Bognár Józsefné Kutzián Ida
Bognár Józsefné Kutzián Ida

2024. március 29. Péntek

Bognár Józsefné Kutzián Ida

régész

Születési adatok

1918. október 21.

Lublin, Lengyelország

Halálozási adatok

2001. február 12.

Budapest


Család

Sz: Gábor Mária. F: Bognár József (1917–1996) politikus, közgazdász, az MTA tagja.

Iskola

Az újpesti Kanizsai Dorottya Leánygimnáziumban éretts. (1937), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1942), a történelem (régészet) tudományok kandidátusa (1963), doktora (1973).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem ősrégészeti Intézete gyakornoka, tanársegéde (1942–1945), egy. adjunktusa (1945–1949), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Régészeti Osztálya kutatórégésze, osztályvezető-helyettese (1949–1960), az MTA Régészeti Kutatócsoport, ill. Régészeti Intézet tud. munkatársa (1960–1967), részlegvezetője (1967–1970), majd osztályvezető tud. főmunkatársa (1971–1980?). ősrégészettel fogl. Meghatározta Magyarország első neolitikus kultúrájának eredetét, majd a rézkor új periodizációját vezette be. Elsőként határozta meg a Körös-kultura mediterrán eredetét, a magyarországi neolitikum összeköttetéseit a görög és az itáliai félszigetekkel. Az első magyarországi ősrégészeti telep feltárásának vezetője (Tiszapolgár–Basatanya, 1950–1954). Csőszhalmon Európa legészakibb és Magyarország egyetlen neolitikus telljének rétegsorát tárta fel, továbbá nevéhez fűződik a Szilmegi neolit csoport felfedezése.

Elismertség

Az MTA Régészeti Bizottsága (1950–1961), ősrégészeti Albizottsága tagja (1968-tól). A Magyar Régészeti, Művészettörténeti és Éremtani Társulat választmányi tagja, alelnöke (1952-től). A berlini Deutsches Archäologisches Institut (1966-tól) és az Union Internationale des Sciences Préhistoriques et Protohistoriques Conseil Permanent tagja (1969-től).

Elismerés

Kuzsinszky Bálint-emlékérem, Rómer Flóris-emlékérem (1987).

Főbb művei

F. m.: A Körös-kultura. 1–2. Monográfia és egy. doktori értek. is. (Bp., 1944
angolul: 1947)
A pesterzsébeti urnatemető. (Budapest Régiségei, 1945)
A Tiszapolgár–basatanyai aeneolithikus temető. (Archeológiai Értesítő, 1946/48)
őskori leletek a Gellérthegyről. (Antiquitas Hungarica, 1948)
Üben südliche Beziehungen der ungarischen Hochkupferzeit. (Acta Archaeologica, 1958)
A magyarországi rézkor kronológiája. Kand. értek. (Bp., 1962)
The Copper Age Cemetery of Tiszapolgár–Basatanya. (Archaeologica Hungarica. Series nova. 42. Bp., 1963)
Das Neolithikum in Ungarn. (Archaeologica Austriaca. Wien, 1966)
Prehistoric Relations between Hungary and the Balkans. (Studia Balcanica. 5. Sofia, 1971)
The Early Copper Age Tiszapolgár Culture in the Carpathian Basin. Monográfia és doktori értek. is. (Archaeologica Hungarica. Series nova. 48. Bp., 1972)
Zoology and Chronology in Prehistory. (American Anthropologist, 1973)
The Carpathian Basin and the Development of Early European Metallurgy. (Bp., 1976)
Contribution to the Prehistoric Chronology of Hungary. (Bp., 1985)
A Comparative Study of Independent Dating Results from Prehistoric Samples. (Bp., 1987)
Investigation of Two Copper Age Cultures by Means of TL Dating. Benkő Lázárral. (Bp., 1988)
Rays of Prehistoric Sun. Barlai Katalinnal, Zsoldos Endrével. (Bp., 1992)
Patterns of Orientation in Neolithic Cemeteries. Barlai Katalinnal. (Bp., 1995)
„Unwritten Messages” from the Carpathian Basin. Szerk. Barlai Katalinnal. (Bp., 2002).

Irodalom

Irod.: Prehistoric Studies in memoriam Bognár-Kutzián Ida. Szerk. Bánffy Eszter. (Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője