Keéky István
Keéky István

2024. március 29. Péntek

Keéky István, nánási

író, újságíró, szerkesztő, jogász

Névváltozatok

Kéky István Béla 

Születési adatok

1885. március 10.

Nyírbogát, Szabolcs vármegye

Halálozási adatok

1959. január 15.

Budapest


Család

Sz: Keéky László (†1928. szept. 28. Nyírbogát. Temetés: 1928. szept. 30. Nyírbogát, Református Temető) jogász, Nyírbogát jegyzője, dalmi Erdélyi Terézia, dalmi Erdélyi Miklós leánya. Testvére: ipolybaloghi Baloghy Lászlóné Keéky Mária és sziliczei Várady Sándorné Keéky Etelka. F: Seress Anna, Seress József főjegyző leánya. Leánya: Papp Sándorné Keéky Erzsébet.

Iskola

A szatmárnémeti gimnáziumban éretts. (1903), a sárospataki jogi akadémián és a kolozsvári tudományegyetemen tanult (1903–1910?), Kolozsvárott jogtudományi doktori okl. szerzett, majd ügyvédi vizsgát tett (1913).

Életút

Nagykállón ügyvéd, egyúttal a Nagykálló és Vidéke c. lap szerkesztője (1913–1917), a Nyírbátori járás szolgabírója (1917–1919), a Tanácsköztársaság idején is helyén maradt, közelebbről nem ismert okok miatt, a bukás után elbocsátották (1919). Nyíregyházán ügyvéd és fővárosi lapok tudósítója (1920–1938), a Magyar Nemzet munkatársa (1938–1944).

Első versei a Nyírvidék c. lapban jelentek meg (1903-tól), majd az 1910-es évektől, az Ellenzék c. kolozsvári lap munkatársa és álnéven a Borsszem Jankó közölte humoros elbeszélései (Sokorópátkai levelei Patacsi Déneshez; Homér Rossz Dalok). A Tanácsköztársaság bukása után Nyíregyházán telepedett le, írásait a helyi lapokban jegyezte, ill. Rézkígyó címmel önálló folyóiratot adott ki. Fővárosi lapok nyíregyházi tudósítója volt, írásaira felfigyeltek az új konzervatív napilap, a Magyar Nemzet szerkesztői. A lapba elbeszéléseket, publicisztikákat és szociográfiákat írt. A nemzeti ellenállás tagja, Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944) közeli munkatársa.

Emlékezet

Nyírbogáton született, régi református családban. Tanulmányai befejezése után Nagykállón telepedett le, 1920-tól Nyíregyházán élt (a család egykori lakóházában, a nagyszüleiről elnevezett ún. Király-házban, Dózsa György utca 7.). Budapestre költözött (1938), amikor értesült az ország német megszállásáról dührohamot kapott: kezére és lábára, mindkét oldalán megbénult, utolsó tizenöt évét így élte le. A gyógyíthatatlan betegek budapesti Csengery utcai kórházában hunyt el, Nyírbogáton, családi sírban nyugszik. Verseit, írásait a Szabolcsi Múzeumban gyűjtötték össze. Kéki István Béla néven született, írásai Keéky István néven jelentek meg.

A család tudatosan megkülönböztette magát a távoli rokon nánási Kéky família tagjaitól…

Főbb művei

F. m.: Első violák. (Kolozsvár, 1910?)
Próféták szaporasága. (Korunk szava népkönyvtára. Bp., 1937).

Irodalom

Irod.: Elfelejtett író és újságíró. Elhunyt K. I. (Magyar Nemzet, 1959. jan. 25.)
Margócsy József: További vonások K. I. arcképéhez. (Magyar Nemzet, 1985. szept. 16.)
Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. Ajaktól Zsurkig. (Nyíregyháza, 1996).

Megjegyzések

Gulyás nyomán a lexikonok téves adata: nánási Keéky István (1885–1959) nem volt Kéky Lajos (1879–1946) irodalomtörténész, akadémikus testvére!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője