Prónay József
Prónay József

2024. április 19. Péntek

Prónay József, tóthprónai és blatniczai

politikus

Születési adatok

1821.

Romhány, Nógrád vármegye

Halálozási adatok

1884. május 15.

Budapest


Család

A Prónay család nemesi, de nem bárói ágából származott. Sz: Prónay János (1790–1844), Nógrád vm. követe, Kubinyi Ludovika. F: 1859-től Almássy Ilona.

Iskola

Tanulmányait Rozsnyón, Pozsonyban és Eperjesen végezte, jogot Losoncon tanult. Ügyvédi vizsgát tett (1845).

Életút

Az 1843–1844. évi országgyűlésen br. Radvánszky Antal zólyomi követ gyakornoka, később az ún. távollevők követe. Nógrád vm. t. aljegyzője (1843–1845), az ügyvédi vizsga letétele után barátjával, br. Podmaniczky Frigyessel hosszabb külföldi utat tett: Német-, Orosz- és Svédországba utazott, bejárta Dánia egyes részeit (1845–1846), majd gr. Mailáth Györggyel és gr. Szécsen Antallal Angliában, Skóciában és Írország egyes területein elsősorban az angolszász intézményrendszert tanulmányozta (1846). Nógrád vm. t. főjegyzője (1846–1848), a forradalom és szabadságharc idején főbírója (1848–1849). A császári csapatok elfogták és a pesti Újépületbe vitték (1849. jan.; hatheti fogság után 1849 tavaszán szabadult). Kiszabadulása után Nógrád vm. alispánja (1849), az orosz csapatok betörése után Görgei Táborába ment és a világosi fegyverletételig (1849. aug. 13.) futárszolgálatot teljesített. A szabadságharc bukása után bujkált, 1850-ben amnesztiát kapott, de internálták és rendőri felügyelet alá helyezték. Visszavonult birtokaira, 1860-ban ismét Nógrád vm. főispánjává nevezték ki, de ő nem vállalta el a hivatalt. A mezőkeresztesi választókerület országgyűlési képviselője (az országgyűlésben a Határozati Párthoz csatlakozott, 1861-ben), majd a Balközép programjával uo. ismét mandátumot nyert (1865–1872), utóbb a Szabadelvű Párt programjával lett képviselő (1875–1880). A Belügyminisztérium államtitkára (1880–1884). Részt vett a közös ügyek tárgyalására kiküldött ’67-es bizottság munkájában. Később, mint államtitkár jelentős szerepet játszott az államrendőrségről, a köztisztviselők hivatali kvalifikációjáról és a közigazgatás rendezéséről szóló törvénytervezetek kidolgozásában. Felesége, Almássy Ilona 1871-ben 2000, ő maga 1873-ban 3000 koronát adott az MTA-nak.

Emlékezet

Arcképe megjelent a Vasárnapi Ujságban (1880).

Főbb művei

F. m.: A balközép programmja. Névtelenül. (Pest, 1871).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője