Rimely Mihály János
Rimely Mihály János

2024. március 29. Péntek

Rimely Mihály János

bencés szerzetes

Születési adatok

1793. március 23.

Esztergom

Halálozási adatok

1865. március 8.

Pannonhalma


Iskola

Gimnáziumi tanulmányai után belépett a pannonhalmi Szent Benedek-rendbe (1811. okt. 31.), fogadalmat tett (1814), a bécsi egyetemen – a Pázmáneum tagjaként – teológiát tanult (1815–1818), hittudori okl. szerzett és pappá szentelték (1818. szept. 8.).

Életút

A győri papnevelő intézet tanulmányi felügyelője (1818–1819), a pozsonyi főgimnázium r. tanára (1819–1822). Pannonhalmán a történelem és az egyházjog tanára és szentszéki jegyző (1822–1830), a bencés rend kőszegi rendházfőnöke és a kőszegi gimnázium igazgatója (1830–1839). A pozsonyi kir. akadémia hittanára (1839–1842), a pannonhalmi Szent Benedek-rend főapátja (1842–1865). Cs. és kir. tanácsos. Jelentős szerepet játszott az 1847–1848. évi országgyűlésen, majd a forradalom idején élesen szembeszállt egy új állami, liberális iskolai rendszer, s br. Eötvös József népiskolai törvénytervezete ellen. Ezzel, valamint az egyházi törvénnyel kapcsolatos írásai, ill. történelmi tárgyú dolgozatai kéziratban maradtak. 1860-ban 2100 koronát adott a Magyar Tudós Társaságnak.

Emlékezet

Teljes méretű képe (olajfestmény) a pannonhalmi apátságban látható.

Irodalom

Irod.: R. M. (Magyar Sion, 1865)
Zelliger Alajos: Esztergomvármegyei írók. (Bp., 1888)
Fazekas Csaba: Unatkozó honatyák rajzai 1844-ből. (Gesta, 1999)
Fazekas Csaba: R. M. pannonhalmi főapát az 1847–1848. évi országgyűlésen. (Győri Tanulmányok, 2000)
Fazekas Csaba: R. M. pannonhalmi főapát a Batthyány-kormány oktatáspolitikájáról. (Egyháztörténeti Szemle, 2000)
Fazekas Csaba: R. M. pannonhalmi főapát 1849-ben. (Tanulmányok Granasztói György tiszteletére. Szerk. Czoch Gábor, Klement Judit, Sonkoly Gábor. Bp., 2008).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője