Matolcsi János
Matolcsi János

2024. április 18. Csütörtök

Matolcsi János

agrárpolitikus, archeozoológus, muzeológus

Születési adatok

1923. november 20.

Berettyóújfalu, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1983. január 3.

Budapest

Temetési adatok

1983. január 14.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Matolcsi János, Némethi Erzsébet agrárproletárok, a földosztáskor 4 kh földet kaptak, amellyel később a tsz-be léptek.

Iskola

Elemi iskoláit Berettyóújfaluban végezte, betűszedői segédlevelet szerzett (1941). Hathetes pártiskolát (1945), hathónapos pártiskolát és agrártanfolyamot végzett (1948), az Agrártudományi Egyetemen (ATE) mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1963), az ATE-n doktorált (1966), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (posztumusz, 1983).

Életút

Betűszedőtanonc (1937–1941) a budapesti Franklin és Pallas Nyomdák betűszedője (1942–1945). A Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete (1942-től) és az SZDP tagja (1942-től), majd a belépett az MKP-ba (1945). A II. világháború után a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) berettyóújfalui titkára és az MKP Bihar Vármegyei Bizottsága ifjúsági megbízottja (1944. dec.–1946. nov.), és részt vett a földosztás helyi végrehajtásában (1946), az MKP berettyóújfalui párttitkára (1946–1948). Az MDP KV Mezőgazdasági és Szövetkezeti Osztálya alosztályvezetője (1948–1952), osztályvezetője (1952. szept. 24.–1954. máj. 30.). Az MDP KV tagja (1954. máj. 30.–1956. okt. 31.) és az öttagú titkárság tagja (1954. máj. 30.–1955. nov. 11.). A Hegedűs-kormány földművelési minisztere (1955. nov. 15.–1956. okt. 24.), földművelésügyi miniszterhelyettes és az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának főigazgatója (1957. márc. 15.–1957. júl. 31.).

 

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója (1957. okt.–1969), tud. főmunkatársa (1969–1983). Országgyűlési képviselő (Magyar Függetlenségi Népfront Hajdú-Bihar megyei lista, 1953. máj. 17.–1958. nov. 16.).

Kutatóként elsősorban oszteológiával, háziállat-történettel foglalkozott. A háziállatok vizsgálata szempontjából az őskori, az ókori és a középkori szarvasmarha-populációk testméreteinek rekonstruálását elősegítő biometriai összefüggéseket állapított meg. Ennek érdekében, a budapesti marhavágóhídon, több alkalommal végrehajtott kísérleti vágások során 186 különböző fajtájú egyed küllemi méreteinek a csontméretekkel való egyeztetése révén a marmagasság kiszámítására alkalmas koefficienseket kapott, valamint új, nemzetközileg is alapvető jelentőségű következtetéseket vont le a törzshosszúság és a testsúly történeti alakulására. Új, széles körben elterjedt vizsgálati módszert dolgozott ki és vezetett be a csontok kvantitatív értékszámának és karakterisztikájának meghatározására, ill. az állatok ivarának és fajtajellegének megállapítására. Felállította a testsúlyérték matematikai formuláját, majd a különböző korokból származó háziállatcsontok alkati különbségeinek vizsgálatára új differenciál-diagrammatikus eljárást is kidolgozott. Feldolgozta a magyarok és elődjei állattartásának történetét a rézkortól a honfoglalásig, „baláno-finnugor” elnevezéssel különböztette meg az állattenyésztő törzseket a vadászó-halászó finnugoroktól. Nevéhez fűződik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum állattani csontgyűjteményének létrehozása.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik, a sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2011-ben). Gyászszertartásán Csendes Károly, az MSZMP Budapesti Bizottsága tagja és Héger József a MÉM főosztályvezetője búcsúztatta.

Elismertség

Az MTA Agrártörténeti Bizottságának tagja.

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemérem (arany, 1950), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1955), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).

Szerkesztés

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei szerkesztője (1965-től). A Gazdasági Figyelő főszerkesztő-helyettese (1957).

Főbb művei

F. m.: Termelőszövetkezeti mozgalmunk helyzete és fejlesztésének kérdései. (Az MDP Pártfőiskolájának előadásai. Bp., 1955)
A mezőgazdaság fejlesztésének kettős feladata. (Társadalmi Szemle, 1955)
A mezőgazdaság szocialista átalakulásából adódó múzeumi feladatok. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1962)
Összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján. Bökönyi Sándorral, Kállai Lászlóval és Tarján Róberttel. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1964)
Vergleichende Untersuchungen am Metacarpus des Ursund und des Hausrindes. (Zeitschrift für Tierzüchtung und Züchtungsbiologie, 1965)
Hét évtized a magyar agrárkultúra szolgálatában. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1965/66)
A szarvasmarha testalakulásának történeti vizsgálata a hazai subfossilis csontleletek alapján. Egy. doktori értek. (Gödöllő, 1966)
A szarvasmarha végtagcsontjainak méretarányai. (Állattani Közlemények, 1967)
Avarkori háziállatok maradványai Gyenesdiáson. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1967/68)
A szarvasmarha testnagyságának változása a történelmi korszakokban Magyarország területén. (Agrártörténeti Szemle, 1968)
Untersuchung des Tierknochen materiale des frühbronzezeitlichen Gräberfeldes bei Battonya. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Antiqua et Archaeologica, 1968)
Összefüggések a szarvasmarha élősúlya és lábközépcsontjainak súlya között. (Állattani Közlemények, 1969)
Híres versenylovak csontozatának sajátosságai (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1969/70)
Historische Erforschung der Körpergrösse des Rindes auf Grund von ungarichem Knochenmaterial. (Zeitschrift für Tierzüchtung und Züchtungsbiologie, 1970)
Hankó Béla háziállat-történeti munkássága. – A háziállatok történetének zoológiai kutatása a Szovjetunióban. (Állattani Közlemények, 1970)
Egy kipusztult „fejedelmi vad”, az őstulok. A szarvasmarha őse. (Természet Világa, 1970. 11.)
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum működésének 75 éve. 1896–1971. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiadványa. Bp., 1971)
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum agrártörténeti kutatómunkájának 75 éves mérlege. (Agrártörténeti Szemle, 1971)
A zoológiai háziállat-kutatás állása a budapesti nemzetközi szimpózium tükrében. (Állattani Közlemények, 1972)
Ergebnisse und Probleme der Haustierkunde auf dem Internationalen Symposion in Budapest. – Schädelgestaltung des Pferdes in der Völkerwanderungszeit. (Domestikationsforschung und Geschichte des Haustiere. Szerk. is. Bp., 1973)
Balaton környéki avar lovak. (A Somogyi Múzeumok Közleményei, 1973)
Új megvilágításban a ló törzsfejlődése és házasítása. (Természet Világa, 1973. 3.)
Sertéstartás a Közép-Volga és a Káma vidékén az I. évezredben. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1973/74)
Állattani következtetés Fenékpuszta V. századi pusztulásának közelebbi időpontjára. (Archaeológiai Értesítő, 1974)
A háziállatok eredete. (Bp., Mezőgazdasági Kiadó, 1975)
Sarud-Pócstöltés Árpád-kori állatcsontleleteinek vizsgálata. (Az Egri Múzeum Évkönyve, 1975)
A kazár állattartás és a magyar honfoglalók háziállatai. (Élet és Tudomány, 1975. 34.)
A bakonyi sertés XV–XVI. századi csontleletei Sarvalyon. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1975/77)
Archeozoológia. (Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba. Szerk. Hajdú Péter, Kristó Gyula, Róna-Tas András. Bp., 1976)
A Budapest XI. kerület, Kende utca 8–10. sz. alatt feltárt kora császárkori település állatcsontanyagának meghatározása. (Archaeológiai Értesítő, 1976)
Shaman Horse in a Grave from the Period of the Hungarian Conquest at Izsák-Balázspuszta. – Táltosló az izsák-balázspusztai honfoglalás kori sírban. (Cumania, 1976)
A budai királyi palota északi előudvarában feltárt XIV–XV. századi állatcsontok. (Budapest Régiségei, 1977)
A Közép-Volga vidéki finnugor népek állattartása a korai vaskorban. (Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Bartha Antal, Czeglédy Károly, Róna-Tas András. Bp., 1977)
Archeozoológia. (Az Élet és Tudomány kalendáriuma, 1977)
A budavári ásatások állatcsontjai. (Élet és Tudomány, 1977. 6.)
A háziállatok változékonyságának jelentősége. (Természet Világa, 1978. 8.)
Mittelalterliche Tierknochen aus dem Dominikaner-Kloster von Buda. (Das mittelalterliche Dominikaner-Klostern in Buda. Fontes Archaeologici Hungariae. Bp., 1981)
A majacki [Szovjetunió] lelőhely állatcsontleletei. Az 1978–1979. évi ásatás. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1981/83)
Állattartás őseink korában. (Bp., Gondolat, 1982)
A honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai. Kand. értek. (Bp., 1982)
A középkori nomád állattenyésztés kelet-európai jellegzetességei. (Nomád társadalmak és államalakulatok. Tanulmányok. Szerk. Tőkei Ferenc. Bp., 1983)
A budatétényi római kori állatcsontleletek. (Budapest Régiségei, 1984)
Őseink állattartása Levédiában. (Utazások a múltban és a jelenben. Az őshazától a Kárpátokig. Szerk. Szombathy Viktor. Bp., 1985).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1983. jan. 5.)
Für Lajos: Őstörténetünk tudósa. (Népszava, 1983. febr. 5.)
Gunst Péter: M. J. (Agrártörténeti Szemle, 1982 [1983])
Szabó Loránd: M. J. életútja. – P. Hartyáni Borbála: M. J. agrármuzeológiai munkássága. – Bökönyi Sándor: M. J., az archeozoológus. (Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1984/85)
Magyar agrártörténeti életrajzok. I–III. köt. Szerk. Für Lajos, Pintér János. (Bp., 1988)
Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
Vörös István: M. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004).

 

 

neten:

 

 

https://neb.hu/asset/phpZFd8s5.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője