Marót Péter
Marót Péter

2022. december 7. Szerda

Marót Péter

vívó, edző

Születési adatok

1945. május 27.

Miskolc

Halálozási adatok

2020. június 7.

Budapest


Család

Szülei: dr. Marót László MÁV jogtanácsos, majd a KPM főtanácsosa, Csabay Ilona (†1998. dec. Temetés: 1998. dec. 30. Nagykanizsa).

Iskola

A TF-en vívó szakedzői okl. szerzett (1968), az ELTE BTK-n pszichológia szakon tanult (1968–1970).

Életút

A BVSC (1957–1968), a Vasas (1969–1980) vívója, kard- és tőrvívó. Nevelőedzője Nagy Árpád, mesterei Bay Béla, Enyedi Siegfried, Batizi Sándor és Mendelényi Tamás.

Kardvívásban olimpiai 2. (1972: egyéni), olimpiai 3. (1972: csapat), olimpiai 4. (1976: csapat). Világbajnok (1973: csapat), 3-szoros vb 2. (1970, 1971, 1975: csapat), 3-szoros vb 3. (1974, 1977: csapat; 1975: egyéni), vb 6. (1970: egyéni). Ifjúsági világbajnok (1965: egyéni), összetett Világ Kupa 3. (1975: egyéni), vk 4. (1974: egyéni). 3-szoros BEK-győztes (1972, 1973, 1976), 4-szeres BEK 2. (1970, 1971, 1974, 1978). 11-szeres magyar bajnok (1969, 1970, 1971, 1973, 1977, 1978, 1980: csapat; 1972 és 1975: egyéni és csapat), Hungária Kupa-győztes (1971 és 1974: egyéni), 2. (1972 és 1977). Kezdetben tőrrel, később kizárólag karddal versenyzett. Magyar válogatott kerettag (1970–1980).

A Vasas Sportiskola (SI) mestere (1978–1980), a Budapesti Honvéd vezetőedzője, a BVSC tőrszakág-vezetője (1980–1984).

Marót Péter Budapesten született, tizenegy évesen kezdett el vívni a BVSC-ben, Nedeczky László az akkori szakosztályvezető fedezte fel tehetségét. Tőrvívóként kezdte, s ebben a fegyvernemben érte el első sikereit: 1963-ban 4. lett az ifjúsági országos bajnokságon, egy évvel később, 1964-ben pedig már nem talált legyőzőre. 1964-ben ugyanakkor már kardvívásban is nagy fegyvertényt hajtott végre: hatalmas meglepetésre a 8. helyen végzett a magyar bajnokságon (a negyeddöntőben a bajnok Mendelényi Tamás állította meg a menetelését). A rotterdami ifjúsági világbajnokságon elért győzelme az első jelentős nemzetközi sikere volt (a 3. helyen az egy évvel korábbi világbajnok, Nagy Zsolt végzett).

Marót Péter a következő években kisebb nemzetközi versenyeken aratott sikereket mint az akkor először meghirdetett magyar „B”-válogatott tagja (ebből a válogatottból került aztán az „A”-válogatottba a mexikói bronzérmes csapattag Kalmár János is). Marót azonban még nem került be a mexikói olimpiai csapatba, jóllehet elért már néhány figyelemre méltó eredményt: 1967-ben veretlenül megnyerte a II. Petschauer-emlékversenyt (Gerevich Pál előtt…) Az olimpia után, 1969 első vívóversenyén azonban kirobbanó formában vívott: a válogatóverseny döntőjében csak Pézsa Tibor tudta megállítani, Eljött az idő, hogy az „igazi” válogatott keretbe is meghívót kapjon!

Marót Péter 1969-ben tényleg felnőtt a legjobbakhoz. A legnagyobb hazai kardeseményen, a Hungária Kupán a 4. helyen végzett (a szovjet Mark Rakita győzött Kovács Tamás és a szintén szovjet Viktor Szigyak előtt). Marót most találkozott először későbbi nagy riválisával Szigyakkal, hogy aztán néhány hét múlva újra összejöjjenek. Marót a szocialista országok nagy minszki vívóversenyén szerepelt először a válogatottba, és a csapattal a házigazdák mögött a második helyet szerezte meg (Szigyak mind a Hungária Kupán, mind Minszkben legyőzte tehetséges fiatal riválisát, de nemcsak őt. A döntőben Szigyak mind a négy magyart megverte…)

Marót Péter először 1970-ben indult világbajnokságon. Az ankarai vb-t megelőzően azonban ismét rendeztek egy Hungária Kupát, amelyet a tavalyi világbajnok Viktor Szigyak nyert meg. Marót remekül kezdett, az első fordulókban zseniálisan vívott, a középdöntőből 5 győzelemmel jutott tovább (még életében először Szigyakot is legyőzte). A végét még nem bírta, elfogyott, döntőbe sem került. Később úgy emlékezett vissza, hogy nagyon sokat tanult a számára kudarccal véget ért versenyekből (ide sorolható az ob is, ahol nem sikerült döntőbe kerülnie…)

Az ankarai vb-re 69 kardvívó nevezett, 12 páston vívták az asszókat a 36-os tábláért, ahonnan hat hatos csoportban küzdöttek tovább. Meszénát leszámítva valamennyi magyar biztosan menetelt a 24 közé. Az újabb – ezúttal négy – hatos csoportból a 12-es elődöntőbe három magyar jutott be: Pézsa Tibor, Marót Péter és Kovács Tamás (Kalmár volt az újabb magyar búcsúzó). A középdöntőből az olimpiai bajnok Pézsa és óriási meglepetésre a vb-újonc Marót Péter került a döntőbe. Pézsa és Marót egy csoportban vívtak, kettejük találkozóját Pézsa nyerte 5:4-re, viszont mindkettőjük megverte Szigyakot, a vb címvédőt, aki ezúttal kiesett. (A csoport 3. továbbjutója egy másik szovjet klasszis, Vlagyimir Nazlimov volt.) A döntőbe így is három szovjet vívó jutott (Nazlimov, Mark Rakita és Eduard Vinokurov) Pézsa és Marót mellett az olasz Mario Aldo Montano egészítette ki a szextettet. A sporttörténet néha különös módon ismétli magát. Néhány évvel korábban, 1965-ben, a párizsi vb-n három magyar vívó előtt a lengyel Pawlowski szerezte meg a világbajnoki címet. Ezúttal három szovjet vívó előtt Pézsa Tibor győzött, de a 6. helyezett vb-újonc Marót Péterről is rengeteg elismerő írás született. Ő lehet a jövő nagy csillaga. A sportörténet néha különös módon ismétli önmagát. Horváth Zoltán nyolc évvel korábbi (1962) világbajnoki címe után nyert ismét magyar kardvívó világbajnokságot (1970). A philadelphiai vb (1958) után szintén nyolc évet kellett várni az újabb magyar kardcsapat győzelemre…

Az ankarai vb-n a kardcsapat selejtező csoportban Magyarország Irán ellen melegített be (12:4, Kalmár János, Kovács Tamás, Marót Péter, Meszéna Miklós 3-3). Románia már jóval komolyabb erőt jelentett (10:6, Kovács Tamás, Marót Péter, Pézsa Tibor 3-3, Kalmár János 1) végül a Nagy-Britannia elleni erődemonstráció következett (9:1, Kovács Tamás, Marót Péter 3-3, Kalmár János 2, Pézsa Tibor 1). A negyeddöntőben Bulgária sem okozott különösebb problémát (9:2, Kalmár János, Marót Péter 3-3, Kovács Tamás 2, Pézsa Tibor 1). A magyar csapatból csak az újdonsült világbajnok Pézsa rossz vívása tűnt fel: a két igen gyenge ellenfél ellen összesen 1-1 győzelmet szerzett. Az elődöntőben ezúttal minden botrány nélküli, sima magyar győzelem született az örök rivális Olaszország ellen (9:4, Kalmár János 3, Kovács Tamás, Marót Péter, Pézsa Tibor 2-2). A magyar válogatott három évi szünet után vívhatott újra döntőt – és persze ismét a Szovjetunió volt az ellenfél. Sajnos nagyon sima, 9:3-as vereséget szenvedett a magyar csapat (Kalmár János, Kovács Tamás, Pézsa Tibor 1-1, Marót Péter). Ráadásul 7:3-as vezetésnél Pézsa rosszul lett, a szívére panaszkodott. Kamuthy dr. egy gyors vizsgálat után nem is akarta engedni számára a folytatást. Pézsa azonban folytatni akarta. Felment a pástra, és rögtön 2:0-ra elhúzott Mark Rakitával szemben. Aztán 5:2-re veszített és így lett a vége 9:3. A magyar kardválogatott hősies küzdelemben vívta ki az újabb ezüstérmet, Marót Péter  vb ezüstéremmel debütált!

Marót Péter másodszor 1971-ben indult világbajnokságon. A bécsi vb előtt azonban még megnyerte a Budapest bajnokságot, a katowicei Otto Finski-emlékversenyt (Mark Rakita előtt, Gerevich Pál lett az 5.) és a Hungária Kupát. Ez utóbbi verseny erősségéről csak annyit, hogy a legjobb 32 között 13 magyar és 7 szovjet vívó randevúzott… A nyolcas döntőben aztán veretlenül Marót Péter volt a legjobb. Sőt az egész nap veretlenül teljesített, valamennyi szovjet ellenfelét legyőzte, igaz a döntőben Szigyakot csak 5:4-re… A csörte után a szovjet válogatott mestere, Lev Kuznyecov úgy vélte, hogy a müncheni olimpia Marót és Szigyak között fog eldőlni…

A bécsi vb azonban sajnos nem úgy alakult, ahogy azt Marót Péter elgondolta. Az elődöntőig ezútttal is magabiztosan haladt, sőt ott is három gyors győzelemmel kezdett (Eduard Vinokurov, Bakonyi Péter és az olasz Michele Maffei ellen). Ezután azonban kikapott a román Dan Irimiciuctól és utolsó csörtéjében Viktor Szigyaktól is, azaz három győzelemmel és két vereséggel fejezte be a versenyt. Ha az utolsó fordulóban Bakonyi Péter győzni tudott volna Maffei ellen, Marót jut tovább. Maffei azonban 5:2-re verte Bakonyit. Így Marót kiesett, s az a különös helyzet alakult ki, hogy a hatos döntőbe hat ország adott egy-egy képviselőt (a magyar színeket Kovács Tamás képviselte, aki az 5. helyen zárt. Maffei a világbajnokságot is megnyerte az elnyűhetetlen lengyel Jerzy Pawlowski előtt, Szigyak lett a 3.)

A bécsi vb kardcsapatversenyére 14 együttes nevezett, Magyarország a selejtezőcsoportjában előbb Ausztráliát intézte el 15:1-re (Bakonyi Péter, Kovács Tamás, Meszéna Miklós 4-4, Marót Péter 3), majd az Egyesült Államok következett (12:4, Bakonyi Péter, Pézsa Tibor 4-4, Marót Péter 3, Meszéna Miklós 1). A negyeddöntőben a házigazda Ausztria ellen meglepően szoros mérkőzés alakult ki (8:6, Pézsa Tibor 3, Kovács Tamás, Marót Péter 2-2, Meszéna Miklós 1). Az elődöntőben Lengyelország érkezett a szokásos Pawlowskival (9:5, Kovács Tamás 4, Marót Péter, Bakonyi Péter 2-2, Pézsa Tibor 1). A döntőben sajnos megint nem sikerült. A Szovjetunió ismét győzött, ezúttal igen szoros mérkőzésen, 9:7-re (Marót Péter 3, Kovács Tamás 2, Bakonyi Péter, Pézsa Tibor 1-1). A döntőben Eduard Vinokurov mind a négy magyart legyőzte,  a magyarok közül Marót Péter valamennyi szovjet ellenfelét megverte, kivéve Vinokurovot… Ez volt a különbség! Marót Péter második világbajnokságán a második ezüstérmét szerezte meg!

A müncheni olimpián mindhárom magyar (Kovács Tamás, Marót Péter, Pézsa Tibor) könnyedén jutott túl az első fordulón, a második kör sem okozott különösebb nehézséget, ismét hibátlan akadályvételek következtek (Pézsa ráadásul Vlagyimir Nazlimovot verte meg 5:3-ra). Négy hatos csoportban folytatták a vívók a tizenkettőért: Pézsa itt 1 győzelemmel és 4 vereséggel kihullott, Marót és Kovács azonban lépegetett tovább. Marót jó kezdet után 5:3-ra veszített (természetesen) Szigyaktól, viszont a többi asszóját biztosan hozta, így a nagy ellenfél mellett ő is haladt előre (akárcsak Kovács, aki látványos tusokkal tartotta a lépést – kiejtve az örökös ellenfél Pawlowskit is). Aztán mindkét magyar bejutott a döntőbe is: az A-csoportból Marót a szovjet Nazlimovval és a tavalyi világbajnok Maffei-vel, a B-csoportból Kovács Tamás a nagy rivális Viktor Szigyakkal és a francia Regis Bonissent-nel. A döntőben aztán Marót két vereséggel kezdett: előbb Kovács Tamástól kapott ki 5:2-re, aztán Szigyak nyert ellene 5:4-re. A hátralévő három mérkőzését azonban megnyerte, Szigyak pedig 5:1-re verte az addig remekül vívó Maffeit. Az utolsó fordulóban aztán Szigyak legyőzte Kovács Tamást, ez lett a 4. győzelme, így ő lett az olimpiai bajnok. Szigyakot három vívó követte 3-3 sikerrel, s közülük a találatarány döntött Marót mellett (Kovács Tamás az 5. lett, egyetlen győzelmét épp Marót ellen szerezte, ha azt is elveszíti Marót a bajnok…) Marót Péter első olimpiáján első (ezüst)érmét vehette át!

A müncheni olimpián a kardcsapatverseny selejtezőjében Magyarország két biztos győzelemmel mutatkozott be Bulgária (12:4, Gerevich Pál 4, Marót Péter, Pézsa Tibor 3-3, Bakonyi Péter 2) és Románia (9:3, Marót Péter, Pézsa Tibor 3-3, Gerevich Pál 2, Kovács Tamás 1) ellen. A negyeddöntőben a meglepően jól szereplő Kuba (Palócz Endre tanítványai!) következett. Magyarország 9:2-re hozta az újabb kötelezőt (Gerevich Pál, Marót Péter 3-3, Kovács Tamás 2, Bakonyi Péter 1). Sajnos azonban az elődöntőben a Szovjetunió ágára kerültek. Különös módon Magyarországot 1924 óta csak Olaszország tudta legyőzni az olimpiai játékok kardcsapatversenyében: igaz ez utóbbi a két legutóbbi alkalommal (1964-ben és 1968-ban…) Magyarország még olimpián sohasem szenvedett vereséget a szovjet kardválogatottól. A történelmi mérkőzés a müncheni elődöntőben megtörtént. A Szovjetunió ismét győzött, ugyanolyan szoros mérkőzésen, mint legutóbb a bécsi vb-n, 9:7-re (Gerevich Pál 3, Kovács Tamás 2, Bakonyi Péter, Marót Péter 1-1). A bronzérmet viszont sikerült megszerezni (Magyarország–Olaszország 8:7; Gerevich Pál, Marót Péter 3-3, Kovács Tamás 2, Pézsa Tibor). Marót Péter első olimpiáján második (bronz)érmét vehette át!

Marót Péter harmadszor 1973-ban indult világbajnokságon. A göteborgi vb előtt azonban még Brüsszelben elindult a hagyományos Martini Kupa versenyen, ahol megismétlődött a müncheni olimpia: ismét Szigyak győzött Marót előtt. Pontosabban a döntőben először Marót 5:4-re visszavágott a tavalyi vereségért, azonban mindketten 4-4 győzelemmel álltak, következett az újravívás az első helyért:  ezúttal Szigyak már nem hibázott. A New York-i versenyen Marót Tamás a 4. helyen végzett (itt Kovács Tamás szerezte meg a 3. pozíciót), Münchenben az 5. lett (Gerevich Pál és Hammang Ferenc mögött). Valójában Marót majdnem minden nagy versenyen döntőbe került (erős kivétel a hazai bajnokság, ahol az elődöntő sem sikerült!)

A göteborgi vb kard egyéni versenyében biztosan jutott tovább az 1. fordulóból, igen nehezen vette a 2. kanyart, aztán a 3. fordulóban, az elődöntő előtti megállóban végleg megállt. Nagyon erős négyes csoportba került, s mivel Nazlimovtól és Maffei-től is kikapott (5:2-re, ill. 5:3-ra) kiesett. A döntőbe egy magyar került, Kovács Tamás, aki ismét az 5. lett. Szigyaknak nem sikerült a duplázás, ezúttal egy másik olasz, Mario Aldo Montano szerezte meg az aranyérmet.

A göteborgi vb kardcsapatversenyére ezúttal 18 nemzet nevezett, a küzdelmek hat selejtezőcsoportban kezdődtek. Magyarország két gyors győzelemmel nyitott: Japán (13:3, Marót Péter 4, Gerevich Pál, Hammang Ferenc, Kovács Attila 3-3) és Nagy-Britannia (Hammang Ferenc, Marót Péter 3-3, Kovács Attila 2, Gerevich Pál 1) ellen. A negyeddöntőben Románia következett (9:4, Gerevich Pál, Kovács Attila 3-3, Kovács Tamás 2, Marót Péter 1). A legjobb négy között aztán újra találkozott a megszokott négyes: a felső ágon a Szovjetunió Olaszországgal, az alsó ágon Magyarország Lengyelországgal ütközött. A lengyelek mindent bevetettek. Az örök szablyaharcos Jerzy Pawlowski eddig a vb-n még pástra sem lépett, állítólag kifejezetten a magyarok ellen készült. Hiába. Magyarország biztosan győzött 9:4-re (Kovács Tamás, Marót Péter 3-3, Gerevich Pál 2, Hammang Ferenc 1), Pawlowski azért Kovács Tamást és Hammangot is legyőzte, de Maróttal és Gerevich-csel már nem bírt. A hagyományos döntő a hagyományos ellenféllel ezúttal váratlan eredményt hozott. Magyarország 1:0-ra, majd 2:1-re is vezetett, a szovjetek azonban kiegyenlítettek, sőt a vezetést is megszerezték. A Szovjetunió már 6:4-re elhúzott, amikor Marót visszaadta a reményeket, legyőzte Viktor Krovopuszkovot, a szovjet csapat újoncát, aki még sosem vívott nagy világversenyen. Kovács Attila győzelmével 6:6-ra alakult a mérkőzés. Kovács Tamás aztán veszített Nazlimovtól és Szigyak 5:0-ra lelépte Marótot. 8:6 után szinte mindenki biztosra vette az újabb ezüstérmet! Gerevich azonban 5:2-re verte Vinokurovot, s amikor Kovács Attila pástra lépett Krovopuszkov ellen a feladat az volt, hogy 5:3-ra nyerje meg az utolsó asszót. Krovopuszkov szerezte meg a vezetést, ám ezután öt magyar találat született. Kovács kicsit túlteljesített az 5:1-gyel… (Magyarország–Szovjetunió 8:8, 60:57; Gerevich Pál, Kovács Attila, Kovács Tamás, Marót Péter 2-2). A magyar kardcsapat ezúttal nem nyolc, hanem hét év (1966) és öt szovjet győzelem után szerezte meg a világbajnoki címet. Hét év után fordult elő ismét, hogy a Szovjetunió sem az egyéni, sem a csapatversenyben nem győzött. Lev Kuznyecov elsők között gratulált a szenzációs magyaroknak, ugyanakkor hozzátette, hogy két vívóval nem lehet győzni (a döntőben ugyanis Szigyak és Nazlimov valamennyi ellenfelét legyőzte, Krovopuszkov és Vinokurov pedig mindenkitől kikapott…) Marót Péter harmadik világbajnokságán az első aranyérmét szerezte meg!

Marót Péter a nagy kardvívó nemzedéket követő „ezüstgeneráció” talán legeredményesebb tagja volt. Első négy világversenyén (1970–1973) mindig a dobogón végzett, 1974 azonban – mint utóbb elárulta – nagy törést jelentett pályafutásában. Mestere (Enyedi Siegfried) disszidálása után szinte mindent az alapoktól újra kellett kezdenie. A grenoble-i vb-n (1974) a magyar csapattal újra dobogós lett, azonban akárcsak a többiek kudarcként érte meg a budapesti vb-t, ahol Magyarországnak egy aranyérem sem jutott (jóllehet Marót tehetett erről a legkevesebbet, hisz csapatban a 2., egyéniben a 3. helyet szerezte meg, s őt választották meg az év vívójának is). Marót Péter végül is két olimpián összesen egy ezüst- és egy bronzérmet szerzett, a világbajnoki aranyérmét pedig három vb-ezüst- és három vb-bronzzal egészítette ki.

Emlékezet

Marót Péter visszavonulása után még néhány évig edzőként tevékenykedett, majd váratlan döntéssel Kőszegen telepedett le (1984). Megvett és felújított egy emeletes házat, és abból fogadót (Kóbor Macska Szálloda) alakított ki. Pár év múlva eladta, és Gödöllőre költözött. Gémesi Györggyel, a város (egykori vívó) polgármesterével közösen kiépítették a Gödöllői EAC vívócentrumát, (1996-ban adták át; 1990-től Gödöllőn rendezték meg a kard Bajnokcsapatok Európa Kupáját a Dreher Kupáért).

Marót Péter utolsó éveiben sok súlyos betegségen esett át, majd vétlenként autóbalesetet szenvedett. A baleset következtében vesztette életét.

Elismerés

Az év vívója (1975).

Irodalom

Irod. és források: Csabay Ilona és Marót Géza [!] jegyesek. (Magyar Élet, 1941. máj. 20.)
Maróth [!] Péter a kardvívó ifjúsági világbajnok. (Népsport, 1965. ápr. 20.)
Pézsa Tibor világbajnok. Az újonc Marót Péter 6. (Népsport, 1970. szept. 17.)
Kardcsapatban 1. a Szovjetunió, 2. Magyarország, 3. Lengyelország. (Népsport, 1970. szept. 22.)
Kardparádé a Hungária Kupáért. 1. Marót Péter. (Esti Hírlap, 1971. máj. 3.)
A magyar kardcsapat 2. a világbajnokságon. (Népsport, 1971. júl. 13.)
Kard egyéniben: 1. Szigyak, 2. Marót. (Népsport, 1972. szept. 2.)
Kardcsapatunké a bronzérem. (Népsport, 1972. szept. 5.)
Martini Kupa Brüsszelben: 1. Szigyak, 2. Marót. (Népszabadság, 1973. febr. 27.)
1973: Marót Péter. (Lobogó, 1973. máj. 19.)
Kardcsapatunk aranyérmes. (Népsport, 1973. júl. 9.)
Bodor Ferenc: Pawlowski a példaképe – Panziót vezet az olimpiai ezüstérmes. „Macska” Kőszegen kóborol. (Vas Népe, 1984. máj. 13.)
Elhunyt özvegy Marót Lászlóné Csabay Ilona. (Zalai Hírlap, 1998. dec. 29.)
Kő András: Négy gomb repült a zakóról. „Soha senkivel nem alkudoztam.” – mondja Marót Péter olimpiai ezüstérmes kardozó. (Magyar Nemzet, 2012. febr. 22.)
Elhunyt Marót Péter, a müncheni olimpia ezüstérmes kardvívója. (Magyar Hírlap, 2020. jún. 8.).

Irod.: Sportlexikon. I–II. köt. Főszerk. Nádori László. (Bp., 1985–1986)
Dávid Sándor: Arany évtizedek. A magyar vívás története. A Magyar Vívó Szövetség 75 éves jubileumára. (Bp., 1988)
Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. köt. (Szekszárd, 1994)
Olimpiai almanach. Sydney 2000. (Bp., 2000)
Magyarok az olimpiai játékokon. 1896–2004. Athéntól Athénig. A Magyar Olimpiai Bizottság hivatalos kiadványa. (Bp., 2004)
Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon. 1896–2016. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2016).

 

neten:

https://www.blikk.hu/sport/egyeni/autobaleset-intenziv-osztaly-elhunyt-meghalt-marot-peter-kardvivo-bajnok/5s9rrxk (Autóbaleset következtében elhunyt Marót Péter olimpiai ezüstérmes, világbajnok vívó, Blikk 2020)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője