Merétey Katalin
Merétey Katalin

2024. június 21. Péntek

Merétey Katalin

orvos, immunológus

Névváltozatok

Fekete Mártonné 

Születési adatok

1935. szeptember 13.

Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

2010. január 9.

Budapest

Temetési adatok

2010. január 18.

Budakeszi


Család

Dédszülei, anyai: Buza Kiss János (†1885. dec. 21. Kecskemét. Temetés: 1885. dec. 23. Kecskemét, Felső Temető), diósadi Deák Terézia (†1905. júl. 9. Kecskemét. Temetés: 1905. júl. 11. Kecskemét, Felső Temető); Rajkai Mihály (= Rumpeltesz, Michael 1835. okt. 17. Rajka, Moson vm.–1921. febr. 3. Bp.) vendéglős, Dax Jozefa (†1917. szept. 19. Bp.).

 

Nagyszülei: Merétei/y Kálmán (†1951. szept. 2. Kéttornyúlak, Veszprém vm. Temetés: 1951. szept. 4. Adászteveli Református Temető) földműves, Nemes Zsófia (†1929. márc. 7. Adásztevel, Veszprém vm. Temetés: 1929. márc. 9. Adászteveli Református Temető); Buza Kiss János (1860. máj. 11. Kecskemét–1926. nov. 3. Bp.) kecskeméti államvasúti főfelügyelő, Rajkai Irén (†1908. nov. 10. Bp. Temetés: 1908. nov. 12. Farkasrét).

Buza Kiss János testvére: Buza Kiss Lajos (1843. ápr. 8. Kecskemét–1894. aug. 5. Kecskemét), Kecskemét város főkertésze.

Buza Kiss János második felesége: Rajkai Vilma (†1941. máj. 8. Bp. Temetés: 1941. máj. 10. Farkasrét).

Rajkai Vilma első férje: Hatházy Ferenc (†1903. júl. 31. Bad Reichenhall, Bajorország. Temetés: 1903. aug. 7. Kolozsvár) a kolozsvári, majd a debreceni magyar kir. dohánygyár igazgatója. Rajkai Irén és Rajkai Vilma testvérek voltak.

 

Szülei: Merétey Sándor (= Merétei Sándor, 1893. júl. 12. Adásztevel–1950. okt. 25. Kecskemét. Temetés: 1950. okt. 28. Kecskemét, Református Temető), orvos, a kecskeméti kórház gyermekgyógyász főorvosa, 1945 után a kórház igazgatója, B. Kiss Margit (= Buza Kiss Margit, 1901. szept. 19. Bp.–2000. dec. 26. Bp. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 2001. jan. 19. Budakeszi, Református Temető) diétás nővér.

Dr. Merétey Sándor testvérei: vitéz Merétey János (1886. márc. 30. Adásztevel–1962. jan. Pápa) malomtulajdonos, Merétey Kálmán (1891. febr. 21. Adásztevel) és dr. Merétey Károly (1900. szept. 24. Adásztevel–1959. nov. 17. Bp.) pápai főorvos, ill. Kőszeghy Aladárné Merétey Zsófia (1886. nov. 28. Adásztevel–1952. Pápa) és Győry Károlyné Merétey Ágnes (1903. okt. 24. Adásztevel).

Merétey Zsófia férje: Kőszeghy Aladár (1880–1952) földbirtokos, községi bíró, református presbiter.

 

Testvérei: Merétey Klára és dr. Farkas Sándorné Merétey Margit, ill. Merétey Sándor.

Férje: 1959– Fekete Márton (1934. máj. 6. Kaposvár) orvos, farmakológus, az MTA doktora, az EGIS Gyógyszergyár kutatási igazgatója.

Gyermekei, leányai: Fekete Katalin (1960–), Fekete Ágnes (1962–) és Fekete Zsófia (1972–).

A család eredetileg a Merétei névváltozatot használta, Merétey Katalin azonban már következetesen „y”-nal írta a családnevét.

Iskola

A kecskeméti Bányai Júlia Leánygimnázium humán tagozatán éretts. (1953), a SZOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1959), laboratóriumi szakorvosi vizsgát tett (1964), az orvostudományok kandidátusa (1973), doktora (1988).

Életút

A SZOTE Mikrobiológiai Intézete központi gyakornoka (1958–1959), a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet tud. segédmunkatársa (1959–1962), tud. munkatársa (1962–1965). Az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet tud. munkatársa (1965–1972), tud. főmunkatársa (1972–1973). Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) tud. főmunkatársa (1974-től) és az Immunológiai Osztály osztályvezető főorvosa (1979-től), majd a Magyar Reumatológia Haladásáért Alapítvány főmunkatársa.

Az ORFI Tudományos Tanácsának elnöke (1985-től). C. egy. tanár.

Reumatológiával, az immunológiai diagnosztikumok elméleti és gyakorlati kutatásával, elsősorban a mozgásszervi betegségek immunológiai hátterének feltárásával foglalkozott. Kutatásainak középpontjában a szervezet immunstátuszának megítélése és felmérése, valamint az immunbiológiai egyensúly változásainak a feltárása állt. Tudományos pályafutásának kezdetén tagja volt annak a Backhausz Richárd által vezetett kutatócsoportnak amely bevezette a természetes antitestek mérésén alapuló immunogramm fogalmát. (Az immunogramm gyorsan kivitelezhető módon, adekvát információt nyújtott a szervezet immunstátuszának a megítéléséhez.) Később a Backhausz Richárd és munkatársai által nemzetközileg is elismert szintre emelt természetes ellenanyagokkal kapcsolatos szerológiai kutatásokat egyesítette a modern, sejtszinten véghezvitt új immunológiai kutatásokkal, így a természetes ellenanyagok tanulmányozását új, immunogenetikai megvilágításba helyezte. Alapvetően új eredményeket ért el a humorális faktorok és az autoimmun betegségekben észlelhető ún. immunregulációs zavarok összefüggéseinek vizsgálata terén. Úttörő munkát végzett a magyarországi radioimmunoassay terén.

Elismertség

A Magyar Immunológiai Társaság vezetőségi tagja (1974-től), alelnöke.

Elismerés

Belák Sándor-emlékérem (1991), Kesztyűs Loránd-emlékérem (1995).

Főbb művei

F. m.: önálló művei, jegyzetei és könyvfejezetei: A ribonukleo-proteinek immunológiai vizsgálata és sugárérzékenysége. Többekkel. (Az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet 10 éve. Bp., 1967)
Az immunbiológiai egyensúly változásai a természetes ellenanyag-termelés tükrében. Kand. értek. (Bp., 1972)
Immunological Aspects of Tonsillar Cells. (Tonsils, Structure Immunology and Biochemistry. Bp., 1978)
Antinukleáris ellenanyagok és klinikai jelentőségük. Bozsóky Sándorral és Hodinka Lászlóval. (Az orvostudomány aktuális problémái 63. Bp., 1979)
Az IgE és a hisztamin immunregulációs szerepe, valamint jelentősége autoimmun és egyéb gyulladásos reumatológiai megbetegedésekben. Doktori értek. (Bp., 1987)
Immunológia az orvosi laboratóriumban. Bevezetés az immunológiai laboratórium vizsgáló eljárásaiba. Laboratóriumi asszisztensképző tanfolyami jegyz. (A Szociális és Egészségügyi Minisztérium II. Főosztályának kiadványa. Bp., 1989)
Klinikai immunológia. III. köt. Módszerek. Szerk. Füst Györggyel és Rajnavölgyi Évával. (Az Országos Haematológiai, Vértranszfúziós és Immunológiai Intézet Könyvtára. 16. Bp., 1993).

F. m.: tanulmányai: Protoplast Production Induced by Penicillin from the Cells of B. cereus and B. anthracis. Földes Józseffel. (Acta Microbiologica, 1960)
Isolation and Some Properties of the Phages of B. cereus NRRL 569. Földes Józseffel és Varga Istvánnal. (Nature, 1961)
Immunochemical Assay of Protein Hormones. Backhausz Richárddal és Báthory G.-vel. (Annales Immunologiae Hungaricae, 1964)

J-125 izotóp alkalmazásának lehetőségei az orosbiológiai kutatómunkában és a klinikumban. Kocsár Lászlóval és Urbán Jánossal. (Atomtechnikai Tájékoztató, 1966)
Principles and Some Application of the Immungramm. Backhausz Richárddal és Lajos Judittal. (Acta Microbiologica, 1967)
Immunological Activity of Rinonucleoproteins. 1–3. Többekkel. (Acta Microbiologica, 1968–1969)

A radioimmunoassay fejlesztési lehetőségei. (Izotóptechnika, 1971)
Különféle fehérjék jódizotópokkal való jelzésének problémái. Kocsár Lászlóval és Kutas V.-vel. – 125I-fibrinogén előállítása és biológiai sajátosságai. Többekkel. – Tapasztalatok a radioimmunoassay-módszerek beállításánál. Földes Józseffel és Kocsár Lászlóval. (Izotóptechnika, 1973)
Lagerung von 131I-markierten Albumin Partikeln in lyophilisiertem Zustand. Többekkel. (International Journal of Applied Radiation and Isotopes, 1974)
Emberi szérumok IgE-szintjének meghatározása radioimmunológiai módszerekkel. Többekkel. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1974)
HLA-B27 Associated Spondylarthritis in Chronic Brucellosis. Többekkel. (Lancet, 1978)
Anti-DNS specifitású antinukleáris ellenanyagok klinikai jelentősége. Többekkel. (Reumatológia, Balenológia, Allergológia, 1978)

Radioimmune Double PEG Precipitation Technique for Detecting Complexed IgE. Többekkel. (Journal of Immunological Methods, 1979)
Evaluation of Different Methods for Detecting Circulating Immune Complexes. Többekkel. (Journal of Immunological Methods, 1980)
HLA-DR Antigens in Juvenile Chronic Arthritis. Többekkel. (Journal of Rheumatology, 1982)
Induction of Human Rheumatoid Factor and Other Autoantibodies by Bacterial Lipopolysacharide. Többekkel. (Acta Microbiologica, 1985)
Effect of Histamine on the Gene Expression and Biosynthesis of Complement Components C2, Factor B and C3 in Mouse Peritoneal Macrophages. Falus Andrással. (Immunology, 1987)
Protein-Based Detection of Antifilaggrin Antibodies in Rheumatoid Arthritis. Többekkel. (Journal of Peptide Science, 2000)

The Role of Citrullin in Filaggrin Recognition of Antibodies Derived from Patients With Rheumatoid Arthtritis. Többekkel. (Innovation and Perspectives in Solid Phase Synthesis & Combinatorial Librarie. Szerk. Epton, Roger. Kingswinford, 2004)
Genetic Background of Anticyclic Citrullinated People Autoantibody Production in Hungarian Patients with Rheumatoid Arthritis. Többekkel. (Annals of New York Academy of Sciences, 2007).

F. m.: írásai a Magyar Reumatológiában: Kettős vak kísérlet a kiskunhalasi termálvíz terápiás hatásának mérésére rheumatoid arthritises betegeken. Többekkel. (1981. 1.)
Leukocita-migrációt befolyásoló faktorok mozgásszervi betegek synoviális folyadékában. Dénes Lászlóval és Muraközy Henriette-tel. (1981. 2.)
Levamisol és D-penicillamin hatása a rheumatoid arthritis aktivitására, a humorális és celluláris immunitás paramétereire. Többekkel. (1981. 4.)
Some Data on Granulocyte-Specific Antinuclear Antibodies in Rheumatoid Arthritis. Görgényi Frigyessel. (1981. Supplementum)
Some Parameters of Cellular and Humoral Immunity in Ankylosing Spondylitis. Géher Pállal és Gömör Bélával. (1983. Supplementum)
HLA-B27-antigén előfordulásának gyakorisága juvenilis krónikus arthritisben. Balogh Zsolttal, Lelkes Katalinnal és Vogt Ferenccel. (1984. 1.)
Keringő immunkomplexek IgG- és C3-tartalma rheumatoid arthritisben, szisztémás lupus erythematosusban és juvenilis krónikus arthritisben. Többekkel. (1985. 3.)
Rheumatoid neuropathia elektromyográfiás követése két eset kapcsán. Dombay Margittal és Hodinka Lászlóval. (1985. 4.)
Histamine and Histamine Receptors in Autoimmune Diseases. – Effect of Nonsteroidal Antiinflammatory Drugs on the Chemiluminescence Response of Granulocytes in Rheumatoid Arthritis and Ankylosing Spondylitis. Többekkel. (1985. Supplementum)
A fibronectin szerepe a gyulladásos ízületi betegségek pathomechanizmusában. Cseh Károllyal, Jakab Lajossal és Török Judittal. (1986. 1.)
A szisztémás lupus erythematosus idegrendszerei megnyilvánulásainak kutatása 3. Antilimfocita és antineurális antitestek. Temesvári Péterrel. (1986. 3.)
Haránt myelopathia szisztémás lupus erythematosusban. Többekkel. (1987. 2.)
Kóros ízületi folyadék – porckárosítás 1–3. Többekkel. (1987. 3.–1988. 3.–1989. 3.)
Immunogenetic Study of the Family Association of Insulin Dependent [Type 1.] Diabetes Mellitus and Rheumatoid Arthritis. Többekkel. – Plasma Fibronectin in Juvenile Chronic Arthritis. Balogh Zsolttal és Török Judittal. (1987. Supplementum)
A primer Sjögren-szindrómáról. Többekkel. (1988. 2.)
Szinoviális membránfragmentek bioszintetikus aktivitásának követése tenyésztés során. Árvai Katalinnal, Falus Andrással és Lakatos Tamással. – Polyneuropathia Sjögren-szindrómában. Többekkel. (1988. 3.)
Musculo-Skeletal Manifestations of Chronic Inflammatory Bowel Diseases. Többekkel. – Lectin-Dependent Cell-Mediated Cytotoxicity in the Peripheral Blood and Synovial Fluid of Patients with Rheumatoid Arthritis. Többekkel. – Immunoglobulins in Synovial Fragment Cultures. Többekkel. (1989. Supplementum)
Anti-cardiolipin antitestek vizsgálata autoimmun betegségekben. Többekkel. (1991. 4.)
Az immunológia és a reumatológia kapcsolódása az emberi élet különböző szakaszain. – Szérum-keratán-szulfát-vizsgálatok osteoarthrosisos, rheumatoid arthritises, spondylarthritis ankylopoeticás és arthropathia psoriaticás betegeken. Többekkel. (1992. 2.)
Szérum szteroid hormonszintek primer Sjögren-szindrómában. Többekkel. (1992. 3.)
Helycobacter pylori allergia. Többekkel. (1992. 6.)
Cluster-analízissel nyert psoriatica alcsoportok. Többekkel. (1993. 2.)
Kisdózisú Methotrexát-kezelés időskori rheumatoid arthritisben. Az első hat hónap eredményei. Megyeri Ágnessel és Schmidt Zsuzsával. (1993. 3.)
Immunológiai vizsgálatok arthritis psoriaticában. Többekkel. (1994. 1.)
Hydroxylátor-fenotípus vizsgálata Sjögren-szindrómás betegeken. – Polymyalgia rheumaticától az időskori rheumatoid arthritisig. Többekkel. (1995. 1.)
Autoimmun betegek szérum anticardiolipin antitestszintjének nyomonkövetéses vizsgálata. Többekkel. (1995. 2.)
A természetes antibakteriális ellenanyagokról. Múlt és jelen. (1996. 2.)
Antifilaggrin
autoantitest és citrullin tartalmú fehérjeantigének szerepe a rheumatoid arthritis pathomechanizmusában és diagnosztikájában. Többekkel. (2002. 1.)
Antifilaggrin
autoantitest pozitivitás genetikai hátterének vizsgálata hazai rheumatoid arthritises betegeken. Többekkel. (2005).

F. m.: írásai az Orvosi Hetilapban: Profilaktikusan alkalmazott gamma-globulin hatásmechanizmusának vizsgálata. Többekkel. (1968. 49.)
Radioimmun-vizsgálatok diagnosztikus szerepe pajzsmirigybetegségekben. Backhausz Richárddal és Torgyán Sándorral. (1971. 48.)
Természetes immunanyagok szintváltozása lélegeztetett betegek fertőzéses szövődményei során.
Többekkel. (1972. 31.)
Thyreotrop-hormon meghatározása szérumban radioimmunoassay-vel.
Többekkel. [Merétei Katalin névvel.] (1973. 52.)
Anti-nativ DNS-ellenanyagok kimutatása autoimmun betegségekben. Többekkel. (1978. 51.)
Klinikai és immunológiai eredményeink kémiai synovectomia  után. Többekkel. (1979. 21.)

A szérum és ízületi folyadék beta-2-mikroglobulin szintjének és egyéb paramétereinek összehasonlítása rheumatoid arthritisben és arthrosisban. Többekkel. (1982. 16.)
I. típusú diabetes mellitus és rheumatoid arthritis együttes családi halmozódása. Többekkel. (1985. 21.)
Differenciáldiagnosztikai problémák a fiatalkori diabetes mellitusban. Többekkel. (1985. 41.)
AIDS-rizikócsoportok komplex klinikai immunológiai és virológiai vizsgálata 1983–1984-ben. (1986. 18.)
Az I. típusú diabetes mellitus és rheumatoid arthritis összehasonlító immunológiai vizsgálata. Többekkel. (1986. 41.)
Szigetsejt elleni antitest-meghatározással szerzett tapasztalataink. Többekkel. (1986. 44.)
Rheumatoid arthritisben szenvedő betegekben talált szívelváltozások. Többekkel. (1987. 15.)
Az auotimmun eredetű inzulin-dependens diabetes mellitus. Többekkel. (1987. 34.)
Szigetsejt elleni antitest-meghatározással szerzett tapasztalataink. Többekkel. (1987. 44.)
Clamydia fertőzést követő reaktív arthritis. Többekkel. (1989. 34.)
Helicobacter pylori allergia. Többekkel. (1992. 6.)
Szérum-keratán-szulfát-vizsgálatok és jelentőségük a porcdegradáció megítélésében degeneratív és gyulladásos betegségekben. Többekkel. (1993. 9.)
Kisdózisú Methotrexát-kezelés időskori rheumatoid arthritisben. (1995. 22.).

Irodalom

Irod.: családi források: Buza Kiss János e hó 21-én 78 éves korában elhunyt. (Budapesti Hírlap, 1885. dec. 26.)
B. Kiss János államvasúti tisztviselő eljegyezte Rajkay Irén kisasszonyt, a Noé bárkája c. vendéglő tulajdonosának, Rajkay Mihálynak leányát. (Fővárosi Lapok, 1893. nov. 4.)
Elhunyt Búza Kiss Lajos városi főkertész. (Kecskeméti Lapok, 1894. aug. 12.)
Elhunyt B. Kiss Jánosné Rajkai Irén. (Pesti Hírlap, 1908. nov. 13.)
Elhunyt Rajkai Mihályné Dax Jozefa. (Budapesti Hírlap, 1917. szept. 22.)
Buza Kiss János ny. államvasúti főfelügyelő és neje leányát, Margitot eljegyezte dr. Merétey Sándor, az Anya- és Csecsemővédelmi Intézet főorvosa. (Kecskeméti Közlöny, 1925. jan. 8.)
Búza Kiss Margit és dr. Merétey Sándor e hó 19-én tartják házasságukat Budapesten, a Kálvin téri ref. templomban. (Magyarság, 1925. szept. 17.)
Elhunyt Buza Kiss János ny. államvasúti főfelügyelő, a budai református egyházközösség parochiális tanácsosa. (Budapesti Hírlap, 1926. nov. 5.)
Elhunyt Buza Kiss Jánosné Rajkai Vilma MÁV-főfelügyelő özvegye. (Kecskeméti Közlöny, 1941. máj. 9.–Új Magyarság, 1941. máj. 10.)
Elhunyt dr. Merétey Sándor kórházi főorvos. (Az Út, 1950. nov. 5.)
Kovács Bálint: A nagytiszteletű főorvos: Merétey Sándor 1893–1993. (Confessio, 1994. 2.)
Elhunyt dr. Merétey Sándorné Buza Kiss Margit. (Reformátusok Lapja, 2001. jan. 21.).

Irod.: Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010)
Elhunyt dr. Fekete Mártonné dr. Merétey Katalin. (Magyar Nemzet, 2010. jan. 14.)
Halottaink. Dr. Fekete Mártonné dr. Merétey Katalin. (Reformátusok Lapja, 2010. jan. 17.)
Merétey Katalin. (Immunológiai Szemle, 2010)
Csermely Miklós: Merétey Katalin. (Balneológia, Gyógyfürdőügy, Gyógyidegenforgalom, 2010)
Poór Gyula: Merétey Katalin halálára. (Magyar Reumatológia, 2010. 1.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS54-77YH-Z?cc=4133831&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6NSV-WL4Q (Rumpeltesz Michael születési anyakönyve, 1835)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RY3H-47?personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AV5W6-5GQ (Buza Kiss Lajos születési anyakönyve, 1843)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RT3G-L1 (Buza Kiss János születési anyakönyve, 1860)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/140986 (Buza Kiss János gyászjelentése, 1885)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RS5X-L?personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AV53S-67Q (Merétei János születési anyakönyve, 1886)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RSRQ-7?personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AV53S-J7Y (Merétei Zsófia születési anyakönyve, 1888)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RS5B-7?personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AV53S-NSG (Merétei Kálmán születési anyakönyve, 1891)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RSRL-6?personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AV53S-2L8 (Merétei Sándor születési anyakönyve, 1893)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GRY2-9XT2?i=166&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6N7Y-R473 (Merétei Károly születési anyakönyve, 1900)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-XCD3-LQC?i=178&cc=1452460 (Buza Kiss Margit születési anyakönyve, 1901)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9RY2-9D5G?i=269&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6N7Y-LR5B (Merétei Ágnes születési anyakönyve, 1903)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/365213 (Buza Kiss Jánosné Deák Terézia gyászjelentése, 1905)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DY8J-2V?i=88&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6D1T-MQ59 (Buza Kiss Jánosné Rajkai Irén halotti anyakönyve, 1908)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/141292 (B. Kiss Jánosné Rajkai Irén gyászjelentése, 1908)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6P4W-NK4?i=90&cc=1452460 (Rajkai Mihályné Dax Jozefa halotti anyakönyve, 1917)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D1Q7-BVH?i=14 (Rajkai Mihály halotti anyakönyve, 1921)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DYDQ-9QS?i=136&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A871R-QC3Z (Dr. Merétei Sándor és B. Kiss Margit házassági anyakönyve, 1925)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6S57-JF1?i=156&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6C1R-S6YQ (Buza Kiss János halotti anyakönyve, 1926)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/191650 (Merétey Kálmánné Nemes Zsófia gyászjelentése, 1929)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/365214 (Buza Kiss Jánosné Rajkai Vilma gyászjelentése, 1941)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/191652 (Dr. Merétey Sándor gyászjelentése, 1950)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/191649 (Merétey Kálmán gyászjelentése, 1951)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4DS-VPC?i=36&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6825-YL2X (Dr. Merétey Károly halotti anyakönyve, 1959)

https://www.doki.net/tarsasag/reuma/hirek.aspx?&nid=12029&cid=32 (Elhunyt dr. Merétey Katalin, 2010)

 

http://www.jmvk.papa.hu/node/11541 (Kőszeghy Aladár és Merétey Zsófia sírja, Kéttornyúlaki Temető)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője