Marót Károly
Marót Károly

2024. november 2. Szombat

Marót Károly

irodalomtörténész, klasszika-filológus

Névváltozatok

1902-ig Kronstein

Születési adatok

1885. március 2.

Arad, Arad vármegye

Halálozási adatok

1963. október 27.

Budapest


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen görög–latin szakos tanári (1907) és bölcsészdoktori okl. (1908), a görög folklore tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1917), az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; r.: 1956. máj. 30.).

Életút

A petrozsényi, majd a ceglédi gimn. r. tanára (1907–1920), a kolozsvári erdélyi ref. tanárképző int.-ben a klasszika-filológia előadó tanára (1920–1921). A kolozsvári (1917–1920), ill. a szegedi Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1921–1924), c. ny. rk. tanára (1924–1942). A Szegedi Tudományegyetem BTK Klasszika-Filológiai Int. ny. r. tanára és az int. vezetője (1946–1947), az ELTE BTK Ókori Történeti Tanszék ny. r. tanára (1947–1952), egy. tanára (1952–1953), a Nyelv- és Irodalomtörténeti Kar Ókori Történeti Int. tanszékvezető egy. tanára (1953–1958), a BTK Ókori (Görög-Római) Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1958–1962). – A Vallás és a költészet kezdetének összefüggéseivel, a néplélektan irodalmi vonatkozásaival, a klasszikus görög eposzok kialakulásának törtnéetével, etnográfiai voantkozásaival fogl. Nemzetközileg is alapvető jelentőségűek Homérosz-kutatásai. – Az Ókortud. Társaság elnöke (1958–1963). Az International Assocation for the History of Religions végrehajtó biz.-ának tagja és m. nemzeti biz.-ának elnöke. – Az ELTE t. doktora (1957). – Munka Érdemrend (1955, 1962), Kossuth-díj (1961).

Főbb művei

F. m.: Néhány szó a Toldi-monda egy epizódjához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1905)
Fejezetek a Homeros-kérdéshez. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1907)
Homeros comparatus. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1913/16)
A vallás egyenlélektani gyökerei. (Athenaeum, 1919)
Der Eid als Tat. (A szegedi egyetem barátainak aktái, 1924)
Homeros harcleírásai és az epikus műfaj kialakulása. (Csengery János Emlékkönyv. Szeged, 1926)
Történetírás és történetfilozófia. (Budapesti Szemle, 1929)
A mágia a modern elmélet tükrében. (Bp., 1930)
Les origins du poète, Homère. (Revue des Études Homèriques, 1934)
Faj és fejlődés az ethnológiában. (Ethnographia, 1936)
Herodotos prózája. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1943)
A görög közköltészet és Homeros. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1946. jan. 7.)
Homeros a „legrégibb és legjobb”. (Bp., 1948)
Die Trennung von Himmel und Erde. (Acta Antiqua, 1951)
A görög irodalom kezdetei. (Bp., 1956
németül 1960)
A szirének. Részben akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1957. ápr. 29.
MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1957)
Der Hexameter. (Acta Antiqua, 1958)
Az epopeia helye az ősi epikában. (Bp., 1964).

Irodalom

Irod.: M. K. irodalmi munkássága. Összeáll. R. Szalay Ágnes. (Antik Tanulmányok, 1955
bőv. 1964)
Falus Róbert: M. K. emlékére. (Nagyvilág, 1963)
Trencsényi-Waldapfel Imre: M. K. (Magyar Tudomány, 1964)
Moravcsik Gyula: M. K. (Antik Tanulmányok, 1964)
Moravcsik Gyula: Károly Marót. (Acta Archaeologica, 1964)
Dömötör Tekla: M. K. és a ritualista iskola. (Idő és történelem. Szerk. Kákosy László, Gaál Ernő. Bp., 1974)
Voigt Vilmos: M. K. és a magyar néprajztudomány. (Bp., 1991)
Magántörténelem. M. K. és a Bibó-család levelezése. 1927–1960. Sajtó alá rend. Dénes Iván Zoltán. (Holmi, 1997)
Havasréti József: A kulturális emlékezet mechanizmusai Aby Warburg és M. K. ókorszemléletében. (Szépliteraturai Ajándék, 1999).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője