Schmidt Henrik
Schmidt Henrik

2024. november 2. Szombat

Schmidt Henrik

nyelvész, germanista

Születési adatok

1877. október 14.

Újverbász, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1953. december 18.

Szeged, Csongrád megye


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – m.–német szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1899), majd a lipcsei, a berlini és a heidelbergi egyetemen tanult (1901–1906). Az MTA tagja (l.: 1923. máj. 11.; kizárták: 1948. ápr. 23.; tagsága visszaállítva: 1991. máj. 9.).

Életút

Gr. Tisza István fiának nevelője (1899–1907), a bp.-i keresk. akad.-n a német nyelv (1907–1910), a Debreceni Ref. Főisk.-n a német nyelv és irodalom r. tanára (1910–1911). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen (1911–1919), a Bp.-re menekült kolozsvári tudományegyetemen a német filológia ny. r. tanára (1919–1921); közben a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettud. Kar dékánja (1914–1916). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen, ill. a Szegedi Tudományegyetemen a német nyelv és irodalom ny. r. tanára és a Német, ill. Germán Filológiai Int. ig.-ja (1921–1946); közben a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettud. Kar dékánja (1923–1924, 1933–1934) és az egyetem rektora (1932–1933). – A mo.-i németek eredetével, nyelvjárásaik keletkezésével, ill. a német nyelv és irodalom tanításának módszertani kérdéseivel fogl. Monográfiát írt Tisza Istvánról.

Főbb művei

F. m.: A hangváltás törvényszerűségéről a középfelnémet nyelvjárások alapján. (Nyelvtudományi Közlemények, 1906)
Lauthlehre der rheinfränkischen Mundart der Sprachinsel Verbasz in Südungarn. (Zeitschrift für deutsche Mundarten, 1911)
Die deutschen Mundarten in Südungarn. (Ungarische Rundschau, 1914)
Tisza István boldog évei. (Bp., 1923)
A magyarországi német nyelvjáráskutatás módszere és problémái. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1924. márc. 3.)
Die deutschen Mundarten. Monográfia. (Pécs, 1928)
Haus und Hof der Donauschwaben. (Deutsch-ungarische Heimatsblätter, 1930).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője