Márkus István
Márkus István

2021. október 17. Vasárnap

Márkus István

író, szociológus, történész

Születési adatok

1920. szeptember 9.

Budapest

Halálozási adatok

1997. október 21.

Budapest

Temetési adatok

1997. november 10.

Budapest

Rákoskeresztúr (hamvasztás utáni búcsúztatás)


Család

Dédszülei: Tury József (†1900. aug. 9. Arad. Temetés: 1900. aug. 11. Arad); Hörömpő Pál, Loka Zsuzsanna.

Nagyszülei: Hörömpő Elek (†1910. nov. 28. Bp.) gépész, Tury Johanna (= Thury Johanna, Tury Janka).

Szülei: Márkus Sándor (1883–1976), Hörömpő Erzsébet (= Thury-Hörömpő Erzsébet, 1894–1986) gyógypedagógus, az 1940-es években néhány hangjáték szrzője (M. Hörömpő Erzsébet néven).

Hörömpő Erzsébet testvérei: Pápai Béláné Hörömpő-Thury Mária (†1939. júl. 28. Bp. Temetés: 1939. júl. 30. Farkasrét), a Magyar Vöröskereszt Egylet munkatársa, Hörömpő Janka Julianna (1893. okt. 8. Szolnok), ill. Hörömpő Elek és Hörömpő Gyula. Testvére: Márkus Éva Erzsébet (1918. ápr. 16. Bp.), dr. Róka László (1912. aug. 25. Bp.) magántisztviselő felesége.

Feleségei:

1. Jászai Ilona (1927–1968) középiskolai tanár, szociológus. Jászai Ilonával kétszer kötött házasságot. Leánya: Márkus Gabriella (1947–1970) és Márkus Andrea (1963–)

2. Kresz Mária (1919–1989) etnográfus, muzeológus, kandidátus. Elvált. Leánya: Márkus Zsuzsanna (1953–) és Márkus Piroska (1956–).

3. Panuska Erzsébet (1950–) családgondozó. Leánya: Márkus Rozi (1971–).

Iskola

A négy elemit a budapesti Áldás utcai iskolában végezte (1926–1930), cisztercita rend budapesti Szent Imre Gimnáziumában éretts. (1938), a Pázmány Péter Tudományegyetemen néprajz szakon bölcsészdoktori okl. szerzett (1943), Pártfőiskolát végzett (1949).

A szociológiai tudomány kandidátusa (1983), doktora (1994).

Életút

A Földművelési Minisztérium (FM) miniszteri biztosaként részt vett a földreform és a közigazgatási reform lebonyolításában (1945). A Kelet-Európai Tudományos Intézet munkatársa (1946–1947), a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) munkatársaként a honismereti mozgalom szervezője (1948). A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem Társadalomtudományi Tanszéke, ill. Marxizmus-Leninizmus Tanszéke tanársegéde (1948–1951), elbocsátása után Sztálinváros építkezésénél segédmunkás (1951–1952), Sajóbányán és Budapesten kőműves (1952–1953). A Szabad Nép munkatársa, a Valóság szerkesztője (1945–1947), a Művelt Nép, a Csillag és az Új Hang c. lapok munkatársa (1953–1956).

A forradalomban játszott szerepéért a Kardos László és társai per II. rendű vádlottjaként tíz év börtönbüntetésre ítélték (1958. aug. 9-én; kegyelemmel szabadult: 1961. ápr. 1-jén; rehabilitálták: 1989), kiszabadulása után fordítóként, kiadói lektorként tevékenykedett (1961-től).

A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Szociológia Tanszéke (JPTE) meghívott előadója (1988–1989).

A 20. század egyik jelentős társadalomtudósa, agrárszociológusa, a társadalmi viszonyrendszerek újszerűen elemző műfajteremtő történeti szociográfusa. Szociográfusként – az 1930-as évek falukutatói szemléletmódjának elismert örököseként és az Erdei Ferenctől elsajátított empírikus társadalomvizsgálat alapján – elsősorban a magyar tanyarendszer vizsgálatával foglalkozott. A magyar valóságot bemutató, alapvető fontosságú gazdaságtörténeti, -politikai és társadalompszichológiai műveket írt. Munkásságának középpontjában a magyar parasztság kutatása, ill. élete utolsó évtizedében az általa utórendiségnek nevezett társadalomfejlődési fázis elemzése állt. Az utórendiségben – Márkus István társadalomfelfogása szerint – a falusi és városi gazdasági-társadalmi létben olyan uralmi, igazgatási, törvényhozási, nemzetvédelmi és kulturális minták maradtak meg, amelyekkel szervesen egybeépült az úriság hierarchiája, a hivatalok cím- és rangosztályos tagozódása és az örökletesen hátrányos helyzetű ún. utóparasztság, amelyre mindig a „rendelkező fölöttes”, a politikai-úri hatalmi elit nehezedett rá. Mint kifejtette, ez a magyar rendiség szervesen Európába ékelődött, tkp. európai képződmény volt, szomszédságában az önkényuralom és az erőszak „szélsőeurópai modelljével”, amely az I. világháború és az államilag szervezett elnyomás elleni fölkelések után is megmaradt – noha új elvek és célok jegyében, de mégis nyíltan vállalt – önkénynek.

Javaslatot dolgozott ki a népi kollégiumi mozgalom felújításáról, kezdeményezte a nemzeti hagyományokon alapuló új honismereti körök alapítását. Szabó Istvánnal, Sántha Ferenccel és Lázár Istvánnal hosszabb tanulmányutat tett négy Somogy megyei faluban. Tapasztalataik alapján, a Rákosi-korszak agrárpolitikájáról megírt tanulmányuk nagy politikai vihart kavart (1956. szept.), majd Tiszanánáról írt tanulmányát bezúzták (1956. nov.; részletei az Alföldben jelentek meg). Nagy Imre (1896–1958) szűkebb baráti köréhez tartozott, a forradalom és szabadságharc idején tervezetet dolgozott ki a Nemzeti Segély létrehozására, Bibó Istvánnál (1911–1979) radikálisabb Állásfoglalást dolgozott ki a forradalom jellegéről és célkitűzéseiről. Szabadulása után Sarkadi Imréről (1921–1961) szóló cikkével (1962) a korszak egyik legfontosabb vitáját indította el.

Néhány mesekönyvet és ifjúsági ismeretterjesztő művet, valamit történelmi életrajzi regényt is írt.

Emlékezet

Márkus István egyetemi hallgatóként került kapcsolatba Erdei Ferenccel, az ő biztatására kapcsolódott be az 1930-as évek végén–az 1940-es évek elején megindult mezővárosi tanyai vizsgálódásba. Erdei Ferenccel és Majlát Jolánnal fogtak neki Nagykőrös település komplex történeti-szociológiai kutatásába a kezdetektől a 20. századig. Élete utolsó szakaszában visszatért a kisváros intézményrendszerének és értelmiségi életformájának, ill. az értelmiségi munkaterületek és intézményi funkciók komplex vizsgálatához. Személyes sorsa később úgy alakult, hogy egyetemi éveitől kezdve élete végéig a társadalomtudomány és a közvetlen politizálás mezsgyéjén tevékenykedett. Tudományos és publicisztikai (esszéista) munkásságát nehéz szétválasztani, írásai döntő többsége aktuális társadalomszociológiai dolgozat. Nagyobb terjedelmű munkáiban új összehasonlító társadalomtörténeti módszerek kidolgozására, a makrostruktúrák (település, intézmény, hatalmi szerveződés stb.) fejlődéstörténeti meghatározottságának elemzésére, összefüggéseinek feltárására törekedett.

Nárkus István Budapesten, a X. kerületben (Óhegy, Harmat utca 184.) élt és hunyt el. Visszaemlékezéseit néhány hangkazettán a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi, ill. halála előtt néhány évvel az 1956-os Intézet Oral History Archívuma készített vele életútinterjút.

Elismertség

A Magyar Írók Szövetsége és a Művészeti Alap Irodalmi Szakosztálya tagja.

A Magyar Szociológiai Társaság tagja.

Elismerés

A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1982), Déry Tibor-jutalom (1992).

A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1996).

Szerkesztés

A Valóság c. folyóirat alapító szerkesztője (1945. szept. 1.–1947. dec. 31.).

A Magyarország felfedezése c. könyvsorozat alapító szerkesztője (1977-től).

Főbb művei

F. m.: önálló kötetei és nagyobb tanulmányai: Kertek és tanyák Nagykőrösön a XVII–XVIII. században. Adalékok a kertes város és a tanyakeletkezés kérdéséhez. Történelmi-néprajzi értek. és egy. doktori értek. is. (Kecskemét, 1943)
Nagykőrös beilleszkedése a magyar rendi társadalomba a XVIII. században. Majlát Jolánnal. (Századok, 1943. 7-10. és külön: Bp., 1943)
Tiszanána. Falumonográfia. (Bp., 1956, bezúzták)
Mit láttam falun? 1945–1966. Szociográfiai írások. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1967)
Kifelé a feudalizmusból. Tanulmányok. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1972)
Nagykőrös. Városszociográfia és kand. értek. is. 16 táblával. (Magyarország felfedezése. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979)
Első áttekintés. Balástya. Szociográfia. (Szociográfiai munkafüzetek 1. A Népművelési Intézet kiadványa. Bp., 1983)
Agrárszociológiai jegyzetek. (A Janus Pannonius Tudományegyetem kiadványa. Pécs, 1989 és utánnyomások)
Az ismeretlen főszereplő Tanulmányok és doktori értek. is. (Magyarország felfedezése. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1991)
Polgárosodó parasztság. A magyar társadalomfejlődés egy faluszociológus szemével. A kötet összeállításában közreműködött Benda Gyula. (Magyarország felfedezése. Bp., Dinasztia Könyvkiadó, 1996).

F. m.: tanulmányai és kisebb írásai: Mi történik a magyar szociográfiával? (Kelet Népe, 1942. 4.)
Áj falu zenei élete. (Kelet Népe, 1942. 7.)
Urak futása. (Valóság, 1945. 1.)
Az új falukutatás problémái. (1946. 6-9.)
Földosztás Gebén. (Válasz, 1946. 10.)
Parasztság és politika 1–2. (Valóság, 1947. 1–2.)
Honismereti mozgalom. Programadó esszé. (Valóság, 1948. 1.)
A stratéga. Elbeszélés. (Alföld, 1954. 4.)
Két nehéz év tanulságai. A szegényparaszti bázis sorsa Tiszanánán. (Új Hang, 1954. 11-12.)
Tiszanána nehéz évei. (Csillag, 1954. 4.)
Karcagi szilánkok. (Irodalmi Újság, 1955. 25.)
Sarkadi Imre: Veréb-dűlő. (Csillag, 1955. 3.)
A mezőgazdaság sorsa Tiszanánán. 1860–1944. Vázlatos fejlődésrajz. Részlet a „Tiszanána” című falumonográfiából. (Alföld, 1956. 7.)
Falu, 1956. július. (Irodalmi Újság, 1956. 32.)
Jegyzetek a Mátra mögül: Istenmezeje. (Csillag, 1956. 1.)
Somogyi összegezés. (Csillag, 1956. 9.)
A szökevényről. [Sarkadi Imre műve.] (Kortárs, 1962. 7.)
A mélytenger és áramlásai. [Csák Gyuláról.] (Kortárs, 1962. 8.)
Az utópia realitása. Tűnődés egy tudós regénye fölött. Jefremov, Iván Antonovics: Az Androméda-köd. (Kortárs, 1963. 5.)
A „két műveltség” vitájához. Két műveltség vagy három? (Kortárs, 1963. 9.)
Egy borúlátó a túloldalon. [Aldous Huxley-ról.] (Valóság, 1963. 5.)
Reformer, forradalomban. Máig érő múlt. Máig érő múlt 1. [Széchenyi Istvánról Spira György új könyve ürügyén.] (Kortárs, 1964. 12.)
A vidéki „vegyes életforma” kérdéséhez. Egy tanulmánykötet olvasása közben. (Valóság, 1964. 12.)
Teleki László: A dunai konföderáció terve, ami nem kellett senkinek. Máig érő múlt 2. (Kortárs, 1965. 3.)
Az elkanyarodás és következményei. Máig érő múlt 3. (Kortárs, 1965. 7.)
A mezőgazdaság iparosodásának új foka és feltételei. Egy útinapló tanulságai. (Valóság, 1965. 8.)
A nyírkátai szökevény 1–2. (Valóság, 1966. 4–5.)
Mi lesz? Vidéki jegyzetek. (Kortárs, 1966. 11.)
Az agrárkérdés Karcagon. (Valóság, 1967. 9.)
Mezőgazdaság-fejlesztés és helyi erőviszonyok. Egy problémakör vázlata. (Valóság, 1968. 2.)
Az első szabad évek tanulmányaiból: Földosztás Gebén. (Valóság, 1970. 3.)
Az agrárszakma jövője. (Forrás, 1970. 3.)
Egy mai falukutató töprengéseiből. (Forrás, 1970. 5.)
Hatáskörök és életformák. Hozzászólás a Társadalmi Szemle agrárvitájához. (Társadalmi Szemle, 1970. 1.)
Noteszlapok iskolaügyben. (Forrás, 1971. 4.)
Szakemberek és parasztok. Jó termelőszövetkezet elmaradott faluban. (Valóság, 1971. 2.)
A talpazat dinamizmusa. A paraszt termelőszövetkezet. stabilitása és fejlődőképessége. (Valóság, 1971. 9.)
Gondolatok a folyóirat-olvasóban. (Forrás, 1972. 3.)
Az utóparasztság arcképéhez. (Szociológia [folyóirat], 1973. 1.)
Egykori szegényparaszt-családok pályatípusai. A nagykőrösi vizsgálat anyagából. (Valóság, 1975. 9.)
Tanyaiak. (Forrás, 1976. 7-8.)
Háérom látogatás. [Nagykőrösről.] (Valóság, 1978. 11.)
Az ismeretlen főszereplő – a szegényparasztság. (Valóság, 1980. 4. és Látóhatár, 1980. 7.)
Első áttekintés. Részletek az első balástyai tábor összefoglaló anyagából. (Az 1970-es 1980-as évek szociográfiai táborai. Szerk. Láng Katalin és Nyilas György. Bp., 1984)
A modernizáció értelmezéséhez. (Munka, gazdaság, társadalom. A Magyar Szociológiai Társaság 1984. évi egri vándorgyűlése. Összeáll. Bőhm Antal. Bp., 1985)
Egykori mezővárosaink jelene és jövője. (Falvak, mezővárosok az Alföldön. – Villages, Country Towns in the Great Hungarian Plain. – Dörfer, Marktflecken auf der Grossen Tiefebene. Szerk. Novák László és Selmeczi László. Az Arany János Múzeum kiadványa. Nagykőrös, 1986)
Egykori mezővárosaink jelene és jövője szociológus szemmel. (Falvak, mezővárosok az Alföldön. Nagykőrös, 1986)
Az „alföldi út” és elakadása. Igrici, Gelej, Mezőcsát. (Valóság, 1986. 4.)
Egy élet társadalomrajza. (Forrás, 1986. 1.)
Paraszti önkormányzat a régmúltban és a közelmúltban. (Forrás, 1987. 7. és Néprajz és társadalom. Kecskemét, 1987)
A hierarchizált ember és a többé-kevésbé autonóm ember. (Valóság, 1989. 5.)
A régi falukutatás és tanulságai. (Új Auróra, 1989. 2.)
A mai falusi válsághelyzet összetevői. (Új Auróra, 1989. 5.)
Egy kutatás elé. Csorna és Szeghalom. 1–2. (Új Auróra, 1990. 2.–1990. 3.)
Egy reformer üzenete. Henry George. (Valóság, 1990. 5.)
A mai falukutatás kérdései és módszerei. – Települések és válsághelyzetek. (Válság és kiút. Falukonferencia. Szerk. Kovács Terézia. Bp., 1991)
A magyar rendiség Kelet és Nyugat között. (Juss, 1991. 1.)
Elképzelés a Valóságkutató Társaság két időszerű társadalomvizsgálatáról, s arról, ami közös lehet bennük. (Valóság, 1991. 4.)
Települések és válsághelyzetek. (Magyar Közigazgatás, 1991. 8.)
Utórendiségünk: gyökerek és gyümölcsök. (Valóság, 1991. 5.)
Merre visz Nagykőrös útja? Magyarország újrafelfedezése. (Népszabadság, 1993. jan. 9.)
Nagykőrös, avagy a hosszú távú folyamatok ereje. (Alföldi társadalom. IV. köt. Békéscsaba, 1993)
Nincs visszaút. Első vázlat Szeghalomról. (Valóság, 1993. 7.)
Hajnal István igaza. (Valóság, 1993. 12.)
Vályogváror a Zagyva partján. Vass Istvánnal. (Jászkunság. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület Évkönyve 2. Szerk. Örsi Julianna. Szolnok, 2014).

F. m.: írásai az Élet és Irodalomban: Lomonoszov hivatása. Kétszáz éve halt meg. (1965. 16.)
„Ez a ház eladó.” Riport. (1966. 1.)
Lucerna riport. (1966. 6.)
Séta a faluban. Riport. (1966. 13.)
Toronyiránt, kerülővel. Szentgyörgyvölgy, Nagyhegyes. Riport. (1966. 28.)
Agrárváros. [Kisújszállás.] (1966. 37.)
Országos fészekrakás. Riport. (1967. 41.)
Volt elnök. Riport. (1968. 1.)
Monte Maggiore. Riport. (1968. 26.)
Gyerünk a Csilibe! Riport. (1968. 40.)
Egy régi mondat. Szellemi tőke. (1968. 43.)
Félig se kész városok. (1969. 8.)
A jászalsószentgyörgyi fordulat. (1969. 16.)
Boldogháza példája. (1969. 23.)
A jövő kulcsa. Töprengés a tanításról. (1969. 25.)
Kisvárosok önállósága. (1969. 34.)
Falusi gazdagodók. Riport. (1969. 39.)
A munkahely rangja. Riport. (1969. 47.)
Sejtelmek a cigányvilágból. Vitaindító cikk. (Élet és Irodalom 1969. 52. és Belügyi Szemle, 1999. 7-8.)
Falusi közélet? – nincs! (1970. 6.)
Köztisztelet. (1970. 12.)
Képlékeny történelem. (1970. 16.)
Egész munka. (1971. 18.)
A téesz-gúla – most. Publicisztika. (1971. 28.)
Ennek a létnek a tudata. Gernelyapáti hangszalaga. (1971. 43.)
Legyenek boldogok! Újabb montázs a gernelyapáti szociológiai vizsgálat anyagából. (1971. 50.)
A falu jövője. (1972. 12.).

F. m.: ifjúsági könyvei: „Nyugalmat nem ismerek.” Mihail Vasziljevics Lomonoszov életregénye. Jászai Ilonával. (Nagy emberek élete. Bp., Móra Kiadó, 1963)
Forradalom és szabadságharc. 1848–1849. (Képes történelem 7. Bp., Móra Kiadó, 1966
2. kiad. 1968
3. kiad. 1976
4. kiad. 1978
5. kiad. 1984)
Mikulás a kenguruk szigetén és más mesék. Ill. Hegedűs István. (Bp., Móra Kiadó, 1970
2. kiad. 1982
3. kiad. 1985)
Mackókirály és Kicsurka őzike. Meseregény. Ill. Hegedűs István. (Bp., Móra Kiadó, 1971)
Hómari. Verses képeskönyv. Keresztes Dóra rajzaival. (Bp., Móra Kiadó, 1981)
Európa élre tör. Európa fejlődése a XV–XVII. században. (Képes történelem. Bp., Móra Kiadó, 1986)
Trombita harsog, dob pereg. Képeskönyv. (Bp., Zrínyi Kiadó, 1989).

F. m.: forgatókönyvei: Pogány. Egy nemzetiségi falu Baranyában (tv, 1974–1975)
Felforrósodott taposómalom. Hévizgyörk és Galgahéviz. (tv, 1976)
Nagykőrös (tv, 1978–1979).

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források: Márkus Sándor és neje, Thury Hörömpő Erzsébet leányát, Évát f. hó 16-án vezett oltárhoz dr. Róka László, Róka Gyula és neje, Miákich Mária fia. (Magyar Nemzet, 1939. dec. 17.)
Veres Sándor: Milyen falu Pogány? Beszélgetés Márkus Istvánnal szociográfiai tanulmánykötetéről. (Esti Hírlap, 1971. okt. 5.)
Szükség van a falu- és mezőváros-kutatás megújhodására. Márkus István válaszol Hatvani Dániel kérdéseire. (Forrás, 1980. 6.)
Kérdések a Válaszról. Márkus Istvánnal beszélget [a folyóiratról] Széchenyi Ágnes. (Kortárs, 1986. 8.)
Dokumentum. A Somogyi összegezés kaposvári vitája. 1956. okt. Kaposvár. Közli: Szántó László. (Valóság, 1991. 12.)
Kardos László börtönírásai. 1957–1963. Sajtó alá rend. és szerk. Pogány Mária. A szövegközti fotókat Gáti György készítette. Megjelent a népi kollégiumi mozgalom megalakulása 45. és 1956 októberének 35. évfordulójára. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1992)
Szilágyi Miklós: Találkozás Márkus Istvánnal. (Néprajzi Hírek, 1992. 1-4.)
Pethő László: Autonómia, utórendiség és modernizáció. Beszélgetés Márkus Istvánnal. (Jászkunság, 1993. 2.)
Hosszú távú folyamatok. Javorniczky István interjúja Márkus Istvánnal. (Valóság, 1995. 1.)
Hovanyecz László: Az utolsó népi író. Márkus István hetvenötödik születésnapjára. (Népszabadság, 1995. szept. 9.)
A. Gergely András: „Egy visszajáró lélek” és a vidék. (Magyar Nemzet, 1997. jún. 7.)
Meghalt Márkus István. (Magyar Nemzet, 1997. okt. 22.)
Hovanyecz László: Egy örök optimista halálára. Elhunyt Márkus István. (Népszabadság, 1997. okt. 22.)
Szilágyi Miklós: Búcsú Márkus Istvántól. (Néprajzi Hírek, 1997)
A. Gergely András: M. I. és a parasztpolgárosodó Magyarország emlékezete. (Forrás, 1998)
Pethő László: Márkus István és a Jászság. (Jászkunság. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület Évkönyve 2. Szerk. Örsi Julianna. Szolnok, 2014)
A. Gergely András: In memoriam Márkus István. (Jászsági Évkönyv, 2017).

Irod.: műveiről: Fél Edit: M. I.: Kertek és tanyák Nagykőrösön a XVII–XVIII. században. Adalékok a kertes város és a tanyakeletkezés kérdéséhez. (Ethnographia, 1945. 1-4.)
Faragó Vilmos: Ki mit lát? M. I.: Mit láttam falun? 1945–1966. Szociográfiai írások. (Élet és Irodalom, 1967. 36.)
Gyurkó László: Mit olvastam a faluról? M. I.: Mit láttam falun? 1945–1966. Szociográfiai írások. (Valóság, 1967. 8.)
Sárközi Mátyás: Mit látott M. I. falun? [M. I. Mit láttam falun c. könyvéről.] (Új Látóhatár, 1967. 5.)
J. Tóth Dezső: Megjegyzések néhány faluszociográfiai tanulmányról. [köztük M. I.: Mit láttam falun? 1945–1966. Szociográfiai írások.] (Társadalmi Szemle, 1968. 8-9.)
Lázár István: M. I.: Mit láttam falun? 1945–1966. Szociográfiai írások. (Új Írás, 1968. 3.)
Kis Pintér Imre: Történelmi esszék – aktuális gondolatok. M. I.: Kifelé a feudalizmusból. Tanulmányok. (Élet és Irodalom, 1971. 41.)
G[áll]. I[stván]: A pogányi alkotók. Igazi siker volt. [A Pogány. Egy nemzetiségi falu Baranyában c. film forgatásáról.] (Film, Színház, Muzsika, 1972. 37.)
Gáll István: A magyar valóság kutatói. Galgóczi Erzsébet, M. I. és Thiery Árpád műveiről. (Új Írás, 1972. 5.)
Kiss Gyula: M. I.: Kifelé a feudalizmusból. Tanulmányok. (Alföld, 1972. 3.)
Sükösd Mihály: Napló és kritika. Változatok az esszére. M. I.: Kifelé a feudalizmusból. Tanulmányok. (Valóság, 1972. 2.)
Szabolcsi Gábor: M. I.: Kifelé a feudalizmusból. Tanulmányok. (Kortárs, 1972. 2.)
Borbándi Gyula: Mit fedeznek fel Magyarország felfedezői? [M. I. könyveiről és a Magyarország felfedezés sorozatról.] (Új Látóhatár, 1977. 3-4.)
Bánlaky Pál: M. I.: Nagykőrös. Városszociográfia. (Kritika, 1980. 10.)
Horpácsi Sándor: M. I.: Nagykőrös. Városszociográfia. (Palócföld, 1980. 3.)
Nácsa Klára: M. I.: Nagykőrös. Városszociográfia. (Valóság, 1980. 5.)
Pomogáts Béla: Nagykőrös. M. I. szociográfiája. (Új Tükör, 1980. 6.)
Rigó Béla: Olvassuk együtt M. I. Hómari c. versét! (Óvodai Nevelés, 1980. 12.)
Seres József: Egy nagy tanyavilág szociográfiája. M. I.: Nagykőrös. Városszociográfia. (Népszabadság, 1980. márc. 5.)
Sipos Zsuzsanna: Gondolatok M. I. Nagykőrös szociográfiájához. (Kultúra és közösség, 1980. 4.)
Török L. Gábor: M. I.: Nagykőrös. Városszociográfia. (Szociológia [folyóirat], 1980. 3-4.)
Hajnal László Gábor: Egy műfaj halódása. A Magyarország felfedezése sorozat három kötetéről. [köztük M. I.: Nagykőrös. Városszociográfia c. művéről is.] (Új Látóhatár, 1983. 1.)
Márkus István kandidátusi értekezésének vitája. M. I.: Nagykőrös. Városszociográfia. (Szociológia [folyóirat], 1983. 3.)
Nádor Tamás: Beszélgetés M. I.-nal, Az ismeretlen főszereplő c. szociográfia szerzőjével. (Könyvvilág, 1991. 11.)
Horpácsi Sándor: A szociográfiai irodalom nagy öregje. M. I.: Az ismeretlen főszereplő. (Fejér Megyei Hírlap, 1992. máj. 6.)
Horpácsi Sándor: M. I.: Az ismeretlen főszereplő. Tanulmányok. (Palócföld, 1992. 2.)
Lengyel András: A makacs érdeklődés könyve. M. I.: Az ismeretlen főszereplő. Tanulmányok. (Kortárs, 1992. 3.)
Hovanyecz László: Egy javíthatatlan plebejus. M. I.: Polgárosodó parasztság. A magyar társadalomfejlődés egy faluszociológus szemével. (Népszabadság, 1997. jan. 2.).

Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? (Bp.–Debrecen, 1988
2. jav. kiad. 1991)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1996. (Bp., 1991–1995)
Benkő Péter: A magyar népi mozgalom almanachja. 1932–1962. (Bp., 1996)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-YS8T-ZNN?cc=1743180 (Hörömpő Janka Julianna születési anyakönyve, 1893)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/570019 (Tury József gyászjelentése, 1900)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-62NY-1K?i=235&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3ADCZZ-DQPZ (Hörömpő Elek halotti anyakönyve, 1910)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6L6C-TYV?i=224&cc=1452460 (Márkus Éva és Erzsébet és dr. Róka László házassági anyakönyve, 1939)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/455452 (Pápai Béláné Hörömpő-Thury Mária gyászjelentése, 1939)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021