Karner Károly Frigyes
Karner Károly Frigyes

2024. október 14. Hétfő

Karner Károly Frigyes

evangélikus lelkész, műfordító, teológus

Névváltozatok

Karner F. Károly 

Születési adatok

1897. január 3.

Kőszeg, Vas vármegye

Halálozási adatok

1984. október 25.

Sopron, Győr-Sopron megye


Iskola

A Soproni Evangélikus Teológiai Akadémián tanult (1915–1919), lelkésszé szentelték (1919), a lipcsei egyetem teológiai és bölcsészeti karának hallgatója (1920–1921), uo. teológia szakos tanári okl. szerzett (1923) és ún. teológiai licenciátusi vizsgát tett (1926). A Pázmány Péter Tudományegyetemen teológiai doktori okl. szerzett (1925), az újszövetségi írásmagyarázat és segédtudományai tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1927). 

Életút

Felsőlövőn, Sopronban és Ágfalván segédlelkész (1919–1920), Pécsett hitoktató (1921–1924). A pécsi Erzsébet Tudományegyetem soproni Evangélikus Hittudományi Karán az Újszövetségi Írásmagyarázat és a Rendszeres Teológia Segédtudományai Tanszék helyettes (1924–1929), ny. rk. (1929–1932), ny. r. tanára (1932–1950). A budapesti Evangélikus Teológiai Akadémia ny. r. tanára (1950–1952), egy. tanára (1952–1958), kényszernyugdíjazták (1958). Sopronba vonult vissza, ahol kiterjedt irodalmi munkásságot folytatott (1958–1984). 

Az Újszövetség tudományos vizsgálatával, filológiai elemzésével, az ágostai hit és az őskeresztény egyház kialakulásának történeti körülményeivel foglalkozott. Műfordítóként több újtestamentumi szent iratot – többek között Máté evangéliumát és Pál apostol leveleit – tolmácsolta és magyarázta. Néhány Sopron és Sopron környéki helytörténeti dolgozatot is jegyzett. 

Emlékezet

Sopronban élt és tevékenykedett, munkássága is a városhoz kötődik. Magyar nyelvű írásai Karner Károly és Karner F. Károly, német nyelvű munkái Friedrich Karl Karner néven jelentek meg. 

Szerkesztés

Keresztyén Igazság c. evangélikus folyóirat alapító felelős szerkesztője (1934–1944). 

Főbb művei

F. m.: Der Vergeltungsgedanke in der Ethik Jesu. (Leipzig, 1927)
Die Bedeutung des Vergeltungsgedankens für die Ethik Jesu, dargestellt im Anschluss an die synoptischen Evangelien. (Oedenburg-Sopron, 1927)
Pál apostol világnézete. Pál apostol és a görög filozófia. Egy. doktori értek. is. (Pécs, 1927)
Mandäizmus és őskereszténység. (Theologiai Szemle, 1928)
Jézus halálának napja. (Theologiai Szemle, 1930
és külön: Theologiai tanulmányok. 9. Debrecen, 1930)
A keresztyén egyház története Luther Márton halálától a westfáliai békéig. (Bp., 1930)
A saecularismus és a lelkészi munka. (Szentgotthárd, 1930)
Az egyház lényege az Ágostai Hitvallás szerint. (Hitvallás és tudomány. Sopron, 1930)
A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. (Theologiai Szemle, 1931
és külön: Theologiai tanulmányok. 14. Debrecen, 1931)
Az öngyilkosságról. (Protestáns Szemle, 1933)
A protestántizmus világhelyzete. (Magyar Protestáns Almanach, 1933)
A hellenisztikus zsidóság pusztulása. (A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem iratai. 1933/34. Pécs, 1934)
Egyház és állam. (Protestáns Szemle, 1935)
Magyarságunk próbája. Az evangélikusság nemzeti feladatai. (A Keresztyén Igazság füzetei. 1. Győr, 1938)
A keresztyén egyházak sorsközössége. (Protestáns Szemle, 1939)
A bibliafordítás revíziójáról. (Protestáns Szemle, 1940)
Új bibliafordítás és revízió. (Protestáns Szemle, 1941)
Állam és felsőbbség az Újszövetségben. (A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem iratai. 1941/42. Pécs, 1942)
Evangélium, magyarság. Írások, tanulmányok. A borítékot Révész István tervezte. (Győr, 1942)
A Károly-biblia revíziója és az ún. textus receptus. (Theologiai Szemle, 1942)
Halhatatlanság vagy feltámadás? Írások, tanulmányok. (Győr, 1943)
Mítosz vagy evangélium? (Lelkipásztor, 1943)
Jézus az élet kenyere. 1–2. – Isten terve. (Evangélikus Theologia, 1947)
Bevezetés a teológiába. Egy. tankönyv. (Az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály kiadványa. Bp., 1954
németül: Berlin, 1957)
Isten, világ, felebarát. Igehirdetések. Igetanulmányok. (Az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály kiadványa. Bp., 1956)
Káldy Zoltán: Bevezetés az Újszövetségbe. Átnézte és az újszövetségi kritika történetét írta K. K. (Az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály kiadványa. Bp., 1957)
Adalék a magyar jakobinusok történetéhez. (Soproni Szemle, 1963)
Soproni névnapi köszöntő 1680-ból. (Soproni Szemle, 1965)
Két soproni vonatkozású nyomtatvány 1681-ből. 1–2. (Soproni Szemle, 1966)
Zwei unbekannte Drucke von Luther-Schriften im Sopron. (Magyar Könyvszemle, 1968)
Hellenizmus, Róma, Zsidóság. Kovács Károly néven. (Köln–Bécs, 1969)
Soproni adomány a Nemzeti Múzeum könyvtárának gyarapítására. (Soproni Szemle, 1969)
Ein wiedergefundenes Melanchton-Autograph. Sólyom Jenővel. Két képpel. (Magyar Könyvszemle, 1970)
Apokalipszis. Fordítás és magyarázat. K. K. előadásai nyomán közreadta Rátkai Róbert és Szépfalusi István. (Bécs, 1973
hasonmás kiad. Bp., 1990)
Eine evangelische Kirchenbibliothek aus der Zeit der Gegenreformation. (Jahrbuch der Gesellschaft für die Geschichte des Protestantismus in Österreich, 1975
és külön: Wien, 1975)
Két soproni polgár könyvtára a 17. század harmadik negyedében. (Magyar Könyvszemle, 1977)
Időszerű hitvallás. Monográfia. (A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya kiadványa. Bp., 1989)
Ritka könyvek és nyomtatványok soproni könyvtárakban. (Collectanea Tiburtiana. Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére. Szeged, 1990)

 

írásai a Keresztyén Igazságban: A zsidó kérdés. (1937)
A „több igazság.” (1989)
Igaz, igazság, Isten igazsága. (1990)
Házasság és családvédelem egyházunkban. (1993)
A Te hited megtartott téged! (1994)
Keresztelő János. – Imádság tanévzáró ünnepélyen, 1958. jún. 20. (2008)
Új esztendő küszöbén. (2012)

 

ford.: Walter János: Luther Márton ifjúkori vallásos fejlődése. Ford. (Bp., 1929)
Elert, Werner: Luther Marburgban. Ford. (Sopron, 1930)
Az Újtestámentum szent iratai. 1. Máté evangéliuma. Ford. és magyarázta K. K. (A Keresztény Igazság Könyvtára. 1. Sopron, 1935
hasonmás kiad. Bp., 1995)
Az Újtestamentum szent iratai 6. Isten igazsága. Pál apostol levele a rómabeliekhez. Ford. és magyarázta K. K. (A Keresztény Igazság Könyvtára. 6. Sopron, 1942)
A testté lett Ige. János evangéliuma. Ford. és magyarázta K. K. (A Magyar Luther Társaság kiadványa. Bp., 1950). 

Irodalom

Irod.: Sopron és Sopron megyei fejek. Szerk. és kiadta Halász H Imre. (Sopron, 1930)
A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Zoványi György: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Mihály. (3. jav. és bőv. kiad. Bp., 1977)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1984. okt. 28.)
Krámer György: K. K. (Lelkipásztor, 1984)
Veöreös Imre: K. K. – tudós az egyház szolgálatában. (Theologiai Szemle, 1985)
Herényi István: Az evangélikus egyház az egyházjogtörténet tükrében. 1945–1990. (Velem, 1991)
Dóka Zoltán: „Nem bocsátlak el, míg meg nem áldasz engem!” K. K. professzor emlékére. (Keresztyén Igazság, 1994)
K. K. születésének 100. évfordulójára. (Keresztyén Igazság, 1997)
Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. (Pécs, 1998)
Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. (Bp., 2002)
Görföl Tibor–Gránitz Mihály: Teológusok lexikona. (Osiris Kézikönyvek. Bp., 2002)
Zoltán László: Húsz éve hunyt el K. K. – Részletek K. K. levelezéséből. (Keresztyén Igazság, 2004)
K. K. ny. professzor levelei. (Keresztyén Igazság, 2007)
Zászkaliczky Pál: Ötven éve történt. Wiczián Dezső, K. K. és Sólyom Jenő professzorok eltávolítása az Evangélikus Teológiai Akadémiáról. (Keresztyén Igazság, 2008). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője