Klemm Imre Antal
Klemm Imre Antal

2024. november 2. Szombat

Klemm Imre Antal

nyelvész, bencés szerzetes

Születési adatok

1883. szeptember 1.

Léka, Vas vármegye

Halálozási adatok

1963. december 23.

Pécs, Baranya megye


Iskola

Belépett a pannonhalmi Szt. Benedek-rendbe (1902), a pannonhami bencés főisk.-n és a bp.-i tudományegyetemen tanult (1902–1907), pappá szentelték (1907), a bp.-i tudományegyetemen m.–latin–német szakos tanári okl. (1908), bölcsészdoktori okl. szerzett (1909), tanulmányait Brüszelben, Laibachban, Rómában és Stockholmban (1910), ill. Finno.-ban, Szentpétervárott, Párizsban és Londonban egészítette ki (1911, 1913). A m. történeti mondattan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1923), a nyelvtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (gyorsított eljárással, külön védés nélkül, 1957); az MTA tagja (l.: 1927. máj. 5.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; l. tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A pannonhalmi bencés gimn. (1908–1910), a pannonhalmi bencés főisk. r. tanára (1910–1932). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1923–1932), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a történeti és a finnugor összehasonlító nyelvtudomány ny. r. tanára (1932–1940), a szegedi Ferenc József Tudományegyetem, ill. a Szegedi Tudományegyetem M. és Finnugor Nyelvtud. Tanszék ny. r. tanára (1940–1945), a M. Nyelvészeti Tanszék ny. r. tanára (1945–1952), egy. tanára (1952–1955); a tanszék vezetője (1940–1955). – Finnugor összehasonlító nyelvészettel, mordvin nyelvvel és m. történeti mondattannal fogl. A nyelvfilozófiában eklektikus nézeteket vallott, a nyelvet pszicho-logikai-történeti produktumnak tekintette. Finnugor összehasonlító mondattana befejezetlen maradt. – A Szt. István Akad. tagja (r. 1922). Az MTA Nyelvtud. Biz. tagja. A helsinki Finnugor Társaság (1925), az Észt Tudós Társaság tagja (l. 1938).

Főbb művei

F. m.: Baróti Szabó Dávid nyelve nyelvújítási szempontból. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1908)
A mellérendelő és alárendelő viszony kifejezése az északi osztják és votják nyelvben. (Pannonhalmi Évkönyv, 1911–1912)
A vogul alárendelő viszony (Pannonhalmi Évkönyv, 1915–1916)
Mordvin szövegek. (Bp., 1917)
A mordvinalárendelő viszony. (Nyelvtudományi Közlemények, 1920)
Zur Geschichte der sog. Tempora in den finnisch-ugrischen Sprachen. (Finnisch-ugrische Forschungen, 1925)
A létige szerepe az osztjákban és a vogulban. (Nyelvtudományi Közlemények, 1927)
A magyar történeti mondattan. 1–3. köt. (Bp., 1928–1942)
A mondattan elmélete. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1927. nov. 14.
megjelent kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1928)
Pécs és a Mecsek neve. (Pécs, 1935)
Pécsi helynevek. (Pécs, 1935)
Der Satz und seine Teile. (Ungarische Jahrbücher, 1936)
A pécsi Nyírkállai-kódex magyar glosszái. (Pécs, 1937)
A magyar szenvedő ige. (Melich János Emlékkönyv. Bp., 1942)
Nyelvtudomány, logika, lélektan. (Magyar Nyelv, 1948)
A mondattan mivolta. Szószerkezet, szintagmák. (Magyar Nyelv, 1956).

Irodalom

Irod.: Temesi Mihály: K. I. A. (Nyelvtudományi Közlemények, 1964)
Rónai Béla: K. I. A. (Magyar Nyelvőr, 1964)
Temesi Mihály: In memoriam K. I. A. (Acta Linguistica, 1965)
Péter László: K. I. A. munkássága. Bibl. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Ethonographica et Linguistica, 1965)
Nyíri Antal: K. I. A., a nyelvtudós (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Ethnographica et Linguistica, 1983)
Károly Sándor: Gombocz szintayisa és Klemm mondattana. (Szeged, 1983)
Keresztes László: K. I. A. mordvinista munkássága. (Tanulmányok a magyar nyelvtudomány köréből. Bp., 1991).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője