Család

Családja az erdélyi Erzsébetvárosból származott. Sz: Lukács Gergely Miklós (†1837), Hilf Róza (†1851). F: 1862-től Birly Krisztina (†1874).

Iskola

Tanulmányait magánúton végezte, majd kisebb utazásokat tett az ausztriai örökös tartományokban. Az MTA tagja (l.: 1839. nov. 23.; t.: 1858. dec. 15.; ig.: 1876. jún. 8.).

Életút

Pesten élt és irodalommal foglalkozott (1832-től). Krassó vm. (1831–1836), Pest-Pilis-Solt vm. tb. aljegyzője (1836-tól). A pesti forradalom győzelme után rövid ideig a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium elnöki futára (1848), de később nem vett részt a szabadságharc eseményeiben. Nagy utazásokat tett Nyugat-Európában: beutazta Belgiumot, Franciaországot, Nagy-Britanniát, a német államokat, Itáliát és Svájcot (1851–1859). Hazatérése után külföldi tapasztalatairól rendszeresen beszámolt a Budapesti Szemlében (1859–1862). Nősülése, majd felesége betegsége miatt ismét külföldön tartózkodott, 1874-ben, felesége halála után tért vissza. Első írásai német nyelven jelentek meg, jóllehet a magyaron és a németen kívül még kitűnően beszélt angolul, franciául, olaszul és spanyolul is. Toldy Ferenc hatására érdeklődése a magyar irodalom felé fordult, kezdetben francia és spanyol remekírókat tolmácsolt, majd maga is elbeszéléseket és közéleti cikkeket kezdett el írni. Közéleti írásaiban a helyhatóságok autonómiájával foglalkozott, és széles körű publicisztikai tevékenységet fejtett ki. Az 1840-es években a centralisták köréhez tartozott, elsősorban Szalay Lászlóval és br. Eötvös Józseffel ápolt jó kapcsolatokat; Szalay helyetteseként, mint segédjegyző részt vett a Magyar Tudós Társaság ügyeinek intézésében is. Különösen értékesek a Budapesti Szemlében megjelent történeti és publicisztikai dolgozatai. Feleségének halála után végleg Budapesten telepedett le, s mint a Kisfaludy Társaság elnöke vezető szerepet játszott a magyar irodalmi életben. Végrendeletében az MTA javára 40 000, a Kisfaludy Társaság javára további 20 000 koronát hagyott.

Elismertség

A Kisfaludy Társaság tagja (1842-től), elnöke (1876–1879).

Szerkesztés

A Budapesti Szemle szerkesztője (br. Eötvös Józseffel, Szalay Lászlóval, Trefort Ágostonnal, 1840).