéke tud. munkatársa (1963–1968), az MTA Történeti Statisztikai Kutatócsoportja (1968–1974), az MTA Történettudományi Intézete tud. főmunkatársa (1974–1987). C. egy. tanár (1990-től). Újkori magyar gazdaságtörténettel, elsősorban az agrárkérdés reformkori történetével, a jobbágykérdés megoldási lehetőségeivel, az első modern parasztmozgalmak vizsgálatával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a magyarországi jobbágy- és törpebirtokos parasztság, ill. a 19. sz.-i jobbágy- és telekbirtokok történeti-statisztikai és történeti-demográfiai feltárása terén. Később érdeklődése Deák Ferenc (1803–1876) munkássága felé fordult: sajátos módon, anekdotái elemzésével kísérelte meg feldolgozni Deák életművét. Forráskiadói tevékenysége is értékes: több ismeretlen Deák-dokumentumot fedezett fel, valamint kiadta Deák országgyűlési leveleit is. Élete utolsó éveiben a reformkori magyarországi zsidóság történetét és a magyarországi zsidóságnak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban játszott szerepét tanulmányozta. Néhány korai írása S. Sándor Pál néven jelent meg: megkülönböztetésül Sándor Pál (1901–1972) filozófustól.

Emlékezet

Budapesten (XIV. kerület Amerikai út 74.) élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Izraelita Temetőben nyugszik. Családja történetét testvére, Sándor Iván (1930–) írta meg (Tengerikavics c. regényében, 1996-ban).

Elismertség

Az MTA Történettudományi Bizottsága tagja. A Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja.

Főbb művei

F. m.: Az agrárkérdés 1848 előtt. (Társadalmi Szemle, 1948)
Nemzeti és polgári reformpolitika az 1832–1836-os országgyűlésen. (Valóság, 1948)
A jobbágykérdés az 1832–1836-os országgyűlésen. Egy. doktori értek. is. S. Sándor Pál néven. (A Miniszterelnökség Centenáris Osztálya kiadványa. Bp., 1948)
A parasztság az eredeti tőkefelhalmozás korában. S. Sándor Pál néven. (Tanulj jobban! Történelem. Bp., 1949)
Adatok a parasztság kisajátításáról és mozgalmairól az abszolutizmus korában. 1849–1867. S. Sándor Pál néven. (Századok, 1950)
Parasztságunk a Habsburg önkényuralom korszakában. 1849–1867. Monográfia. S. Sándor Pál néven. Szabad Györggyel, Vörös Antallal. (Bp., 1951)
Parasztmozgalmak a Habsburg önkényuralom idején. 1849–1867. S. Sándor Pál néven. (A Magyar Történelmi Társulat kiadványa. Bp., 1952)
Gazdaságtörténetírásunk és oktatásunk néhány kérdése a párt- és kormányhatározat után. Berend Ivánnal. – A magyar agrár- és paraszttörténet polgári irodalmának kritikájához. A felszabadulás előtti irodalom bírálata. (Századok, 1954)
A XIX. századvégi agrárválság Magyarországon. Monográfia és kand. értek. is. (megjelent, részben: MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 1955
önállóan: Gazdaságtörténeti értekezések. 1. Bp., 1958)
A szabad versenyen alapuló kapitalizmus viszonylagos fellendülése és az ipari proletariátus kialakulása a kiegyezés után. Pach Zsigmond Pállal. (Az MKKE 1955. évi évkönyve. Bp., 1955)
Magyarország mezőgazdaság az 1920-as években. Egy. jegyz. (Bp., 1955)
Magyar gazdaságtörténet. 1848–1900. Egy. jegyz. Berend Ivánnal, Pach Zsigmond Pállal. (Bp., 1957
4. kiad. 1960)
Rezi község földbirtok-statisztikája a kataszteri felvételek tükrében. 1789–1853. (Történeti Statisztikai Évkönyv. I. Bp., 1960)
A jobbágybirtok történeti statisztikai vizsgálatához. 1789–1853. (KSH Történeti Statisztikai Kötetek. Bp., 1961)
Die Agrarkriese am Ende des 19. Jahrhunderts und der Grossgundbesitz in Ungarn. (Studien zur Geschichte des Österreichisch–Ungarischen Monarchie. Bp., 1961 és Studia Historica, 1961)
Újabb adatok a paraszti földbirtoklás kérdéséhez a 19. század első felében. Alsózsid parasztságának földbirtok-statisztikája. 1 táblával. (Történelmi Szemle, 1961)
A 19. századi parasztbirtok vizsgálatának történeti statisztikai forrásai-módszerei és újabb eredményei. (Agrártörténeti Szemle, 1964)
Az agrárkérdés földbirtok-statisztikai vizsgálatához Magyarországon. (Statisztikai Szemle, 1964)
A 19. századi telekföld történeti statisztikai vizsgálatának módszertani problémái. (Történeti Statisztikai Évkönyv. IV. Bp., 1965)
Methodologische Probleme der Untersuchung der Agrarstruktur in Ungarn um die Wende des 20. Jahrhunderts. (Die Agrarfrage in der Österreichisch–Ungarischen Monarchie. 1900–1918. Bukarest, 1965)
A századforduló agrárstruktúrájának vizsgálatához. (Agrártörténeti Szemle, 1965)
Az úrbéri periratok-dokumentumok forrásértékéről és tárgyi rendezésének feladatairól. (Levéltári Szemle, 1966)
A parasztbirtok Borosjenőn, különös tekintettel a szőlőbirtoklásra. 1851. (Agrártörténeti Szemle, 1966)
A parasztbirtok típusai Vas megyében 1849 után. 1–2. Táblázatokkal. (Vasi Szemle, 1967–1968)
Az úrbéri pertestek történeti statisztikai forrásértékéről. (Az V. Statisztikatörténeti Vándorgyűlés. Gödöllő, 1967. máj. 23–25. Bp., 1967
és A magyar hivatalos statisztika történetéből. Bp., 1968)
A parasztbirtok történeti statisztikai vizsgálata Moson megyében. 1–2. (Statisztikai Szemle, 1968)
A 19. századi parasztbirtok vizsgálatának problémái és újabb eredményei a felszabadulás utáni irodalom tükrében. (Agrártörténeti Szemle, 1968)
Az 1849 utáni parasztbirtok történeti statisztikai vizsgálatához Győr megyében. (Történelmi Szemle, 1968 és külön: Bp., 1969)
Az úrbéri peres iratok. Forrástani elemzés. (Levéltári Szemle, 1969)
Adatok a parasztbirtok történeti statisztikai vizsgálatához Veszprém megyében. (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1970)
Az 1849 utáni parasztbirtok vizsgálatához Fejér megyében. 1–2. (Agrártörténeti Szemle, 1970 és külön: Bp., 1971)
A soroksáriak pere a Sina bárókkal. 1851–1865. (Pesterzsébet, Soroksár. Budapest XX. kerületének múltja és jelene. Bp., 1972)
A birtokrendezési periratok. Monográfia. 5 táblával. (Értekezések a történeti tudományok Köréből. Új sorozat. 69. Bp., 1973)
Az úrbéres népesség megoszlásának statisztikája Fejér megyében. 1828–1864. – Zur Statistik der Verteilung der Urbarialbevölkerung im Komitat Fejér. 1828–1864. (Fejér Megyei Történeti Évkönyv. Székesfehérvár, 1973)
A birtokrendezéssel kapcsolatos 1852. évi „Kimutatás” és az 1859. évi „Áttekintés” eredményei. (Statisztikai Szemle, 1973)
Die Urbarialregulierungs-Prozessakten. (Agrártörténeti Szemle, Supplementum, 1973)
A bogdányi birtokrendező per az osztályozás tükrében. Újabb adalékok a birtokrendezések történetéhez Magyarországon, 1849 után. (Történelmi Szemle, 1975)
Esettanulmány módszertani séma kidolgozásához. (Agrártörténeti Szemle, 1975)
A Fejér megyei parasztság rétegződésének kérdéséhez a jobbágyfelszabadítás után. (Történeti Statisztikai Tanulmányok, 1975)
Ergebnisse der Grundbesitzregulierungen in Ungarn im Lichte dreier Quellen. (Acta Historica, 1975)
Az új- és legújabbkori társadalomtörténeti kutatásokhoz. Tervezet. Orbán Sándorral, Vörös Károllyal. (Történelmi Szemle, 1976)
Deák és a jobbágykérdés az 1832–1836. évi országgyűlésen. (Zalai Gyűjtemény, 1976
németül: Deák und die Frage der Hörigen auf dem Reichstag der Jahre 1832–1836. Studia Historica. 127. Bp., 1977)
Adalékok a budaörsi birtokrendező per történetéhez. (Agrártörténeti Szemle, 1977)
A jobbágyfelszabadítás újraszabályozásának történetéhez. (Történelmi Szemle, 1977)
Deák politikai koncepciójához. Ismeretlen levele 1842-ből. (Történelmi Szemle, 1979
franciául: Sur la conception politique de Deák. Une de ses lettres inèdites de 1842. Acta Historica, 1980)
A jobbágyfelszabadítás újraszabályozása 1849 után. (História, 1980)
Deák és a titkosrendőrség. Titkosrendőri adalék politikai koncepciójáról. 1843. (Történelmi Szemle, 1981)
Iparos és kereskedő zsellérek Fejér megyében az 1828. évi országos összeírás tükrében. (Agrártörténeti Szemle, 1981)
Aufhebung der „Leibegenschaft” in Ungarn und Modalitäten ihrer Verwirklichung. (Jahrbuch für Wirtschaftsgeschichte, 1981)
Über die Neuregelung der Bauernbefreiung in Ungarn nach 1849. (Studies in East European Social History. Leiden, 1981)
A titkosrendőrség Magyarországon a reformkor kezdetén. (História, 1981)
A pályakezdő Deák portréjához. (Századok, 1981
franciául: Quelques traits du portrait de Deák au début de sa carrière. Acta Historica, 1983)
Deák és a titkosrendőrség. (História, 1983)
Az anekdotázó Deák Ferencről. (Századok, 1984)
Az anekdotázó Deák. Részben benyújtott doktori értek. is. (Nemzet és emlékezet. Bp., 1986)
A birtokrendezések történelmi jelentőségéről Magyarországon, 1849 után. (Szerbek és magyarok a Duna mentén. 2. Tanulmányok a szerb–magyar kapcsolatok köréből. 1848–1867. Szerk. Fried István. Bp., 1987)
Deák Ferenc és a vallásszabadság. – Vörösmarty Mihály Deák Ferencz c. epigrammája a történeti vizsgálatok köréből. (Valóság, 1990)
Az emancipáció útján. 1840–1849. (Valóság, 1991)
1848–1849 és a temesvári zsidóság. (Történelmi Szemle, 1992)
A zsidóság részvétele az 1848–1849. évi szabadságharcban. (História, 1992)
Deák Ferenc, a történelmi személyiség. (Századok, 1993)
1849–1849 és a honi zsidóság. – Az emancipáció útján. 1840–1849. (História, 1993)
A honi zsidó értelmiségről. (Századok, 1994)
A magyarországi zsidó értelmiség 1840–1849-ben. (Kisebbségkutatás, 1994)
Az emancipáció történetéhez Magyarországon, 1840–1849. – Horn Ede pályaképe. (Századok, 1995)
Adalékok az emancipáció magyarországi történetéhez. (Kisebbségkutatás, 1995)
Jobbágyfelszabadítás és birtokrendezés Magyarországon. 1848–1864. – Deák Ferenc ügyészi iratai. 1824–1831. (Századok, 1996)
Kiadatlan levéltári források 1848-ból. (Századok, 1997)
Újabb kiadatlan Deák-források. (Századok, 1999)
Keszthely város úrbéri pere a Festeticsekkel. 1730–1848. (A pesti polgár. Tanulmányok Vörös Károly emlékére. Szerk. Gyáni Gábor és Pajkossy Gábor. Bp., 1999)
szerk.: 1848 centenáriumának magyar történeti irodalma. Összeáll. Többekkel. S. Sándor Pál néven. (Társadalmi Szemle, 1948)
Tanulmányok a kapitalizmus történetéhez Magyarországon. 1867–1918. Szerk. Pach Zsigmond Pállal. (Bp., 1956)
Deák Ferenc kiadatlan leveleiből. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (A Magyar Történelmi Társulat kiadványa. Bp., 1992)
Deák Ferenc kiadatlan országgyűlési levelei. 1833–1834. Szerk., sajtó alá rend. Molnár Andrással. (A Zala Megyei Levéltár kiadványa. Zalaegerszeg, 1997).

Irodalom

Irod.: Trócsányi Zsolt: S. P.: A jobbágybirtok történeti statisztikai vizsgálatához. 1789–1853. (Századok, 1964)
Hársfalvi Péter: S. P.: A jobbágybirtok történeti statisztikai vizsgálatához. 1789–1853. (Levéltári Közlemények, 1964)
Oláh József: S. P.: A jobbágybirtok történeti statisztikai vizsgálatához. 1789–1853. (Agrártörténeti Szemle, 1964)
Jenei Ferenc: S. P.: A birtokrendezési periratok. (Levéltári Szemle, 1974)
Simonffy Emil: S. P.: A birtokrendezési periratok. (Századok, 1979)
Sándor Iván: Tengerikavics. Önéletrajzi regény. (Élő Irodalom. Pécs, 1996)
Halálhír. (Népszabadság, 2003. dec. 23.)
Gunst Péter: S. P. (Agrártörténeti Szemle, 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője