Selényi Pál
Selényi Pál

2024. március 29. Péntek

Selényi Pál

fizikus

Névváltozatok

Schlesinger

Születési adatok

1884. november 17.

Adony, Fejér vármegye

Halálozási adatok

1954. március 21.

Budapest


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. (1907), bölcsészdoktori okl. szerzett (1910), majd a berlini és a göttingeni egyetemen áll. ösztöndíjjal tanut (1912–1913), a II. vh. idején műszerész szakképesítést is szerzett. Az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.), a kísérleti fizika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1950).

Életút

A bp.-i tudományegyetem II. sz. Fizikai Int.-ében Klupathy Jenő tanársegéde (1907–1919); közben a kísérleti fizika előadó tanára is (1918–1919), egyúttal a Posta Kísérleti Állomás munkatársa (1919). A Tanácsköztársaság idején a tud. egyesületek és múz.-ok direktóriumának tagja, ezért a proletárdiktatúra bukása után mindkét állásából elbocsátották. Az Erdélyi és Szabó laboratóriumi felszereléseket és precíziós mérlegeket gyártó cég munkatársa (1919–1921), az Egyesült Izzó kutató-fizikusa (1921–1939), a zsidótörvények miatt nyugdíjazták (1939). Székely Miklós villamossági váll.-ának külső szakértője (1939–1945), a II. vh. után uo. magánmérnök (1945–1949). Az ELTE TTK-n a kísérleti fizika magántanára (1950–1951), c. ny. rk. tanára (1951–1952). – A mo.-i kísérleti fizika egyik legjelentősebb 20. sz.-i kutatója. Tud. pályafutásának kezdetén akusztikai kutatásokat folytatott, majd érdeklődése a kvantumelmélet és az optika felé fordult. Alapvető fontosságú eredményeket ért el a fotocellák, a fotometria, az izzólámpák, a színmérések, a katódsugárcsövek és alkalmazásaik területén. Feltalálta az ún. szelenografálást, amellyel fény hatására szelénen képeket (fényképeket) lehet létrehozni, ezzel tkp. felfedezte a fénymásolás ősét: kézzel forgatott hengerre feszített viaszos papírlapon jó minőségű képeket állított elő, sőt kidolgozta a módszernek televíziós kép megjelenítésére alkalmas változatát is. Az üvegek hőtágulására egyszerű berendezést szerkesztett. Módszert dolgozott ki a lezárt lámpa vákuumának meghatározására, a lámpa izzószálában lévő tórium kimutatására, ő dolgozta ki azokat a fényelemeket, amelyek széles körű alkalmazásra találtak a fényképezőgépek megvilgításmérőjében, továbbá készüléket szerkesztett a megvilágítés erősségének mérésére. Emlékére az Eötvös Loránd Fizikai Társulat ~-díjat alapított (1964).

Főbb művei

F. m.: Über Lichtzersteruung im Raume Wienerscher Interferenzen und neue, diesen reziproke Interferenzerscheinungen. (Annalen der Physik, 1911)
Az elektromos „szélkerék” elméletéről. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1949. jan. 24.)
Eötvös Loránd összegyűjtött művei. Roland Eötvös Gesammelte Arbeiten. Sajtó alá rend. (Bp., 1953)
S. P. összegyűjtött művei. Gesammelte Arbeiten. Sajtó alá rend. Bodó Zalán. (Bp., 1969).

Irodalom

Irod.: S. P. (Fizikai Szemle, 1954)
Gyulai Zoltán: S. P. (Akadémiai Értesítő, 1954)
Pál Selényi. (Nature, 1954)
Bitó János: A 20. század legnagyobb magyar kísérleti fizikusa. S. P. (Természet Világa, 1984)
S. P.-emlékszám. (Fizikai Szemle, 1985)
Abonyi Iván: S. P. (Természet Világa, 1991)
Rózsa Károly–Abonyi Iván–Staar Gyula: Egy cowboykalapos amerikai, aki tudja, ki volt S. P. Beszélgetés Howard C. Bryant fizikussal. (Természet Világa, 1993)
Ozogány Ernő: A fényelektromosságtól a másológépig. (Gondolatokból épült katedrális. Pozsony, 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője