Kiss Géza
Kiss Géza

2022. október 3. Hétfő

Kiss Géza, drippei

úszó, vízilabdázó, sportvezető, szerkesztő

Névváltozatok

Drippei Kiss Géza; Klein Géza 

Születési adatok

1882. október 22.

Pálfalva, Nógrád vármegye

Halálozási adatok

1952. augusztus 23.

Budapest


Iskola

A budapesti IV. kerületi Eötvös József Gimnáziumban éretts. (1901). Tanulmányai befejezése után pénzügyi számvevőségi tanácsos (1901–1924), nyugdíjazták. Később a Magyar Lajos Gépszíj és Műszaki Bőrárugyár Rt. igazgatóságának és a Hotel Palace Szálloda Rt. igazgatóságának tagja. 

Életút

A Magyar Úszó Egylet (MUE, 1896–1904), az MTK úszója és vízilabdázója (1904–1907), egyúttal a MUE labdarúgója is.

 

Úszóként olimpiai 2. (1904: 1 mérföld gyors), olimpiai 3. (1904: fél mérföld gyors), az ún. rk. olimpia bajnoka (1906: 4x 250 méteres gyorsváltó); 5-szörös magyar bajnok (1903, 1904: 1 mérföld gyors; 1905: 100 yard gyors, 220 yard gyors; 1906: 440 yard gyors). Vízilabdában 3-szoros nem hivatalos magyar bajnok (1901, 1902, 1903). 

Osztálytársa, Halmay Zoltán (1881–1956) biztatására kezdett el úszni, az Erzsébet híd pesti hídfőjénél levő Beitscher-uszodában. A századelőn, Halmay Zoltán mellett a legismertebb magyar gyorsúszó. Különös továbbá, hogy a történelem megismétlődött: 1896-ban, az olimpia előtt a MUE nem tudta támogatni Hajós Alfréd olimpiai részvételét, a BTC igen, így az első olimpiai bajnok a BTC-ben folytatta sportpályafutását. 1904-ben, közvetlenül a St. Louis-i olimpia előtt, Halmay Zoltán felkereste Brüll Alfrédet, és megkérte, hogy támogassa Kiss Géza olimpiai részvételét, Brüll kifizette az utazáshoz szükséges 2000 koronát, ezért viszont mind Halmay, mind Kiss az MTK-ban versenyzett tovább. Az olimpián az 1 mérföldes gyorsúszásban a 2., a fél mérföldes gyorsúszásban a 3. helyen végzett (1904), a hellén olimpián a győztes magyar váltó tagja (1906: 4x 250 méteres gyorsváltó, Hajós Henrikkel, Halmay Zoltánnal és Onódy Józseffel). Különböző távokon összesen ötszörös magyar úszóbajnok (1903–1906). 1907-ben abbahagyta a versenyzést. 

A MUE labdarúgócsapatában fedezetet játszott, egyúttal az első magyar nyilvános vízilabda-mérkőzés résztvevője (Siófok, 1899. júl. 30., a MUE két csapata mérkőzött meg egymással, az eredmény 1:1 lett). Vízilabdázóként az első, nem hivatalos bajnokcsapat tagja (1901), és részt vett az első nemzetközi mérkőzésen (Bécs, Dianabad, 1901. dec. 15.: Wiener AC–MUE 14:0), valamint az első győztes nemzetközi mérkőzésen is (Bécs, 1902, MUE–Schwimm Club Austria 5:3). Részt vett a vízilabda-játékszabályok kidolgozásában és az első vízilabda-játékvezetők egyike (1907-től).

 

A Magyar Atlétikai Club (MAC) úszóedzője (1907–1912), a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) főtitkára (1912–1918), ügyvezető alelnöke (1920 és 1926–1928). Edzőként legismertebb tanítványa: Baronyi András és Las Torres Béla világcsúcstartók. 

Szerkesztés

Az első magyar úszó szakíróként a Nemzeti Sport szerkesztője (1907–1912), a Pesti Hírlap és a Magyarság sportrovatvezetője (1907–1920). A Magyar Lóversenysport Évkönyve szerkesztője (1940-től). Sportkarikaturistaként is működött. Közíróként többször állást foglalt a zsidótörvények ellen. 

Főbb művei

F. m.: A magyar főiskolai sport hőskorából. Manno Miltiades rajzaival és fényképekkel. (A Magyarság Évkönyve, 1935)
Manno Miltiades. (A Magyarság Évkönyve, 1938). 

Irodalom

Irod.: Gerhárd Lajos: A magyar sport pantheonja. A magyar sport reneszánszának története 1896-tól napjainkig. IV. köt. A sport társadalma. Életrajzok. (Bp., 1932)
Pánczél Lajos: A magyar vízipóló története. (Bp., 1934)
Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon. 1896–2008. (Bp., 2009). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője