Lakó György
Lakó György

2024. november 2. Szombat

Lakó György

nyelvész

Születési adatok

1908. szeptember 26.

Jánoshalma, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1996. július 15.

Budapest


Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – m.–német szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1933); közben finn áll. ösztöndíjjal a helsinki (1930– 1931), észt áll. ösztöndíjjal a tartui egyetemen tanult (1931– 1932), a finnugor összehasonlító hangtan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1942); Lívföldön (1933), Lappföldön (1935) és Zürjénföldön járt hosszabb tanulmányúton (1952). Az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.; r.: 1970. febr. 4.).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem M. Nyelvtud. Int.-ének ösztöndíjas gyakornoka (1933– 1934), a stockholmi M. Int. svéd lektora (1934– 1935), az MNM Könyvtárának (OSZK) ingyenes próbaszolgálatos gyakornoka (1935– 1936), a jászapáti gimn. r. tanára (1936– 1939). A bp.-i II. ker.-i gimn. r. tanára (1939– 1940), az MTA Szótári Biz.-ához beosztott munkatárs (1940– 1945), az OSZK könyvtári őre, tisztviselője (1945– 1948), könyvtárnoka (1948– 1950), az MTA Nyelvtud. Int. tud. tisztviselője (1950– 1952), tud. munkatársa (1952– 1956), az ELTE Nyelv- és Irodalomtud. Kar, ill. BTK Finnugor Tanszék egy. tanára (1956. szept. 15.–1978. dec. 31.). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1942– 1952). A müncheni egyetem vendégprofesszora (1968). – Finnugor nyelvészettel, elsősorban permi és hanti-manysi hangtannal, a m. hangállomány finnugor előzményeivel, ill. mondattani kutatásokkal fogl. Tudománytörténeti tevékenysége is jelentős. – Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Oszt.-ának titkára (1953– 1954), a M. Nyelvtud. Társaság alelnöke. A helsinki Finnugor Társaság tagja (külső: 1948), a helsinki Finn Irodalmi Társaság (1956), a helsinki Kalevala Társaság (1958), a Societas Uralo-Altaica tagja (1963), a turkui Porthan Társaság tagja. A Finn Tud. Akad. tagja (külső: 1970). – A jyväskyläi egyetem t. doktora (1976). – Az MTA Sámuel–Kölber-díja (1936), Révai Miklós-emlékérem (1989). – A Nyelvtudományi Közlemények szerkesztője (1955– 1967).

Főbb művei

F. m.: A permi nyelvek szóvégi magánhangzói. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1934)
Unkarin lukemisto. (Helsinki, 1940)
Magyarok és svédek. (Bp., 1948)
Svéd nyelvtan. (Bp., 1948)
A permi prosectuvis és transitivus használata, eredetének kérdése. Akad.-i székfoglaló. (Bp., 1949
franciául Acta Linguistica, 1951/52)
Észak-manysi nyelvtanulmányok. (Bp., 1956)
A magyar hangállomány finnugor előzményei. (Bp., 1965)
A magyar szókészlet finnugor elemei. Etimológiai szótár. Főszerk. I–III. (Bp., 1967– 1978)
Proto Finno–Ugric Sources of the Hungarian Phonetic Stock. (Bp.–The Hague, 1968)
Svéd–magyar szótár. (Bp., 1969
8. kiad. 1992)
Sajnovics János és a korabeli összehasonlító-történeti nyelvészet. Akad.-i székfoglaló is. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya Közleményei, 1971)
Sajnovics János. Kismonográfia. (Bp., 1973)
Budenz József. Kismonográfia. (Bp., 1980)
Chrestomathia Lapponica. (Bp., 1986)
Szinnyei József. Kismonográfia. (Bp., 1986)
A magyar mondatszerkezet finnugor sajátságai. (Bp., 1991)
Pályám emlékezete. (A nyelvészetről – egyes szám, első személyben. Szerk. Sz. Bakró-Nagy Marianne, Kontra Miklós. Bp., 1991).

Irodalom

Irod.: L. Gy. Bibliographie. (Bloomington, 1985)
Studia in honorem György Lakó oblata a collegis et discipulis. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis. Sectio Linguistica, 1988 [1991])
Domokos Péter: L. Gy. (Magyar Tudomány, 1996)
Décsy Gyula: L. Gy. és kora a magyar finnugrisztikában. (Nyelvtudományi Közlemények, 1996/97)
Honti László: L. Gy. tudományos pályafutása. (Magyar Nyelv, 1997)
Vértes Edit: L. Gy. (Folia Uralica Debreceniensia, 1997).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője