Komáromy Andor, kóji
pedagógus, történész, műfordító
Névváltozatok
Komáromy András
Születési adatok
1841. július 8.
Kolozsvár
Halálozási adatok
1916. március 19.
Kolozsvár
Temetési adatok
1916. március 21.
Kolozsvár
Család
Nagyszülei: Komáromy György legid., vajai Vay Anna (†1861. márc. 17.). Sz: Komáromy György, id. (1817. febr. 11. Ottomány – 1872. ápr. 29. Salzburg) politikus, Bihar vármegye országgyűlési követe, körösszegi és adorjáni gr. Csáky Rozália (†1884. dec. 17. Kolozsvár). Testvére: Ifj. Komáromy György (†1895. febr. 28. Brindisi) magyar kir. államvasúti felügyelő; Lónyay Tivadarné, majd Pachner Károlyné Komáromy Teréz. F: toroczkói és szentgyörgyi gr. Toroczkai Jozefin. Nevelt fia: gr. Bethlen Sándor.
Iskola
Háromszék vármegye (1880–1886), Ugocsa vármegye (1886–1888), majd Bereg vármegye királyi tankerületi vezetője (1888–1891), nyugdíjazták (1891. nov.).
Életút
Kolozsvár és környéke helytörténetével, művelődéstörténetével foglalkozott. Különösen értékes forráskiadó tevékenysége, elsőként gyűjtötte össze a magyarországi boszorkányperek okleveleit, megtalálta a legrégebbi magyar nyelvű ítéletet boszorkányperben. Műfordítóként tizenöt éven át dolgozott Faust-fordításán (1887-ben jelent meg).
Emlékezet
Kolozsvárott élt és tevékenykedett, Kolozsvárott hunyt el, a helyi református temetőben nyugszik. Mivel tevékenysége Ugocsa és Bereg vármegyéhez is kötődik, és több írása Komáromy András néven jelent meg, művei bibliográfiákban összekeverve Komáromy András (1861–1931) történész, levéltáros, az MTA tagja munkáival.
Főbb művei
F. m.: A kolozsvári boszorkányperekről. Név nélkül. (Ethnographia, 1901)
Kolozsvári boszorkányperek. (Magyar Polgár, 1901)
A kolozsvári boszorkányperekről. – Báthory Zsigmond udvartartásához (Erdélyi Múzeum, 1901)
A legrégibb magyar nyelvű ítélet boszorkányperben. Komáromy András néven. (Budapesti Hírlap, 1901. márc. 13.)
A kolozsvári polgári konyha a XVI. század végén. (Erdélyi Múzeum, 1902)
Hogyan ismerte fel a magyar nép a boszorkányokat? (Ethnographia, 1907)
Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Szerk. a kísérő tanulmányt írta. K. A. (A Magyar Tudományos Akadémia kiadványa. Bp., 1910)
ford.: Goethe: Faust. (Bp., Aigner, 1887).
Irodalom
Irod.: Hübner Emil: K. A.: Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. (Katholikus Szemle, 1911)
Dési Imre: K. A.: Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. (Századok, 1913).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2016
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (663), orvos (603), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
