Staud Lajos
Staud Lajos

2024. november 2. Szombat

Staud Lajos

jogász

Születési adatok

1855. február 14.

Kistapolcsány, Bars vármegye

Halálozási adatok

1941. március 28.

Budapest


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1929. máj. 10.).

Életút

A bp.-i tudományegyetemen jogtud doktori okl. szerzett (1878), majd ügyvédi vizsgát tett, az MTA tagja (l.: 1929. máj. 10.). - Aranyosmaróton ügyvédi (1879-1882), Újbánya város tiszti ügyésze (1882-1883), vidéken bíró (1883-1905), majd Bp.-en közigazgatási bíró (1905-1907), kúriai bíró (1907-1917), mint kúriai tanácselnök az Igazságügymin.-ban teljesített szolgálatot (1917-1925), nyugdíjazták (1925).

Főbb művei

F. m.: A megajándékozottak felelõssége. Jogtudományi Közlöny 1906
Az osztályrabocsátás. Jogtudományi Közlöny 1909
Az erkölcsi értékek jelentõsége a forgalmi életben. Kereskedelmi Jog 1910
A kir. Kúria döntvényjoga. Jogtudományi Közlöny 1911
A képviselõ-választási bíráskodás megváltoztatása. Jogtudományi Közlöny 1911
A magyar magánjog tételes jogszabályainak gyűjteménye. Budapest,1913
A vízjogi törvény reformja. Jogtudományi Közlöny 1914
A munkaadó felelõssége. Jogállam 1916
A jog megújulásáról. Jogtudományi Közlöny 1917
A bolsevizmus és a magánjog. In: A bolsevizmus Magyarországon Budapest,1921
Alkalmi írások a bíróról, az ítélkezésrõl, a jogról és az igazságról. Vác,1930.

Irodalom

Irod.: Vladár Gábor l. tag gyászbeszéde S. L. l. tag ravatalánál. Akadémiai Értesítõ h.n.,1941

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője