Buza Barna
Buza Barna

2024. március 29. Péntek

Buza Barna

politikus

Születési adatok

1873. január 1.

Tolcsva, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

1944. május 1.

Budapest


Család

Sz: Buza József, Margaretha Róza.

Iskola

Középiskoláit Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen és Kassán végezte. A bp.-i tudományegyetemen állam- és jogtud. doktori okl. szerzett (1899).

Életút

Sátoraljaújhelyen ügyvéd irodát nyitott (1899-től). A Függetlenségi és ’48-as Párt Zemplén vm.-i szervezetének vezető személyisége, a párt országgyűlési képviselője (Sátoraljaújhely, 1905–1910), a képviselőcsoport radikálisainak egyikeként a pártszakadáskor (1909. nov.) a Justh Gyula vezette szárnyhoz csatlakozott. Gr. Károlyi Mihály belső baráti köréhez tartozott (1914- ben amerikai útjukról visszatérőben – az időközben kitört I. vh. miatt – a franciák internálták, ahonnan csak 1918 őszén szabadulhatott). A Károlyi- és a Berinkey-kormány földművelésügyi minisztere (1918. okt. 31.–1919. márc. 21.); közben igazságügyminiszter is (1918. okt. 31.–1918. nov. 4.). A két vh. között ügyvédi irodát tartott fenn Budapesten (1921-től). A Rassay-párt jelöltjeként sikertelenül indult az 1922. évi nemzetgyűlési, az Országos Kossuth Párt képviseletében az 1926. évi országgyűlési választásokon. A Területvédő Liga alapító tagja (1919). Földművelésügyi miniszterként nevéhez fűződik az első – soha életbe nem lépett – magyarországi földreform (a földosztásról szóló ún. néptörvény: 1919. évi XXXVI. törvénycikk). A törvény szerint az 500 holdon felüli nagy- és a 200 holdon felüli egyházi birtokokat részes térítés ellenében kisajátították, s főként 5–20 holdas családi birtokokként kiparcellázták volna. A Károlyi-kormány igazságügy-minisztereként kétmillió koronát utalt ki a Területvédő Liga megalapítására (1918. nov.). Visszaemlékezései, ill. a Tanácsköztársasággal kapcsolatos írásai fontos forrásértékű művek. Krónikás álnéven számos szépirodalmi, irodalomtörténeti művet és verset is írt.

Emlékezet

Róla nevezték el a tolcsvai Búza Barna teret.

Szerkesztés

A Felsőmagyarországi Hírlap szerkesztője (1897-től).

Főbb művei

F. m.: A magyarság jövője. Gondolatok, tervek. (Bp., 1918)
Mi van a földmívelő nép földhöz juttatásáról szóló néptörvényben? (Bp., 1919)
Magyarország igaza. (Táltos könyvtár. 1. Bp., 1919)
A kommunista összeesküvés. Hogy kezdődött a zsiványdiktatúra? (Bp., 1919)
Hogy veszett el Magyarország? (Bp., 1921)
Az októberi földreform. (Öt év múltán. A Károlyi- korszak előzményei. Bp., 1923)
Krónikás néven írt művei: A mostoha. Verses elbeszélés az 1848-iki időkből. (Bp., 1887)
Versek. (Sátoraljaújhely, 1897)
Árgirus királyfi. (Bp., 1897)
Petőfi Sándor. (Bp., 1898)
Új élet. Elb. (Bp., 1898?)
Vörösmarty Mihály. (Bp., 1898)
Arany János. (Bp., 1899)
Balassa Bálint. (Bp., 1899)
Beszélő fejek. (Bp., 1899)
Egy titkosrendőr kalandjai. (Bp., 1900?)
A kuruckor hősei. Elb.-ek. (Bp., 1903)
Kossuth nem egyezett bele. – Mindhalálig negyvennyolcas. Elb.-ek Kossuth Lajos életéből. (Bp., 1904)
Kossuth-történetek. (Bp., 1904)
Hunyadi János buzogánya. – A vándorlegény. Elb.-ek Mátyás király életéből. (Bp., 1904)
A méregkeverőnő. (Bp., 1904)
A törökvilágból. Elbeszélések a török nép életéből. (Bp., 1904)
Kerengi János megbocsátott. – A harctér rémei. Elb.-ek az 1848–49-iki szabadságharcból. (Bp., 1904)
Érdekes történetek a nagyvilágból. (Bp., 1905)
Tündérmesék országa. A legszebb mesék gyűjteménye. (Bp., 1905)
Mátyás király az égő várban. Történeti elbeszélés. (Bp., 1905)
Kossuth Lajos küzdelme a farkasokkal. Elbeszélés az amerikai vadonból. (Bp., 1906)
A „Maffia” rémtette. (Bp., 1910?)
Az alagút rejtelmei. Elb. (Bp., 1911)
A gróf titka. (Bp., 1911)
A magdeburgi rémtett. (Bp., 1911)
A megtérés útja. Elb. (Bp., 1911)
Tíz napig a kriptában. Elb. (Bp., 1911)
Dózsa, a parasztkirály. – A szép Rózsika. (Bp., 1912)
Rákóczi Lengyelországban. A prozdori kastély kísértete. (Bp., 1918).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője