Nyári Magdolna
Nyári Magdolna

2022. december 7. Szerda

Nyári Magdolna

vívó, testnevelő tanár

Névváltozatok

1951-től Kovács Lajosné; Kovácsné Nyári Magda  

Születési adatok

1921. július 1.

Budapest

Halálozási adatok

2005. május 4.

Budapest

Temetési adatok

2005. május 17.

Budapest

Farkasrét (búcsúztatás)


Család

Szülei: Nyári János, Schöberl Mária.

Testvére: dr. Nyári Ferenc (1911. okt. 4. Bp.) jogász, járásbírósági díjnok, majd ügyvéd.

Férje: 1951-től Kovács Lajos labdarúgó-játékvezető.

Iskola

A budapesti IX. kerületi Teleki Blanka női felsőkereskedelmi iskolában éretts. (1940), a TF-en testnevelő tanári okl. szerzett (1949).

Életút

A budapesti Vas utcai általános iskola testnevelő tanára (1949–1988).

A BEAC (1937–1943), a TFSE (1943–1948), a TF MEFESZ (1948–1949), a Kereskedelmi Alkalmazottak Sport Egyesülete (KASE, 1950–1951), a Petőfi Tervhivatal, ill. a Petőfi SE (1951–1955), a Budapesti  Törekvés (1955–1956), a BVSC tőrvívója (1957–1964). Mesterei: Gerentsér László és Vargha Ilona.

Tőrvívásban olimpiai 2. (1960: csapat), olimpiai 8. (1952: egyéni). Ötszörös világbajnok (1952, 1954, 1955, 1959, 1962: csapat), négyszeres vb 2. (1948, 1951, 1961, 1963: csapat), vb 3. (1951: egyéni és 1956: csapat). Főiskolai világbajnok (1949: csapat), főiskolai vb 2. (1949: egyéni); 11-szeres magyar bajnok (1951 és 1956: egyéni és csapat, 1952, 1953, 1955, 1958, 1959, 1960, 1964: csapat). Helyezései a magyar bajnokságokon: 1943: OB 6., 1944: OB 5., 1946: OB 2., 1949: OB 2., 1951: OB 1., 1952: OB 2., 1954: OB 4., 1955: OB 2., 1956: OB 1. 1957: OB 3., 1958: OB 2., 1959: OB 2., 1960: OB 8., 1961: OB 2., 1962: OB 8. 79-szeres magyar válogatott (1948–1964).

A Magyar Vívó Szövetség elnökségi tagja (1974-től).

Nyári Magda Budapesten született, bátyja példáját követve, kereskedelmi iskolás korában kezdett el vívni a BEAC-ban. Első eredményei nem ismertek, de az igen, hogy a Telekiben már az iskola vívókapitányává is megválasztották. Vargha Ilona olimpikon kezdeményezésére 1939-ben megalakult az első női utánpótlás vívóválogatott, ahová a Gerentsér-tanítvány Nyári Magda is bekerült. Első jelentősebb versenyét, a MAC női tőrversenyét 1941-ben nyerte meg. Valójában az első helyen hármas holtverseny alakult ki Zsigmond Lilli, a sportág klasszikusa Gerevichné Bogen Erna és a fiatal Nyári között. Az újravívás után Nyári lett a 3. Egy évvel később, ugyanezen a versenyen már Nyári Magda győzött BEAC-os klubtársa, Gündisch Ingeborg előtt. Kétségtelen, hogy Gerevichné sérülés miatt nem indulhatott el, a jelenlévő szakértők véleménye szerint azonban neki is nagyon nehéz dolga lett volna a remek formába lendült fiatal hölgyvívóval… 1942-ben ugyanis már olyan jól ment a vívás, hogy meghívót kapott a válogatott keretbe is.

Nyári Magda először 1942-ben vett részt magyar bajnokságon, egy évvel később, 1943-ban már döntőbe jutott (és a 6. helyen végzett), még egy évvel később, 1944-ben pedig az idényben először pástra lépő Gerevichné Bogáthy Erna a 12. magyar bajnoki címét szerezte meg (Nyári is lépett egyet előre: 5.-ként zárt). Időközben, 1943/44-ben megkezdte tanulmányait a TF-en, egyúttal megnyerte az első főiskolai női tőr bajnokságot is.

Nyári Magda a II. világháború után újjászervezett női tőrvívó válogatottnak már egyik meghatározó tagja lett: 1946-ban a 2. helyen végzett a bajnokságon (Elek Ilona mögött), 3. lett a női válogatón (Elek Ilona és Kun Éva mögött), az év további versenyeiről azonban távolmaradni kényszerült: a TF-en, egyik vizsgáján a lábát törte, hónapokig lábadozott… A világbajnokságok története 1947-ben folytatódott. Magyarország azonban – különböző okokból – sem a lisszaboni (1947), sem a kairói (1949), sem a monte-carlói vb-n (1950) nem indulhatott (egyedül a londoni olimpia évében, 1948-ban külön megrendezett női tőrcsapat világbajnokságon lehettek jelen magyar versenyzők. A magyar vívók egy részét 1947-ben egy luxembourgi nagy nemzetközi versennyel igyekeztek „kárpótolni”. Női tőrben Kiss Kató győzött a már meggyógyult Nyári Magda a 3. helyet szerezte meg (egy másik újonc, Sákovics Ilona végzett az 5. helyen).

A londoni olimpia évében Nyári Magda még nem került be az olimpiai csapatba, az egyéni indulók (Elek Ilona, Elek Margit, Kun Éva) közé, viszont a hágai női tőrcsapat világbajnokságon már pástra lépett a magyar válogatott színeiben. A vb-re mindössze tíz csapat nevezett, Magyarország a selejtezőben Hollandiát 12:4-re győzte le. A hatos döntő 1. fordulójában Anglia következett (11:5), majd Ausztria (9:7), Franciaország (8:8, jobb tusaránnyal Magyarország győzött) és az Egyesült Államok (12:4). Az utolsó fordulóban dőlt el az első hely sorsa, ekkor a két veretlen válogatott, Magyarország és a házigazda Dánia találkozott, s a nagyobb tapasztalatokkal rendelkező északi csapat erős küzdelemben, 9:7-re diadalmaskodott (Elek Ilona 3, Kun Éva 2, Elek Margit, Nyáry Magda 1-1). Nyáry Magda első világbajnokságán (első) ezüstérmének örülhetett!

 

Nyári Magda három olimpián indult (1952, 1956, 1960). Helsinkiben, a magyar (vívó)győzelmektől is hangos olimpián a női tőrcsapatverseny még mindig nem szerepelt a programban, Nyári Magda viszont kiharcolta az egyéni versenyben való részvételt, és nem is teljesített rosszul. Biztosan jutott tovább az első fordulóból, és könnyedén vette a második akadályt is. Az elődöntőből 4 győzelemmel jutott tovább, míg a másik csoportban Elek Ilona valamennyi ellenfelét megverte. A végkifejletbe már nem tudott beleszólni, egy győzelemmel a 8. lett.

A csapat-világbajnoki versenyt ezúttal Koppenhágában rendezték meg. A magyar válogatott esélyesnek számított, hisz 1951-ben a stockholmi vb-n, amikor 14 év után Magyarország végre visszatért a világbajnoki mezőnyben rögtön a második helyen végzett a női csapatversenyben (Elek Ilona, Elek Margit, Horváth Katalin, Nyári Magda, Sákovics Ilona, Vargha Ilona összetételben; ráadásul Nyári Magda az egyéni versenyben is szerzett egy [bronz]érmet). A női csapat vb-t ezúttal egy időben tartották az olimpiával és Helsinki szomszédságában, Koppenhágában bonyolították le. Dánia akkor a hölgyvívás fellegvárának számított (itt rendezték az 1. első Európa-bajnokságot is épp húsz évvel korábban, 1932-ben). Az 1952. júl. 15-i Népsport szalagcímmel közölte, hogy „Magyar győzelemmel kezdődött a XV. olimpia.” A helsinki olimpia első hivatalos sporteredménye ugyanis a Magyarország–Görögország (75:38) kosárlabda-mérkőzés volt. Ám ugyanezen a napon és ugyanezen a lapon egy másik hír arról tudósított, hogy Magyarország 16:0-ra verte meg Svédországot (a szomszédban, Koppenhágában a világbajnokságon…) Az eredmény a hatos döntőért született, ahol persze lényegesen erősebb ellenfelek vártak a magyarokra. Magyarország azonban mindenkit legyőzött – az utolsó fordulóban az a Franciaország következett, akitől Stockholmban 9:7-es vereséget szenvedett. A visszavágó fölényes magyar győzelemmel ért véget (Magyarország–Franciaország 9:4; Zsabka Magda 4, Elek Margit, Nyári Magda 2-2, Elek Ilona 1). Tizenöt évi szünet után a magyar hölgyek újra világbajnokok lettek, Nyári Magda megszerezte első világbajnoki címét! (Érdekesség, az Elek testvérek már az első világbajnok csapatban, 1937-ben is vívtak!) Sokan úgy vélték, hogy az olimpia idején elért győzelmével valójában Magyarország 17 olimpiai bajnoki címet szerzett… Sajnos azonban a csapat tagjai közül csak Elek Ilona lett olimpiai bajnok (igaz ő kétszer is, viszont nem 1952-ben…)

Melbourne-ben, az újabb magyar (vívó)győzelmektől is hangos olimpián a női tőrcsapatverseny még mindig nem szerepelt a programban, Nyári Magda viszont ismét kiharcolta az egyéni versenyben való részvételt, ám ezúttal gyengén teljesített. Rendkívül nehéz selejtezőcsoportba került, hisz a C jelű alakzatból került ki az olimpián dobogóra állt hölgyek névsora (1. Gillian Sheen, Anglia; 2. Orbán Olga, Románia; 3. Renée Garilhe, Franciaország – ez volt a csoport végeredménye is), a csoportban a 4. helyezett – és szintén továbbjutott – Karen Lachmann (Dánia) Elek Ilona régi ellenfele, a londoni olimpia ezüst-, a helsinki olimpia bronzérmese (és ő is bekerült a melbourne-i fináléba, a 6. helyre érkezett meg). De Nyári Magda előtt végzett, s ezzel szintén kiesett a versenyből a szovjet Valentyina Rasztvorova, a jövő nagy reménysége, a magyar női tőrvívók leendő nagy ellenfele is.

A csapat-világbajnoki versenyt ezúttal Londonban rendezték meg, három hónappal az olimpia előtt. A két olimpia között valamennyi világbajnokságot (1953-ban, Brüsszelben; 1954-ben Luxembourgban; 1955-ben, Rómában) Magyarország nyerte meg, a három győzelemből kettőben a már Kovácsné néven versenyző Nyári Magda is pástra lépett, azaz már háromszoros világbajnokként küzdött. A selejtező körben a szokott eredmények születtek: Magyarország Hollandiánál bizonyul jobbnak 9:2-re (Dömölky Lídia, Elek Ilona 3-3, Kovácsné Nyári Magda 2, Székelyné Marvalics Györgyi 1). A négyes döntőért hatalmas küzdelemben Magyarország 9:7-re verte Németországot (Elek Margit 3, Dömölky Lídia, Kiss Kató, Kovácsné Nyári Magda 2). A csoport másik mérkőzésen viszont nagy meglepetésre Anglia 9:7-re legyőzte Olaszországot, s aztán a túléléséért küzdő Olaszország szintén 9:7-re verte – Magyarországot (Kovácsné Nyári Magda 3, Dömölky Lídia 2, Elek Margit 2, Elek Ilona). Ezután következett az Anglia elleni 11:5 (Székelyné Marvalics Györgyi 4, Kovácsné Nyári Magda 3, Dömölky Lídia, Kiss Kató 2-2). A győzelemnek az olaszok is örülhettek, jobb tusaránnyal ők is finalisták lettek. A négyes döntőben azonban Magyarország a Szovjetuniótól (9:7; Dömölky Lídia 4, Kovácsné Nyári Magda 2, Székelyné Marvalics György 1) és Franciaországtól is kikapott (8:8, tusaránnyal; Kovácsné Nyári Magda 4, Dömölky Lídia 2, Kiss Kató, Székelyné Marvalics Györgyi 1-1) Így az újabb Olaszország elleni csörtecsata már csak a bronzéremről szólt, ám azt, az egyetlen fölényes meccsen 9:4-re sikerült megszerezni (Kovácsné Nyári Magda 3, Dömölky Lídia, Elek Margit 2-2, Kiss Kató 1). A londoni vb-n 1956-ban volt a legizgalmasabb a női tőrcsapat-csata. A négyes döntőben három mérkőzés is 8:8-cal ért véget (Franciaország–Olaszország, Franciaország–Magyarország [mindkettő francia győzelemmel] és Szovjetunió–Olaszország 8:8 [szovjet győzelemmel]).

Rómában, az újabb magyar (vívó)győzelmektől is hangos olimpián a női tőrcsapatverseny először szerepelt a programban. Magyarország jó eséllyel pályázott a sporttörténelmi első helyre, hisz egy évvel korábban, 1959-ben a budapesti vb-n sikerült visszahódítani a világbajnoki címet a nagy riválistól, a Szovjetuniótól. Nyári Magda is tagja volt az új világbajnoki alakulatnak, így már négyszeres világbajnokként erősítette az olimpiai debütáns csapatot. Újabb hagyományok szerint a vívóversenyek már az egyéni küzdelmekkel kezdődtek, Nyári Magda biztosan vette az 1. fordulót és a 2-at is (itt ráadásul a csoportja élén végzett 4 győzelemmel (csak az egyik esélyes szovjet Alekszandra Zabelinától kapott ki, ő viszont kiesett…) Sajnos az elődöntőből nem sikerült továbbjutnia. Akárcsak négy éve Melbourne-ben, most Rómában is a későbbi olimpiai bajnokkal (a német Heidi Schmid) és két melbourne-i „ismerőssel”, Orbán Olgával és a szovjet Valentyina Rasztvorovával került egy csoportba. Nem került a döntőbe, ahol Schmid Rasztvorova előtt lett olimpiai bajnok.

A csapatverseny selejtezőjében rögtön két rendkívül kellemetlen ellenfél érkezett. A melbourne-i olimpiai bajnokot, Gillian Sheent felvonultató Anglia és az Orbán Olgát kiállító Románia. Magyarország egy fölényes és egy kiélezett küzdelemmel jutott a legjobb nyolc közé: Angliát 10:6-ra (Székelyné Marvalics Györgyi 4, Rejtő Ildikó 3, Kovácsné Nyári Magda 2, Juhász Katalin 1), Romániát 9:7-re (Rejtő Ildikó 4, Dömölky Lídia 3, Kovácsné Nyári Magda, Székelyné Marvalics Györgyi 1-1) verte. Az olimpiai csapatversenyt – ellentében a vb-vel – a selejtezők után nem hatos döntővel, körvívással, hanem nyolcas tábláról, kieséssel bonyolították le. A negyeddöntőben lényegesen könnyebb ellenfél, Hollandia jutott (9:3, Dömölky Lídia, Rejtő Ildikó 3-3, Juhász Katalin 2, Kovácsné Nyári Magda 1) és a magyar válogatott a döntőért is 9:3-ra győzött Olaszország ellen (Dömölky Lídia, Juhász Katalin 3-3, Kovácsné Nyári Magda 2, Rejtő Ildikó 1). Sajnos a döntőben is 9:3 lett a végeredmény, ám ezúttal a Szovjetunió javára (Dömölky Lídia, Juhász Katalin, Rejtő Ildikó 1-1, Kovácsné Nyári Magda 1). Magyarország elvesztette a sporttörténeti olimpiai női tőrcsapat döntőt, a szám első bajnoka a Szovjetunió lett. Nyári Magda megszerezte első és egyetlen olimpiai (ezüst)érmét!

Nyári Magda még egy olimpiászt végigversenyzett: 1961-ben tagja volt a torinói világbajnokságon a 2. helyen végzett magyar válogatottnak, 1962-ben, a Buenos Aires-i vb-n pedig megszerezte ötödik világbajnoki címét, 1963-ban, Gdanskban egy újabb ezüstéremmel búcsúzott.

Emlékezet

Kovácsné Nyári Magda visszavonulása után nyugdíjazásáig testnevelő tanárként tevékenykedett (a Vas utcai iskolában Rejtő Ildikót is tanította), de 1972-től néhány évig a magyar juniorválogatottak alapozó felkészítésében is részt vett.

Kovácsné Nyári Magda Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismerés

Magyar Köztársasági Sportérdemérem (ezüst, 1949), Szocialista Munkáért Érdemérem (1960).

Irodalom

Irod. és források: Izsáky Margit: Miből lesz a cserebogár? [Riport a magyar ifjúsági vívónőkről.] (Magyar Nemzet, 1939. ápr. 9.)
A hölgy-vívókeret élete. (Esti Újság, 1939. júl. 5.)
Két asszó között a magánéletéről beszél Zsabka Magda és Nyáry Magda. (Esti Újság, 1941. máj. 21.)
Nyári Magda a főiskolai tőrbajnok. (Nemzeti Újság. 1944. máj. 21.)
Holtverseny után Elek Ilona nyerte a női tőrvívás világbajnokságát, Nyári Magda a 3. (Népsport, 1951. máj. 27.)
Női tőrvívó csapatunk világbajnokságot nyert Koppenhágában. (Népsport, 1952. júl. 17.)
Női tőrcsapatunk megnyerte a világbajnokságot. (Népsport, 1954. jún. 17.)
Női tőrvívócsapatunk is világbajnokságot nyert Rómában. (Népsport, 1955. okt. 14.)
Hatalmas küzdelmek, nagy meglepetések a női tőrvívó csapat-világbajnokságon. A magyar csapat harmadik lett. (Népsport, 1956. szept. 16.)
A negyedik világbajnok: Magyarország női tőrcsapata. (Népsport, 1959. júl. 22.)
Női tőrcsapatunk második lett a Szovjetunió mögött. (Népsport, 1960. szept. 4.)
Nyári Magda nyolcvanéves. (Nemzeti Sport, 2001. júl. 3.)
Elhunyt Kovács Lajosné Nyári Magdolna. (Nemzeti Sport–Magyar Hírlap, 2005. máj. 6.)
Végső búcsút vettek Nyári Magdolnától. (Magyar Nemzet, 2005. máj. 18.).

Irod.: Dávid Sándor: Arany évtizedek. A magyar vívás története. A Magyar Vívó Szövetség 75 éves jubileumára. (Bp., 1988)
Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. köt. (Szekszárd, 1994)
Olimpiai almanach. Sydney 2000. (Bp., 2000)
Magyarok az olimpiai játékokon. 1896–2004. Athéntól Athénig. A Magyar Olimpiai Bizottság hivatalos kiadványa. (Bp., 2004)
Dobor Dezső: Olimpiának indult… (Bp., 2006)
Emléküket őrizzük. 2. Az olimpikonjaink, sportolóink, sportvezetőink emléke. Szerk. Győr Béla. (Bp., 2014)
Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon. 1896–2016. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2016).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DYV3-CR7?i=102&cc=1452460 (Nyári Ferenc és Papp Anna házassági anyakönyve, 1934)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője