Passuth László
Passuth László

2024. október 14. Hétfő

Passuth László, kriványi és héthársi

író, műfordító, szerkesztő

Születési adatok

1900. július 15.

Budapest

Halálozási adatok

1979. június 19.

Balatonfüred, Veszprém megye

Temetési adatok

1979. június 23.

Balatonfüred

Balatonarácsi Katolikus Temető


Család

Anyai nagyszülei: Éber Károly, Murányi Ilona. Sz: Passuth Ferenc (1873–1932) Sáros vm. főszolgabírája, Éber Emanuella Eugénia (1880–1974) középiskolai tanár. Édesapja testvérei: Stucker Józsefné Passuth Margit és raszlaviczi Raszlaviczi Edéné Passuth Gizella. Édesanyja testvérei: Éber László (1871–1935) művészettörténész, Éber Antal (1872–1950) közgazdász, politikus, Éber Ernő (1874–1968) agrárpolitikus, gazdaságtörténész, állattenyésztő és Éber István (1877–1944) a Stadler Mihály Sodronyszövet- és Fonat- és Vasárugyár Rt. vezérigazgatója. F: Békésy Lola (1901–1989), Békésy Miklós (1903–1980) Nobel-díjas biokémikus és Békésy Miklós (1903–1980) Kossuth-díjas gyógynövénykutató testvére; Békésy Sándor (1860–1923) közgazdász, diplomata követségi tanácsos és Mazaly Paula (1877–1974) leánya. Leánya Passuth Krisztina (1937–) művészettörténész, egyetemi tanár, Széchényi-díjas. 

Iskola

A kolozsvári gimnáziumban éretts. (1918), a kolozsvári és a szegedi tudományegyetemen tanult, a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen állam- és jogtudományi okl. szerzett (1925). 

Életút

Budapesten banktisztviselő (1925–1950), majd az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda szakfordítója (1950–1960). A Nouvelle Revue de Hongrie (1930–1944) és a Magyar Nemzet (1938–1944) külső munkatársa. Írásaiból élt (1960-tól). 

Pályafutása kezdetén versekkel, majd kisprózával próbálkozott: kisebb írásai, tanulmányai és kritikái a Nyugatban jelentek meg (1932-től). Első műve, az Eurázia (1937) a trianoni Budapest fullasztó világát, kilátástalan életpályáit mutatja be pontos lélektani megfigyelések alapján. Nagy feltűnést keltő műve után még több, társadalmi regényt írt, amely a polgári világ átalakulását mutatta be (Forgóajtó, 1944; Felhő és oázis, 1946; ez utóbbinak a folytatása: Emlék és folytatás, 1975). Legnagyobb sikereit azonban saját művelődéstörténeti kutatásain alapuló történelmi regényeivel és művészéletrajzaival érte el. Esőisten siratja Mexikót (1939) c. történelmi regénye, hatalmas tudáson és tárgyismereten alapuló nagyregény és életrajzi freskó. A történelmi háttérből megírt Hernán Cortés életrajz a magyar történelmi regény megújítója lett, utóbb más kortárs nagyprózaírók (pl. Laczkó Géza) által követett mintává vált. Laczkó Rákóczi-trilógiája, akárcsak Passuth nagyregényei filológiai kutatásokon alapuló, nagy történelmi jártasságot igénylő vállalkozások voltak. Passuth maga is foglalkozott modern (spanyol) filológiával, több tanulmányt írt Cortésről, továbbá az ő gondozásában jelentek meg Cortés levelei V. Károly császárhoz. Később műveiből kiemelkedik még A lombard kastély (1941), amely egy fiatal művészettörténész képhamisítási ügyéről szól. A művészettörténeti titkokról és különleges, a képekben rejlő rejtvényekről és rejtélyekről szóló regényt újabban „a magyar Da Vinci-kódnak” is tartják.

 

Passuth László történelmi és művelődéstörténelmi sorozatokat írt. Első sorozat az ún. spanyol trilógia a spanyol Habsburgok koráról szólt: Esőisten siratja Mexikót (1939); Fekete bársonyban (1946); A harmadik udvarmester (1962). A harmadik udvarmester Velázquez életrajza ugyanakkor egy másik sorozatba, a művészéletrajzok – itáliai reneszánsz festők és zeneszerzők – közé is beleillik: A mantuai herceg muzsikusa (Monteverdi, 1957); Lagúnák (Giorgione, 1958); Aranyködben fáznak az istenek (Raffaello, 1964); Madrigál (Gesualdo, 1968); Medúzafej (Caravaggio, 1979). A harmadik nagy sorozat a magyarországi és az erdélyi történelem nagy alakjainak regényes korrajzai: Sasnak körme között (Zrínyi Ilona, 1956); Négy szél Erdélyben (Báthory István, 1957); Hétszer vágott mező (II. András, 1970); Tört királytükör (Luxemburgi Zsigmond, 1974); Sárkányfog (Báthory Zsigmond és Bocskai István). Az 1960-as években kezdte el közölni utolsó – önéletrajzi – sorozatát: Kutatóárok (1966); Rézkor (1969); Gyilokjáró (1973); Barlangképek (1978); Tíz esztendő alatt (posztumusz, 1981). Passuth László az 1960-as–1970-es években a legnépszerűbb magyar írók közé tartozott, ő volt a legnagyobb példányszámban kiadott kortárs szerző (könyvei átlagpéldányszáma 80 000 volt, az 1971-től 1978-ig egyedül több példányban jelentek meg a művei, mint Déry Tibornak, Illyés Gyulának, Kodolányi János, Németh Lászlónak és Tamási Áronnak összesen. Történelmi regényeit tucatnyi nyelvre lefordították, valamennyi Spanyolországgal és a reneszánsz Itáliával foglalkozó műve spanyol is megjelent. Legnépszerűbb regénye, az Esőisten spanyol nyelvterületen a legismertebb külföldi 20. századi történelmi regény (Barcelonában, 1990-ben a 20. kiadását adták ki, de számos kiadása és kalózkiadása ismert Kubából, Mexikóból és más közép-amerikai államból!) A koraújkori spanyol és az indián kultúrák szakértőjeként többször járt Spanyolországban, az 1970-es évek elején pedig a Mexikói Egyetemen előadást is tartott (két útirajzot is írt élményeiről: Örök Hispánia, 1969; Találkoztam Esőistennel, 1972). 

Emlékezet

Budapesten született, édesanyja egyedül nevelte fel Kolozsvárott. Budapesten (Országút, II. kerület Rózsahegy utca 1.) és Balatonfüreden élt, Budapesten hunyt el a balatonarácsi (= Balatonfüred) régi katolikus temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2011-ben). Jóllehet a Nyugat írói közé tartozott, katolikus neveltetése és bestseller regényei miatt a hivatalos magyar irodalom mellőzte. Írásai 1947-től 1956-ig nem jelenhettek meg, 1948-ban nemcsak a Magyar Pen Club éléről távolították el, de a Magyar Írók Szövetségéből is kizárták. Közel tíz éven át műfordítóként és szakfordítóként tevékenykedhetett, de műfordítóként is kiemelkedőt alkotott. Nevéhez fűződik a német nyelvű Zeneszerzők élete képekben c. sorozat tolmácsolása, ill. Jules Verne klasszikus ifjúsági művének, A tizenötéves kapitánynak a modern fordítása. 1956-ban térhetett vissza a magyar irodalomba: életrajzi regényeit ifjúsági történelmi regényeknek minősítették, ős így újra publikálhatott. 1961-ban nyugdíjba vonult, csak az irodalomnak és a műveivel kapcsolatos filológiai kutatásoknak szentelte idejét. Alkotó munkássága utolsó húsz évében minden évben megjelentetett legalább egy új műveit, s sorra adták ki régebbi, sikeres regényeit is. Munkássága teljesen feltáratlan, irodalomtörténeti tanulmány és életrajz sem készült sem róla, sem működéséről. Igen kiterjedt levelezéséből és ismeretlen kézirataiból álló hagyatéka első részét az író özvegye, Békésy Lola (1980-as évek eleje), további kéziratait és fotográfiáit leánya, Passuth Krisztina adományozta a Petőfi Irodalmi Múzeumnak (2013-ban). 

Elismerés

A Magyar Pen Club főtitkára (1945–1948). 

Főbb művei

F. m.: Eurázia. Regény. (Bp., 1937)
A lombard kastély. Regény. (Bp., 1941
2. kiad. Bp., 1972
olaszul: I sette quadri. Milano, 1945
cseh nyelven: Praha, 1978)
A lombard kastély. – Lagúnák. Két regény. (Bp., 1981)
A lombard kastély. Regény. A szöveget gondozta Zsenits Györgyi. (4. kiad. Athenaeum, 2011)
Forgóajtó. Regény. (Bp., 1944)
Felhő és oázis. Regény. (Bp., 1946)
Egy régi ház a Rózsadomb alján. Pohárnok Zoltán Fametszeteivel. (Budapest [folyóirat], 1946 és 1949)
Idegenek. Regény. (Bp., 1947)
Lengyelek. – Víziváros. (Budapest [folyóirat], 1947)
Megszólal a sírvilág. Regény. 15 táblával (Bp., 1959 és Novi Sad, 1963
2. kiad. 1967)
A történelmi regényíró felelőssége. (Korunk, 1965)
Édenkert az óceánban. Útirajz. – Megszólal a sírvilág. Regény. (Bp., 1977)
Megszólal a sírvilág. Regény. (4. kiad. Bp., 1993)
Megszólal a sírvilág. Regény. (Aranytoll Kötetek. Szeged, 2008)
Kutatóárok. Önéletrajzi regény. (Bp., 1966)
Örök Hispánia. Útirajz. 42 táblával. (Világjárók. 68. Bp., 1969
Világjárók. 72. 2. kiad. 1972)
Rézkor. P. L. önéletrajzi regényének 2. kötete. (Bp., 1969)
Graham Greene. (Az angol irodalom a huszadik században. Szerk. Báti László és Kristó-Nagy István. Bp., 1970)
Esőisten földje. (Múzsák, 1971)
Nápoly. 16 táblával. (Muzsikáló városok. Bp., 1972)
Találkoztam Esőistennel. Útleírás. 8 táblával. (Bp., 1972
spanyolul: Mi encuentro con el dios de la lluvia. Barcelona, 1976)
Gyilokjáró. P. L. önéletrajzi regényének 3. kötete. (Bp., 1973)
Emlék és folytatás. Felhő és oázis c. művének folytatása. (Bp., 1975)
1944. december. (Kortárs, 1976)
Tornyok árnyékában. Kisebb írások, tanulmányok, útijegyzetek. (Bp., 1977)
Barlangképek. P. L. önéletrajzi regényének 4. kötete. (Bp., 1978)
Tíz esztendő tető alatt. Visszaemlékezés. (Bp., 1981 és az online kiadvány nyomtatott példányai: 2010-től). 

F. m.: történelmi életrajzi regényei: Esőisten siratja Mexikót. Történelmi regény. Az első kiadások Cortez élete alcímmel jelentek meg. (Bp., 1939 és új lenyomat 1943
2. kiad. Bp., 1957
3. kiad. 1962
5. kiad. 1965
6. kiad. 1968
7. kiad. 1974
8. kiad. 1978
angolul: The Rain God Weeps for Mexico. London, 1948 és Tialoc Weeps for Mexico. San Francisco, 1987
németül: Der Regengott weint über Mexiko. Graz–Wien, 1950
hollandul: De regengod weent over Mexico. Antwerpen, 1955
franciául: Le dieu de la pluie pleure sur le Mexique. Paris, 1958
spanyolul: El dios de la lluvia llobra sobre Méjico. Barcelona, 1959 és 1978
La Habana, 1975
20. spanyol kiad. Barcelona, 1990
új spanyol fordítás, ford.: Xantus Judit. Barcelona, 2008
portugálul: O deus da chuva chora sôbre o México. Belo Horizonte, 1963
szlovákul: Bratislava, 1968
cseh nyelven: Praha, 1968
szlovén nyelven: Murska Sobota, 1975)
Esőisten siratja Mexikót. Történelmi regény. A szerző utószavával. (9. kiad. Bp., Szépirodalmi, 1992
10. kiad. Bp., Athenaeum, 2005
11. kiad. 2010 és utánnyomások 2011-től)
Nápolyi Johanna. Történelmi regény. (Bp., 1940
2. kiad. 1941
3. kiad. 1944
4. kiad. Bp., 1968
5. kiad. 1970
6. kiad. 1980
olaszul: La rosa d’oro. Milano, 1943
spanyolul: La rosa de oro. Barcelona, 1959
szlovákul: Bratislava, 1979)
Nápolyi Johanna. Történelmi regény. (Aranytoll Kötetek. Szeged, 2010)
A bíborbanszületett. Történelmi regény Komnenosz Mánuel bizánci császárról. (Bp., 1943
2. kiad. Bp., 1966
3. kiad. 1969
4. kiad. 1976
németül: In Purpur geboren. Wien–Berlin–Stuttgart, 1962
spanyolul: Nacidos en la purpura. Barcelona, 1969)
A bíborbanszületett. Történelmi regény. A szöveget gondozta Zsenits Györgyi. (5. kiad. Bp., Athenaeum, 2005)
Fekete bársonyban. Történelmi regény II. Fülöp spanyol királyról. (Bp., 1946
2. kiad. Bp., 1967
3. kiad. 1971
4. kiad. 1982
németül: In schwarzen Samt. Wien–Berlin–Stuttgart, 1960
spanyolul: Señor natural. Barcelona, 1962
2. spanyol kiad. 1975
3. spanyol kiad. 1987
hollandul: Monarch in zwaart fluweel. Den Haag, 1968)
Fekete bársonyban. Történelmi regény. (Magyar Klasszikusok. 17. Szekszárd, 1996)
Fekete bársonyban. Történelmi regény. (Bp., Magyar Könyvklub, 1997)
Sasnak körme között. Regényes korrajz Zrínyi Ilonáról. 11 táblával. (Bp., Ifjúsági, 1956
2. kiad. 1958
3. kiad. 1964
Sasnak körme között. Regényes korrajz. Würtz Ádám rajzaival. 11 táblával. (Kozmosz Könyvek. 4. kiad. Bp., 1966)
Sasnak körme között. Regényes korrajz. (5. kiad. Bp., Szépirodalmi, 1976)
Sasnak körme között. Regényes korrajz. (Magyar Klasszikusok. 20. Szekszárd, 1998)
Sasnak körme között. Regényes korrajz. A szöveget gondozta Zsenits Györgyi. (Bp., Athenaeum, 2006)
Négy szél Erdélyben. Történelmi regény Báthory Istvánról. (Bp., 1957)
Négy szél Erdélyben. Történelmi regény. I–II. köt. Ill. Kass János. (Kincses Könyvek. 2. kiad. Bp., 1964)
Négy szél Erdélyben. Történelmi regény. (3. kiad. Bp., 1971
4. kiad. 1975
5. kiad. 1977)
Négy szél Erdélyben. Történelmi regény. A szöveget gondozta Zsenits Györgyi. (6. kiad. Bp., Athenaeum, 2007)
A mantuai herceg muzsikusa. Claudio Monteverdi korának regényes története. 13 táblával. (Bp., Zeneműkiadó, 1–2. kiad. 1957
3. kiad. 1959
4. kiad. 1961)
A mantuai herceg muzsikusa. Claudio Monteverdi korának regényes története. (A Zeneműkiadó életrajzregényei. 5. kiad. Bp., 1964)
A mantuai herceg muzsikusa. Claudio Monteverdi korának regényes története. (6. kiad. Bp., Szépirodalmi, 1975
németül: Monteverdi. Der Roman eines grossen Musikers. Wien–Berlin–Stuttgart, 1959 és Divino Claudio. Ein Monteverdi-Roman. Leipzig, 1982
spanyolul: El musico del duque de Mantua. Barcelona, 1966
románul: Bucuresti, 1968)
A mantuai herceg muzsikusa. Claudio Monteverdi korának regényes története. (Aranytoll Kötetek. Szeged, 2010)
Lagúnák. Történelmi regény Giorgionéről. Az első kiadás Lagunák címmel jelent meg. (Bp., 1958)
Lagúnák. I–II. köt. Történelmi regény. Az utószót írta Illés Jenő. Ill. Bozóky Mária. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1964)
Lagúnák. Történelmi regény. (Nők Könyvespolca. 3. kiad. Bp., 1967)
Lagúnák. Történelmi regény. 4. kiad. 1972)
A lombard kastély. – Lagúnák. Két regény. (5. kiad. Bp., 1981)
németül: Liebe und Tod in den Lagunen. Wien–Berlin–Stuttgart, 1961 és In den Lagunen Cecilia. Ein Giorgione Roman. Leipzig–Bp., 1972
2. német kiad. 1974
spanyolul: Amor y muerte en las lagunas. Barcelona, 1963
szlovákul: Bratislava, 1969
lengyelül: Kraków, 1979
észt nyelven: Tallinn, 1997)
Édenkert az óceánban. Bougainville felfedezi Tahitit. Regényes útirajz. 8 táblával. (Útikalandok. 20. Bp., 1959
2. kiad. 1962
3. kiad. 1964
4. kiad. 1968)
Édenkert az óceánban. Útirajz. – Megszólal a sírvilág. Regény. (Bp., 1977)
Édenkert az óceánban. Bougainville felfedezi Tahitit. Regényes útirajz. (Aranytoll Kötetek. Szeged, 2009)
Sárkányfog. I–II. köt. Történelmi regény Báthory Zsigmondról és Bocskai Istvánról. (Bp., 1960
2. kiad. 1963
3. kiad. 1976)
Sárkányfog. Történelmi regény. A szöveget gondozta Zsenits Györgyi. (4. kiad. Bp., Athenaeum, 2009)
Harmadik udvarmester. Történelmi regény Diego Velázquezről. (Bp., 1962
2. kiad. 1963
3. kiad. 1968
4. kiad. 1974
spanyolul: Mas perenne que el bronce. Barcelona, 1971)
Ravennában temették Rómát. Történelmi regény Nagy Theodorik keleti gót királyról. (Bp., Móra, 1963
2. kiad. 1965
3. kiad. 1970
szlovákul: Bratislava, 1968
németül: In Ravenna wurde Rom begraben. Leipzig, 1971
2. német kiad. 1973
spanyolul: Ravena fue la tumba de Roma. Barcelona, 1975
szlovén nyelven: Maribor, 1982)
Ravennában temették Rómát. A szöveget gondozta Zsenits Györgyi. (4. kiad. Bp., Athenaeum, 2007)
Aranyködben fáznak az istenek. Történelmi regény Raffaello Santiról. (Bp., 1964
2. kiad. 1965
3. kiad. 1969
4. kiad. 1973
5. kiad. 1980
németül: Gastmahl für Imperia. Ein Raffael Roman. Bp., 1968
2. német kiad. 1971
spanyolul: Imperia, cortesana romana. Barcelona, 1973
oroszul: Moszkva, 1981
szlovákul: Kosice, 1981
észt nyelven: Tallinn, 1993)
Madrigál. Carlo Gesualdo életregénye. (Bp., Zeneműkiadó, 1968
2. kiad. 1971
3. kiad. Bp., Szépirodalmi, 1977
románul: Bucuresti, 1970
németül: Madrigal. Roman um Carlo Gesualdo. Leipzig, 1972
2. német kiad. 1974
spanyolul: Madrigal. Barcelona, 1976
szlovákul: Bratislava, 1979
lengyelül: Kraków, 1981)
Hétszer vágott mező. I–II. köt. Történelmi regény II. András magyar királyról. (Bp., 1970
2. kiad. 1979)
Hétszer vágott mező. I–II. köt. Történelmi regény. A szöveget gondozta Zsenits Györgyi. (3. kiad. Bp., Athenaeum, 2008)
Tört királytükör. Történelmi regény Zsigmond királyról. (Bp., 1974
spanyolul: Póker de Papas. Ford. Szél Erzsébet. Barcelona, 1980)
Tört királytükör. Történelmi regény Zsigmond királyról. A szöveget gondozta Zsenits Györgyi. (2. kiad. Bp., Athenaeum, 2008)
Medúzafej. Történelmi regény Caravaggióról. (Bp., 1979)
Medúzafej. Történelmi regény Caravaggióról. A szöveget gondozta Zsenits Györgyi. (2. kiad. Bp., Athenaeum, 2011)
Víz tükrére krónikát írni. Történelmi regény. (Bp., 1980)
Anselmus. Történelmi regény. (Bp., 1983)

 

írásai a Nyugatban: Erdélyi november. 1–3. (1932)
Panait Istrati. – Edward Thomas Lawrence emlékezete. – A Hortobágy-film legendája. (1935)
Ada Negri. – Sommerset Maugham: Don Fernando. – Madariaga. (1936)
Holttenger. Makkai Sándor könyve. (1937)
Gabriele d’Annunzio. (1938)

 

szerk.: Kaffka Margit: Két nyár. Regény. Szerk., a bevezetést írta. (Bp., 1947).

F. m.: ford.: Weissl: A zöld autó. Detektívregény. Ford. (Bp., é. n.)
Valdès, Armando Palcio: A felbonthatatlan kötelék. Regény. Ford. (Bp., 1932)
Cicognani, Bruno: A fehér sirály. Regény. Ford. (Külföldi regényírók. Bp., 1941)
Komnena, Anna: Alexias. Emlékirat. Ford., a bevezető tanulmányt írta. (Officina Könyvtár. 53–54. Bp., 1943)
Hernando Cortés levelei V. Károly császárhoz. Ford., a bevezető tanulmányt írta. (Officina Könyvtár. 75–78. Bp., 1944)
Izcaray, Jesus: Spanyol partizánok. Regény. (Bp., 1951)

 

Verne, Jules: A tizenötéves kapitány. Ifjúsági regény. Ford. (Bp., 1949)
Verne, Jules: A tizenötéves kapitány. Ifjúsági regény. Ford. P. L. Ill. Meyer és Barbant nyomán Bokros Ferenc. (Bp., 1954
2. kiad. 1955
3. kiad. 1958
4. kiad. 1960)
Verne, Jules: A tizenötéves kapitány. Ifjúsági regény. Ford. P. L. Ill. Kass János és K. Lukáts Kató. (Az én könyvtáram. Az ifjúsági irodalom remekei. Bp., 1963
2. kiad. 1965)
Verne, Jules: A tizenötéves kapitány. Ifjúsági regény. Ford. P. L. Ill. Kass János. ([7. kiad.] Bp., 1968)
Verne, Jules: A tizenötéves kapitány. Ifjúsági regény. Ford. P. L. Ill. Kass János. (8. kiad. Bp., 1980)
Verne, Jules: A tizenötéves kapitány. Ifjúsági regény. Ford. P. L. Ill. Ress Zoltán. (9. kiad. Bp., 1993)
Verne, Jules: A tizenötéves kapitány. Ifjúsági regény. Ford. P. L. (Ifjúsági Könyvek. 10. kiad. Bp., Holnap, 2011).

 

A zeneszerzők élete sorozatban: Petzoldt, Richard: Verdi élete képekben. Ford. 19 táblával. (Bp., 1955
2. kiad. 1958)
Petzoldt, Richard: Schubert élete képekben. Ford. 19 táblával. (Bp., 1955
2. kiad. 1958)
Petzoldt, Richard: Beethoven élete képekben. Ford. 24 táblával. (Bp., 1955
2. kiad. 1958)
Petzoldt, Richard: Csajkovszkij élete képekben. Ford. 24 táblával. (Bp., 1955
2. kiad. 1958)
Petzoldt, Richard: Händel élete képekben. Ford. 24 táblával. (Bp., 1956
2. kiad. 1958)
Petzoldt, Richard: Bach élete képekben. Ford. 24 táblával. (Bp., 1956
2. kiad. 1958)
Petzoldt, Richard: Mozart élete képekben. Ford. 18 táblával. (Bp., 1957)
Petzoldt, Richard: Schumann élete képekben. Ford. 18 táblával. (Bp., 1958)
Petzoldt, Richard: Brahms élete képekben. Ford. 24 táblával. (Bp., 1960). 

Irodalom

Irod.: Kolozs Pál: P. L.: Eurázia. (Nyugat, 1937)
Sőtér István: P. L.: Esőisten siratja Mexikót. (Nyugat, 1940)
Szerdahelyi István: P. L. 1900–1979. (Nagyvilág, 1979)
Agárdi Péter: Állásfoglalás vagy kiátkozás? P. L. regényírásáról. (Korok, arcok, irányok, Bp., 1985)
Komáromi Csaba: Utazás egy hagyaték körül. P. L. irodalmi örökségéről. (Irodalomismeret, 2013)
Szekfü András: A puszta meséje. P. L. és a Hortobágy-film. (Filmvilág, 2014). 

Irod.: Incze Dénes: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. I–II. köt. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Újpesti életrajzi lexikon. Összeáll. Kadlecovits Géza. (Újpest, 1998)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Újpest lexikon. A szerkesztőbizottság elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. (Bp., 2002)
Erdély katolikus nagyjai. (Tusnádfürdő, 2003). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője