Család

Sz: id. Komócsin Mihály (1895–1978) politikus, Popp Margit. Testvére: ifj. Komócsin Mihály (1925–2016) politikus.

Iskola

Családjával egyéves korában költözött vissza Szegedre, édesapja szülővárosába. Hét elemit végzett. Az MKP első debreceni kéthónapos pártiskoláján (1945), az SZKP moszkvai pártfőiskoláján tanult (1950–1953; az államvizsgája előtt megszakított tanulmányait 1964-ben fejezte be).

Életút

A két világháború között napszámosként, alkalmi munkásként dolgozott, majd a Del-Ka Cipőkereskedelmi Rt. tanonca, majd segédje (1939–1944), a cég hódmezővásárhelyi boltjának üzletvezetője (1944–1945). Az SZDP ifjúsági szervezete (1938-tól), a Cipőipari Munkások Szakegylete (1939-től), az illegális KMP tagja (1944-től), Szeged német uralom alóli felszabadulása után a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a kommunista irányítás alatt álló Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) szervezője (1944-től), az MKP szegedi bizottsága szervezőtitkára (1945. júl.–1948. febr.), az MDP KV Titkárságának munkatársa (1948. jún.–1948. dec.), az MDP Vas vármegyi bizottsága titkára (1948. dec.–1949. jún.).

Az MDP KV Propaganda Osztályának osztályvezető-helyettese (1949. jún.–1950. okt. és 1953. jan.–1954 jan.), osztályvezetője (1954 jan.–1955. dec.). Az MDP Központi Ellenőrző Bizottsága (KEB) tagja (1954. máj.–1956. okt.), az MDP Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága első titkára (1956. febr.–1956. okt. 31.). Az MSZMP KB tagja (1957. febr. 26.–1974. máj. 28.), az MSZMP PB póttagja (1957. jún. 29.–1962. nov. 24.), tagja (1962. nov. 24.–1974. máj. 28.). A KISZ Szervező Bizottsága elnöke (1957. márc. 21.–1957. okt. 27.), a KISZ KB első titkára (1957. okt. 27.–1961. szept. 14.). Az MSZMP KB külügyi titkára (1965. jún. 25.–1974. máj. 28.).

Országgyűlési képviselő (Vas vármegye, 1949. máj. 15.–1953. máj. 17.; Szabolcs-Szatmár megye 1953. máj. 17.–1958. nov. 16.; Csongrád megye, 1958. nov. 16.–1963. febr. 24. és 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.; Szeged, [Csongrád megye 4. sz. választókerület], 1967. márc. 19.–1971. ápr. 25.; Miskolc, [Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5. sz. választókerület], 1971. ápr. 25.–1974. jún. 27.).

A párt keményvonalas, magát munkásellenzéknek hívó politikai csoport meghatározó alakjaként az 1968-ban megindított új gazdasági mechanizmus egyik legfőbb ellenzőjének számított. Biszku Bélával (1921–2016) és még néhány más gazdaságpolitikussalaggódva figyelte a párt gazdasági helyzetének megrendülését, a szocialista tervutasításos rendszer háttérbe szorulását és a politikai reformok kezdeményezését. Moszkva kezdetben Kádár lehetséges utódjaként tekintett Komócsinra, ám erre nem kerülhetett sor, mert végül is a szovjet hatalmi érdekek a kádári stabilizációt megnyugtatóbbnak tartották egy neosztálinista fordulatnál. Miután eredménytelenül próbált meg Kádár János örökébe lépni (1972) befolyása lassan megszűnt, majd elhatalmasodó betegsége miatt tkp. visszavonult a közéletből.

Emlékezet

Gyermekkorát Szegeden töltötte, majd Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteonjába temették. A gyászszertartáson az MSZMP KB nevében Biszku Béla a KB titkára, a PB tagja, a Népszabadság nevében Rényi Péter a lap főszerkesztő-helyettese, barátai és harcostársai Perjési László, a Csongrád Megyei Tanács elnöke búcsúztatta.

Halála után róla nevezték el a KISZ Komócsin Zoltán Központi Iskolát és a debreceni Komócsin Zoltán Általános Iskolát.

Elismertség

A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1948), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950), Munka Érdemrend (1962), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970). 

Dimitrov-emlékérem (1973).

Szerkesztés

A Munka c. lap szerkesztője (1945). A Népszabadság főszerkesztője (1961. szept. 12.–1965. jún. 25.), a szerkesztőbizottság vezetője (1974. márc. 20.–1974. máj. 28.).