Meszéna Miklós
Meszéna Miklós

2024. március 29. Péntek

Meszéna Miklós

vívó, sportvezető

Születési adatok

1940. december 14.

Budapest

Halálozási adatok

1995. július 29.

Budapest

Temetési adatok

1995. augusztus 14.

Budapest

Fiumei út


Család

Régi esztergomi katolikus családból származott, a család egy másik ága hívvári előnévvel nemesi rangot kapott.

Dédszülei, apai: Meszéna Ferenc (†1907. máj. 25. Esztergom. Temetés: 1907. máj. 26. Esztergom, Városi Sírkert) Esztergom város tiszti főügyésze (1867–1892), Paulovits Anna; Bellovits Ferenc, Seyler Karolin (†1935. márc. 20. Esztergom. Temetés: 1935. márc. 22. Esztergom, Belvárosi Temető).

Dédszülei, anyai: Reimann Lázár (1850. okt. 30.–1925. ápr. 26. Bp. Temetés: 1925. ápr. 29. Hol?), a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. alelnöke, Gaberlik Auguszta (1857. aug. 1. Brünn–1933. máj. 15. Bp. Temetés: 1933. máj. 17. Kerepesi út).

Nagyszülei: Meszéna Lajos (†1921. ápr. 7. Bp.) gazdálkodó, Bellovits Mária (†1935. szept. 17. Esztergom. Temetés: 1935. szept. 18. Esztergom, Belvárosi Temető); Geszty/Geszti György (= Gerstl György, †1929. jan. 10. Bp. Temetés: 1929. jan. 12. Kerepesi út) kereskedő, Reimann Magdolna (1881. nov. 8. Bp.–1958. dec. 21. Bp. Temetés: 1958. dec. 24. Farkasrét).

Szülei: Meszéna Ernő (1895. dec. 7. Kürt, Komárom vm.–1972. jún. 12. Budapest. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 1972. júl. 11. Farkasrét) gépészmérnök, a Ganz Hajó- és Darugyár főmérnöke, Geszty Lívia (= Geszti Lilly).

Élettársa: Kertész Adrienne (1946–) orvos, gyermekgyógyász, dr. Kertész Tiborné Borbás Klára leánya, Borbás Gáspár (1884–1976) válogatott labdarúgó unokája.

Nevelt fia: Kiss Róbert (1967–) tőrvívó, olimpiai 4. helyezett.

Iskola

A budapesti József Attila Gimnáziumban éretts. (1958), a sikertelen egyetemi felvételi vizsga után a Klement Gottwald Villamossági Gyár műszerészipari tanulója (1958–1961), majd uo. elektroműszerész szakmunkásvizsgát tett (1961), az MKKE-n közgazdász okl. szerzett (1966).

Életút

Már versenyzői pályafutása idején a budapesti Szabadság Szálló titkára (1966–1974), majd divatáru-kereskedést nyitott (1974–1986).

A Ganz Vagon (1955–1956), a Vasas vívója (1956–1974); nevelőedzője, mestere: Forró Sándor.

Kardvívásban olimpiai 3. (1968: csapat), olimpiai 5. (1964: csapat). Világbajnok (1966: csapat), 5-szörös vb 2. (1962, 1967, 1970, 1971: csapat; 1965: egyéni), 3-szoros vb 3. (1961, 1963, 1969: csapat), vb 4. (1965: csapat). Négyszeres Universiade-győztes (1961 és 1963: csapat, 1965: egyéni és csapat); 5-szörös BEK 2. (1966, 1967, 1968, 1970, 1971), BEK 3. (1969); ifjúsági világbajnok (1960: egyéni). Tizenkétszeres magyar bajnok (1958, 1960, 1961, 1962, 1963, 1964, 1965, 1966, 1967, 1969, 1970, 1971: csapat). Helyezései az egyéni magyar kardbajnokságokon: 1959: OB 8., 1960: (nem került a döntőbe), 1961: OB 5., 1962: OB 4., 1963: OB 4., 1964: OB 7., 1965: OB 2., 1966: OB 2., 1967: OB 2., 1968: OB 3. Csak kard fegyvernemben versenyzett, a magyar válogatott tagja (1962–1971).

A Vasas vívószakosztályának elnöke (1987–1989). A Vasas elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tagja (1989. jún. 20.–1995. júl. 29.).

Meszéna Miklós Budapesten született, édesapja, Meszéna Ernő és az olimpiai bajnok Kovács Pál együtt dolgoztak a Ganz-MÁVAG-ban: a két apa egyszerre vitte le fiait, Meszéna Miklóst és Kovács Attilát vívni a Ganz Vagonba (s a szakosztály megszűnése után mindketten a Vasasban folytatták pályafutásukat). Alig egy éves vívómúlt után érte el első jelentősebb eredményét: döntőbe került Budapest középiskolás kardbajnokságán (és a 7. helyet szerezte meg, érdekesség, hogy a nála két évvel idősebb Buchwald Péter [Bakonyi Péter] végzett a 2. helyen). 1957-től már II. osztályú versenyző, egy évvel később, 1958-ban már szerepelt a Vasas bajnokcsapatában, győzött az ifjúsági bajnokságon: a holtverseny utáni újravívásban épp jóbarátját, Kovács Attilát győzte le, ill. természetesen mindketten tagjai voltak a Vasas ifjúsági kardbajnokcsapatának is.

Meszéna Miklós 1959-ben vett részt először nagy nemzetközi versenyen: a párizsi ifjúsági világbajnokságon már esélyesnek számított. Sajnos azonban a döntőbe se került (Bakonyi Péter lett a 2., Kovács Attila a 6.). Az országos bajnokságon több szerencsével járt: döntőt vívhatott, bár a 8. helyével nem biztos, hogy elégedett volt. Megvédte viszont ifjúsági bajnoki címét, egy újabb feltörekvő fiatal, Kalmár János előtt. A római olimpia évében már a legjobb magyar kardvívók közé tartozott, jóllehet a Gerevich–Kovács–Kárpáti trió búcsúfellépésére készülő olimpiai csapatba még nem kerülhetett be. A leningrádi ifjúsági világbajnokságon viszont szenzációsan teljesített. Veretlenül menetelt a döntőig, ott ugyan elvesztette első mérkőzését, utána azonban magára talált és ifjúsági világbajnokként térhetett haza.

Meszéna Miklós mint ifjúsági világbajnok már 1960-tól együtt készülhetett az olimpiai kerettel, a válogatottba azonban csak 1961-be került be, viszont rögtön megnyerte az év első kard-válogatóversenyét, és 2. lett a másodikon (Szerencsés József mögött). Ezzel rögtön el is dőlt, hogy részt vehet első világbajnokságán, Torinóban. Sajnálatos módon azonban a torinói vb nem a magyar kardsikerektől volt hangos. Most fordult elő először, hogy mindössze egy magyar vívó került a karddöntőbe (Mendelényi Tamás), s ő is csak a 7. helyet szerezte meg! Ráadásul a kardcsapat sem vívhatott az aranyéremért, mindössze bronzérmes lett. Meszéna újoncként vívott: egyéniben a döntőt megelőző fordulóig jutott és természetesen tagja volt a „kudarcos” 3. helyen végzett válogatottnak.

Meszéna Miklós 1962-ben és 1963-ban is tagja volt a világbajnokságokon részt vett magyar válogatottnak. Egyéniben nem sikerült döntőbe jutnia, a csapattal viszont két újabb érmet (1962: ezüst, 1963: bronz) szerzett. A Buenos Aires-i vb-n Horváth Zoltán világbajnok lett, a kardcsapat viszont találataránnyal ismét Lengyelország mögé szorult. Lengyelország 1963-ban a gdanski „hazai” vb-n újra nyerni tudtott, Magyarország megint csak 3. lett (az egyéni versenyben újfent nem született érem, Bakonyi Péter lett a 4.). A közvéleményt nem elégítették ki ezek az eredmények, sokkal többet várt a Gerevichéket felváltó (és már nem is annyira) fiatal nemzedéktől. Nehéz volt beismerni, hogy a lengyel és a szovjet válogatott jobb, s a kettő közül legfeljebb csak egyet lehet legyőzni.

Meszéna Miklós 1965-ben volt talán élete legjobb formájában. Második lett az 1962 óta megrendezett, s ekkor már kultikussá váló magyarországi kardversenyen, a Hungária Kupán (az olimpiai bajnok Pézsa Tibor mögött), szintén második lett a magyar bajnokságon (szintén az olimpiai bajnok Pézsa Tibor mögött, jóllehet őt egy igen izgalmas asszóban 5:4-re legyőzte), egyéniben és csapatban is győzött a budapesti Universiadén (ahol az első három helyen, mint a régi szép időkben magyarok végeztek: 2. Bakonyi Péter, 3. Kovács Attila). A párizsi vb-n az első két fordulóban, a 32 közé jutásért valamennyi magyar remekül teljesített: Bakonyi Péter veretlenül, Meszéna Miklós és Horváth Zoltán 1-1, Kovács Attila és Pézsa Tibor 2-2 vereséggel jutott be. A 16 között Kovács és Horváth visszaesett a vigaszágra – Kovács épp Meszénától kapott ki. Pézsa és Meszéna azonban tovább menetelt: Pézsa a szovjet Jakov Rilszkijt, Meszéna a francia Marcel Parent-tet „parentálta el”. Rilszkij azonban a vigaszágról még beverekedte magát a döntőbe, akárcsak Horváth Zoltán – így hosszú évek után ismét három magyar vívhatott a hatos döntőben (két szovjet Rilszkij és Borisz Melnyikov, ill. a veterán lengyel Jerzy Pawlowski mellett). Sajnos a három magyarból egyiknek sem sikerült a világbajnoki címet megszerezni, mert a magyarok egymást jól körbeverték: Meszéna Horváthot, Pézsa Meszénát, Horváth Pézsát verte meg. Meszéna legyőzte a két szovjetet, viszont 5:0-ra simán veszített Pawlowskitól. Pawlowski mindhárom magyart megverte, egyetlen, 5:4-es vereségét Melnyikovtól szenvedte el. Így végül is Pawlowski győzött két magyar, Meszéna és Horváth előtt, az olimpiai bajnok Pézsa lett az 5.. Meszéna Miklós megszerezte első és egyetlen világbajnoki ezüstérmét!

A csapatversenyre ezúttal 12 nemzet nevezett. Az első fordulóban Magyarország simán győzött Románia ellen (9:1, Pézsa Tibor 3, Bakonyi Péter, Kovács Attila, Meszéna Miklós 2-2), a negyeddöntőben az Egyesült Államok következett (9:2, Bakonyi Péter 3, Horváth Zoltán, Kovács Attila, Meszéna Miklós 2-2 – érdekesség az amerikaiknál Örley Szabolcs vívott). Az elődöntőbe aztán Olaszország ellen kitört a botrány. A francia zsűrielnök, az 1952-es olimpián bronzérmes kardcsapat tagja, Jean-Francois Tournon – a legenda szerint – a mérkőzés előtti éjszakát az olaszok társaságában töltötte, és végigmulatta. A mérkőzés napján illumináltan jelent meg és asszónként több találatot is fordítva ítélt meg a magyarok kárára. Az olaszok 5:0-ra vezettek, a magyar csapatvezetés óvott, de semmi sem változott. A végeredmény 9:5 lett (Horváth Zoltán 2, Bakonyi Péter, Meszéna Miklós, Pézsa Tibor), ezek után a magyar válogatott a 3. helyért sem állt ki. Szakértők úgy vélték, hogy ennek az 1965-ös csapatnak komoly esélye lett volna a világbajnoki aranyérem visszaszerzésére, a zsűri pedig érthetetlen ellenségeskedéssel viselkedett a magyarokkal szemben. – Meszéna Miklós 1966-ban, a moszkvai vb-n, az egyéni versenyben gyengén vívott, már az 1. fordulóban búcsúzott. A csapatversenyben magyarország előbb váratlanul szoros mérkőzésen 10:6-ra legyőzte Bulgáriát (Bakonyi Péter, Horváth Zoltán 3-3, Kovács Attila, Meszéna Miklós 2-2), majd váratlanul fölényesen megverte Lengyelországot (9:2, Horváth Zoltán, Pézsa Tibor 3-3, Kovács Attila 2, Bakonyi Péter 1; a lengyeleknél Pawlowski még mindig vívott, ezúttal azonban valamennyi magyar megverte…) Tartani lehetett attól, hogy az elődöntőben, Olaszország ellen megismétlődik a tavalyi botrány. Ha botrány nem is tört ki, de néhány vitatható találat-megítélés ezúttal is történt. Magyarország 7:4-re vezetett, amikor Olaszország „kis jóindulattal” 7:7-re kiegyenlített. A találatarány azonban Magyarországnak kedvezett, így a végén már elég volt csak egy meccset nyerni: ezt a feladatot Bakonyi oldotta meg (8:7, Bakonyi Péter, Horváth Zoltán 3-3, Kovács Attila, Pézsa Tibor 1-1). A döntőben aztán egy rendkívül kiélezett mérkőzésen, de korrekt zsűri mellett Magyarország 9:7-re győzött a Szovjetunió ellen (Bakonyi Péter 3, Horváth Zoltán, Kovács Attila, Pézsa Tibor 2-2). Nyolc év után lett ismét világbajnok a magyar kardcsapat Meszéna Miklós megszerezte első és egyetlen világbajnoki címét!

Meszéna Miklós két olimpián vett részt. Tokióban, 1964-ben a magyar vívók négy aranyérmet nyertek két egyéni (Pézsa Tibor kard, Rejtő Ildikó női tőr) és két csapat versenyszámban (párbajtőr és női tőr) is a legjobbnak bizonyultak, így fölényesen szerezték meg az első helyet a nemzetek rangsorában. A magyar kardcsapat viszont katasztrófálisan szerepelt. Az 1. forduló még nem okozott gondot, Argentínát 9:1-re sikerült „lemészárolni” (Bakonyi Péter, Kovács Attila 3-3, Horváth Zoltán 2, Meszéna Miklós 1). A magyar válogatott örült, hogy a könnyebb ágra került, így elkerülte a két nagy esélyest, Lengyelországot és a Szovjetuniót. Sajnos mégis a negyeddöntő jelentette a végállomást. A rendkívül gyengének tartott olasz csapat nagy küzdelemben 9:7-re legyőzte a címvédő Magyarországot (Bakonyi Péter 3, Kovács Attila 2, Horváth Zoltán, Pézsa Tibor 1-1). Az olimpiai játékok történetében először fordult elő, hogy a magyar kardválogatott még a négyes döntőbe se jutott. Tokióban az 5. helyért is vívtak, ám az itt elért két győzelem (Magyarország– Románia 9:0, Bakonyi Péter 3, Kovács Attila, Meszéna Miklós, Pézsa Tibor 2-2 és Magyarország–Németország [közös német csapat] 9:3, Bakonyi Péter 4, Kovács Attila, Meszéna Miklós 2-2, Horváth Zoltán 1) vigaszdíjnak is kevés volt. A magyar kardválogatott legutóbb 1924-ben szenvedett vereséget (a döntőben tusaránnyal Olaszországtól). A nagy sorozatot – a sors különös iróniája – Olaszország szakította meg, aki aztán az elődöntőben Franciaországot győzte le (8:7-re), a döntőben pedig a Szovjetuniótól szenvedett el 9:6-os vereséget. Meszéna jól szerepelt az 1964-es egyéni nemzetközi versenyeken győzni tudott Varsóban, 3. lett Cannes-ban, megnyerte a Budapest bajnokságot. Eredetileg őt nevezték Tokióra is, de fegyelmezetlensége miatt (két edzésen nem jelent meg…) nem indították, így lett Bakonyi Péter és Kovács Attila mellett Pézsa Tibor a harmadik induló…

Mexikóban a kardcsapatverseny egy 16:0-s győzelemmel (Bakonyi Péter, Kalmár János, Kovács Attila, Meszéna Miklós 4-4) kezdődött a sportágban egzotikumnak számító Írország  ellen. Ezzel a kiütéssel Magyarország rögtön a legjobb nyolc közé jutott, ahol ismét egy legyőzhető ellenfél következett, Németország (ismét a közös csapat, ezúttal 9:4; Pézsa Tibor 3, Bakonyi Péter, Kalmár János, Meszéna Miklós 2-2). Magyarország újra a legjobb négyig menetelt, ahol ismét kikapott Olaszországtól (9:6-ra; Bakonyi Péter 3, Kovács Tamás, Meszéna Miklós, Pézsa Tibor 1-1). Magyarországot tehát 1924 óta továbbra is csak Olaszország tudta legyőzni, igaz ez utóbbi a két legutóbbi alkalommal… Mert a 3. hely (Magyarország–Franciaország 9:5, Kovács Tamás 3, Bakonyi Péter, Kalmár János, Meszéna Miklós 2-2) azért mégis csak jobb, mint az 5. Meszéna Miklós valamennyi mérkőzésen pástra lépve szerezte meg első olimpiai (bronz)érmét!

Meszéna Miklós a nagy kardvívó nemzedéket követő „ezüstgeneráció” talán legtehetségesebb tagja volt. Az olimpiai bronz és a világbajnoki aranyérem mellett összesen öt (!) vb-ezüstérmet és három vb-bronzérmet szerzett. Nagy világversenyeken azonban (az 1965-ös párizsi vb-t leszámítva) nem tudott döntőbe kerülni, az olimpiai játékokon egyéniben el sem indulhatott. Magyar bajnoki címet sem nyert, igaz viszont, hogy háromszor volt második és egyszer harmadik. 1972-ig vívott, a müncheni olimpiai csapatba már nem tudott bekerülni. Pályafutása végén a Sportérdemérem ezüstjével búcsúztatták, aranyra számított…

Emlékezet

Meszéna Miklós Budapesten (utolsó lakcíme: 1118 Himfy utca 3.) élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Fiumei út Temetőben, Borbás Gáspárral egy sírban nyugszik. Gyászszertartásán jelen volt Gallov Rezső államtitkár, az OTSH elnöke, Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) allenöke, a MOB elnöke. A ravatalnál Illovszky Rudolf, a Vasas labdarúgó-szakosztályának elnöke búcsúztatta. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Tiszteletére a Vasas SC Meszéna Miklós-emlékversenyt rendezett (1997-től).

Elismerés

Magyar Népköztársasági Sportérdemérem (ezüst, 1973).

Irodalom

Irod. és családi források: Gerstl György fiatal kereskedő Reimann Magda kisasszonnyal, Reimann Lázár leányával vasárnap volt a Dohány utcai izraelita templomban. (Pesti Hírlap, 1899. dec. 18.)
Elhunyt Meszéna Ferenc Esztergom város régi polgára. (Pesti Hírlap, 1907. máj. 26.)
Reimann Lázár halála. (Budapesti Hírlap, 1925. ápr. 28.)
Elhunyt Geszti György, az általa alapított Geszti Műszaki Cikkek Rt. alelnöke. (Pesti Hírlap, 1929. jan. 11.)
Elhunyt Reimann Lázárné Gáberlik Auguszta. (Pester Lloyd, 1933. máj. 16.)
Elhunyt Bellovits Ferencné Seyler Karolin. (Nemzeti Újság, 1935. márc. 23.)
Elhunyt Meszéna Lajosné Bellovits Mária. (Pesti Hírlap, 1935. szept. 19.)
Meszéna Ernő és Geszti Lilly jegyesek. (Magyarság, 1936. jan. 5.)
Meszéna Ernő és Geszti Lilly máj. 23-án házasságot kötöttek. (Magyarság, 1936. máj. 26.)
Elhunyt Meszéna Ernő, a Ganz Vagongyár ny. főmérnöke. (Magyar Nemzet, 1972. júl. 9.)
Pethes Sándor: Lelépett a pástról. [Meszéna Miklós abbahagyta a versenyzést.] (Magyar Ifjúság, 1973. szept. 14.)
Elhunyt Meszéna Miklós. (Népszabadság, 1995. júl. 31.)
Meszéna Miklós halálára. (Magyar Hírlap, 1995. júl. 31.)
Eltemették a Vasas elnökét. (Magyar Nemzet, 1995. aug. 15.)
Sinkovics Gábor: Több százan búcsúztak Meszéna Miklóstól. Piros-kék szalagok egy fekete autón. (Nemzeti Sport, 1995. aug. 15.).

Irod. és sportforrások: H. Barta Lajos: „Meszéna csak egy van?” [Meszéna Miklós ipari tanulóról.] (Népszabadság, 1960. jan. 27.)
Ifjúsági kardvívó-világbajnok: Meszéna. (Népsport, 1960. ápr. 19.)
A Képes Sport bemutatja a kis Kamutit és Meszéna Mikit. (Képes Sport, 1960. ápr. 26.)
Sportemberek: Meszéna Miklós. (Esti Hírlap, 1961. máj. 5.)
Miért nem jutott döntőbe Horváth és Meszéna? (Népsport, 1961. júl. 29.)
Kardcsapatban jobb találataránnyal világbajnok Lengyelország. 2. Magyarország. (Népsport, 1962. júl. 30.)
Lengyelország csapata nyerte a kardvívó világbajnokságot. Magyarország a 3. (Népsport., 1963. júl. 29.)
Kardvívásban Meszéna Miklós 2., Horváth Zoltán 3. A lengyel Pawlowski szerezte meg az aranyérmet. (Népsport, 1965. júl. 11.)
A példátlanul részrehajló zsűri akadályozta meg a magyar csapat döntőbe jutását. (Népsport, 1965. júl. 13.)
Páratlanul izgalmas küzdelemben egyetlen találaton múlott a győzelem! Nyoc év után ismét világbajnok a magyar kardcsapat. (Népsport, 1966. júl. 11.)
A szovjet csapat megvédte olimpiai bajnokságát. Magyarország bronzérmes. (Népsport, 1968. okt. 23.)
Gyenes J. András: Beszélgetés a Vasas új ügyvezető elnökével. (Népsport, 1989. jún. 21.)
Közgyűlés és választás Angyalföldön. Ismét Meszéna Miklós az ügyvezető elnök. (Népsport, 1991. nov. 19.)
Sinkovics Gábor: Az utolsó utáni írás. (Nemzeti Sport, 1995. júl. 30.).

Irod.: Sportlexikon. I–II. köt. Főszerk. Nádori László. (Bp., 1985–1986)
Kő András: Kardélen, kardhegyen. (Bp., 1986)
Dávid Sándor: Arany évtizedek. A magyar vívás története. A Magyar Vívó Szövetség 75 éves jubileumára. (Bp., 1988)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1994. (Bp., 1991–1993)
Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. köt. (Szekszárd, 1994)
Olimpiai almanach. Sydney 2000. (Bp., 2000)
Magyarok az olimpiai játékokon. 1896–2004. Athéntól Athénig. A Magyar Olimpiai Bizottság hivatalos kiadványa. (Bp., 2004)
Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon. 1896–2016. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2016).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GBT6-T9Q?cc=1554443&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQVN6-6PN3 (Meszéna Ernő születési anyakönyve, 1895)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/423175 (Meszéna Ferenc gyászjelentése, 1907)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9P6H-4C8?i=98&cc=1452460 (Meszéna Lajos halotti anyakönyve, 1921)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/480785 (Reimann Lázár gyászjelentése, 1925)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/335340 (Bellovits Ferencné Seyler Karolin gyászjelentése, 1935)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/423187 (Meszéna Lajosné Bellovits Mária gyászjelentése, 1935)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6S23-TK7?i=91&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQGTV-9QB7 (Meszéna Ernő és Geszti Lívia házassági anyakönyve, 1936)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/260464 (Geszty Györgyné Reimann Magdolna gyászjelentése, 1958)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-698H-99?i=193&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A7VJ7-D7N2 (Geszty Györgyné Reimann Magdolna halotti anyakönyve, 1958)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/423188 (Meszéna Miklós gyászjelentése, 1995)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője