Molnár Béla
Molnár Béla

2024. november 5. Kedd

Molnár Béla

orvos, belgyógyász

Születési adatok

1884. március 6.

Késmárk, Szepes vármegye

Halálozási adatok

1932. július 12.

Budapest

Temetési adatok

1932. július 13.

Budapest

Kerepesi út


Család

Kikeresztelkedett zsidó családból származott.

Szülei: Molnár Lipót (†1925. jan. 9. Bp. Temetés: 1925. jan. 11. Kerepesi út) Késmárkon, majd Kassán gyógyszerész, 1908-tól a budapesti belvárosi Kígyó Patika tulajdonosa, Widder Janka (= Widder Johanna).

Testvére: dr. Molnár Alfréd gyógyszerész és Molnár Margit, Pollatschek Elemér (1875. febr. 10. Szatmár–1944. dec. 31. Bp.) orvos, fül-orr-gégész egyetemi tanár felesége.

Molnár Béla felesége: 1912–1932: Strasser Jolán (†1976. nov. 25. Bp.) zenepedagóus, énektanár, Strasser Imre és Egger Irén leánya.

Molnár Béla leánya: Molnár Anna.

Iskola

A budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1907), az emésztőszervek és az anyagcsere pathológiája tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1918).

Életút

A budapesti tudományegyetemen az I., majd az átszervezés után a III. sz. Belgyógyászati Klinikán Korányi Frigyes, ill. Korányi Sándor gyakornoka (1908–1912), egy. tanársegéde (1912–1918); közben hosszabb tanulmányutat tett osztrák, német és cseh klinikákon (1910-től). Az I. világháború idején helyőrségi tábori kórházi főorvos (1914–1918). A budapesti tudományegyetem III. sz. Belgyógyászati Klinika klinikai adjunktusa (1910–1918), magántanára (1918–1932). A budapesti Apponyi Poliklinika Belgyógyászati Osztálya osztályvezető főorvosa (1910–1932).

Apja nyugdíjba vonulása után a budapesti IV. kerületi (= belvárosi) Kígyó Patika, azaz A Kígyóhoz címzett budapesti reáljogú gyógyszertár társtulajdonosa (testvéreivel, 1910–1932).

Belgyógyászati patológiával, az emésztőszervek és a bélrendszer, ill. az anyagcsere betegségeinek műtéti megoldásaival, a nemi betegségek belgyógyászati szövődményeivel foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a máj, a gyomor és a bélrendszer diagnosztikai és klinikai vizsgálatában. A májbetegségekről szóló nagy tudományos műve posztumusz jelent meg (Rusznyák István szerkesztésében, 1933-ban).

Elismerés

Az Orvosi Hetilap különdíja (1910), Widder Ignác-jutalomdíj (1925).

Főbb művei

F. m.: Boncolástani és kísérleti adatok a mellékvesék kórtanából. Goldzieher Miksával. (Orvosi Hetilap, 1906. 16.)
A pankreasnedvnek a gyomorba való jutása. 1–2. (Orvosi Hetilap, 1909. 26–27.)
Kísérleti vizsgálatok a gyomornedv-elválasztás physiológiai és pathológiai mechanismusáról és az azokhoz fűződő reflexiók. 1–3. (Orvosi Hetilap, 1910. 12–14.)
A bélnedv-elválasztás izgalmi és gátlási mechanismusának analysiséhez. (Orvosi Hetilap, 1910. 22.)
A Basedow-kórban előforduló hasmenések pathogenesiséhez. Bálint Rezsővel. (Orvosi Hetilap, 1910. 36.)
Kötnek-e complementet a praecipitáló savók nem specifikus alkoholos kivonatokban? – Illó zsírsavak az ember vizeletében. (Magyar Orvosi Archivum, 1910. 1.)
A lecithin-befecskendezés hatása a a praecipitáló savók complementkötő képességére. (Magyar Orvosi Archivum, 1910. 6.)
A pankreas-présnedv befolyásáról a vérkeringésre. 1–2. Bálint Rezsővel. (Orvosi Hetilap, 1912. 28–29.)
Klinikailag diagnoskált elsődleges mellékvese-melanoma esete. (Orvosi Hetilap, 1913. 14.)
A tüdő respiratiós kopogtatási hangváltozásának mint új diagnostikai jelnek alkalmazásáról. (Orvosi Hetilap, 1913. 33.)
Klinikai vizsgálatok az urobilinogen-kiválasztás jelentőségéről. (Orvosi Hetilap, 1913. 39.)
A katonák szívvizsgálatának egy fontos forrásáról. (Gyógyászat, 1915. 10.)
Vizsgálatok a bélsár lipase-tartalmáról és ennek physiológiai és pathológiai vonatkozásairól. (Orvosi Hetilap, 1916. 50.)
A gyomor mozgási zavarairól. (Orvosképzés, 1918. 7-9.)
A gyomor és a bél betegségei. A bevezetést Korányi Sándor írta. (Orvosi zsebkönyvek. Bp., 1922)
A hyperaciditás konyhasó-anyagcserezavar. 1–2. Csáki Lászlóval és Ifj. Molnár Bélával. (Orvosi Hetilap, 1923. 38–39.)
A belek physicalis és functionalis diagnostikája. (Orvosképzés, 1928. 3-4.)
Megjegyzések a choledochus-kőelzáródás és az ikterus simplex differentialis diagnosisához. (Orvosi Hetilap, 1929. 9.)
A máj és az epeutak betegségei. Rusznyák Istvánnal. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. 134. Bp., 1933).

Irodalom

Irod.: Pollatschek Elemér és Molnár Margit esküvője. (Az Ujság, 1904. máj. 25.)
M. B. egyetemi tanársegéd jegyet váltott Strasser Jolánnal. (Az Ujság, 1912. jún. 12.)
M. B. házasságot köt Strasser Jolánnal. (Budapest Hírlap, 1912. júl. 14.)
M. B. magántanári képesítése. (Orvosi Hetilap, 1918. 36.)
Jubiláló gyógyszerészek. A fővárosi gyógyszerészek ünnepsége – többek között – Molnár Lipót ötvenéves gyógyszerészi működése tiszteletére. (Magyarság, 1924. dec. 4.)
Elhunyt Molnár Lipót. (Az Ujság, 1925. jan. 10.)
Molnár Lipót. (Gyógyszerészi Közlöny, 1925. 1.)
Halálhír. (Orvosi Hetilap, 1932. 29.)
Meghalt M. B. egyetemi tanár. (Az Est, 1932. júl. 13.)
Éjszakai munka közben hirtelen meghalt dr. M. B., egyetemi magántanár, az ismert belgyógyász. (Esti Kurir, 1932. júl. 13.)
M. B. gyászjelentése. (Friss Újság–Magyar Hírlap, 1932. júl. 13.)
Karlovszky Endre: A Kígyóhoz címzett budapesti reáljogú gyógyszertár története. (Gyógyszerészi Közlöny, 1935. 33.)
Torday Árpád: M. B.–Rusznyák István: A máj és az epeutak betegségei. (Orvosi Hetilap, 1933. 42.)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Elhunyt özvegy dr. Molnár Béláné Strasser Jolán. (Magyar Nemzet, 1976. dec. 16.)
Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. (Bp., 2004).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTHV-QP?i=55&wc=92QT-C6V%3A40678301%2C51865101%2C52622301&cc=1452460 (Molnár Béla halotti anyakönyve, felesége neve tévesen említve)

Megjegyzések

1. bibliográfiákban művei összekeverve két másik Molnár Béla (1884–1932) és 1892–) orvos műveivel.

2. A hyperaciditás konyhasó-anyagcserezavar c. kísérletét Csáki Lászlóval Ifj. Molnár Béla kezdte meg. Ifj. Molnár Béla időközben Karlsbadban telepedett le, a kísérletekről szóló dolgozatot végül Molnár Béla magántanár fejezte be.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője