József Ágost főherceg
József Ágost főherceg

2024. március 29. Péntek

József Ágost főherceg

osztrák főherceg, honvéd tábornok

Névváltozatok

Habsburg József

Születési adatok

1872. augusztus 9.

Alcsút, Fejér vármegye

Halálozási adatok

1962. július 6.

Rain bei Straubing, NSZK


Család

Nagyapja Habsburg-Lotharingiai József Antal János főherceg (1776-1847) nádor. Sz: Habsburg-Lotharingiai József Károly Lajos főherceg (1833-1905) nyelvész, lovassági tábornok.

Iskola

Az MTA tagja (ig.: 1906. jan. 21.–1945. ápr. 26. és t.: 1917. máj. 3.–1945. júl. 20., kizárták mint háborús bűnöst: 1945. júl. 20.). Az MTA elnöke (1936. márc. 22.–1944. okt. ?).

Életút

Katonai pályáját a troppaui 1. sz. császári és kir. gyalogezredben hadnagyként kezdte (1890–1893), főhadnagy (1893–1898), százados (1898–1902), majd a magyar honvédségben őrnagyként szolgált (1902–1903), alezredes (1903–1905), az 1. honvéd huszárezred ezredese (1904–1908), vezérőrnagya (1908–1911), altábornagyi rangban a bp.-i 31. gyaloghadosztály parancsnoka (1911–1914). Az I. vh. kitörése után hadosztályával a szerb (1914. jún.–szept.), majd az orosz fronton harcolt (1914. szept.– nov.), lovassági tábornokként a VII. (temesvári) hadtest parancsnokaként (1914. nov.–1916. nov.) több mint egy évig tartotta az Isonzó vonalát. (1915. máj.-tól); közben vezérezredessé léptették elő (1916). Az 1., a 3. és a 7. hadseregből álló hadseregcsoport élén az erdélyi és romániai hadműveletek irányítója (1916. nov.–1918. jan.). A fegyverszünet (1918. jan.) után a 6. hadsereg parancsnokaként ismét Olaszországba került, részt vett a piavei átkelési kísérletben (1918. jún.), Franz Conrad von Hötzendorf utódjaként tábornagyi rangban a 10. és 11. hadseregből álló tiroli hadseregcsoport vezetője (1918. júl.-tól). Az őszirózsás forradalom idején, mint homo regius – IV. Károly magyar király személyes magyarországi meghatalmazottja – ő tárgyalt a magyar politikusokkal. (1918. okt. 27.–okt. 31), majd a békés megoldást választva ő nevezte ki gr. Károlyi Mihályt miniszterelnökké (1918. okt. 31.). A forradalom után visszavonult alcsúti birtokára, de az országot nem hagyta el, a Tanácsköztársaság idején házi őrizetben tartották. A proletárdiktatúra bukása után a politikai vákuumhelyzetet kihasználva Budapestre utazott, s bejelentette, hogy kormányzóként átveszi az ideiglenes államfői tisztet (1919. aug. 6.-ától), kinevezte Friedrich István kormányát (1919. aug. 7.), majd Horthy Miklóst a magyar haderő fővezérévé (1919. aug. 12.); nem sokkal később az antanthatalmak felszólítására, akik tartottak egy esetleges Habsburg-restaurációtól, lemondott (1919. aug. 26.). Államfői ambícióit feladva támogatta Horthy kormányzóvá választását, ő volt az első, akit vitézzé avattak. Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja (1927–1944). A II. világháború végén ellenezte a háborúból való kiugrást (1944 ősze), vezetésével alakult meg a Felsőházi Tagok Nemzeti Szövetsége (1944. okt. 30.), részt vett Szálasi Ferenc „nemzetvezetői eskütételén” (1944. nov. 4.). A világháború végén Németországba menekült (1945 eleje), részt vett a magyar emigráció szélsőjobboldalán elhelyezkedő csoportok tevékenységében. 1947 nyarán megjelent az 1939-es országgyűlés jogfolytonossága címén összeülő ún. altöttingi országgyűlésen, 1950-től elsősorban a katonai emigráció összefogásán fáradozott: a Magyar Honvédelmi Tanács elnöke (1954), tevékenységét konzervatív körökben is erőteljes fenntartással fogadták. 1920–21-ben 50 000, 1923-ban újabb 500 000 koronát adományozott az MTA-nak. A Vitézi Rend főkapitánya. A Légoltalmi Liga elnöke (1937–1944). A Nyomorék Gyermekek Országos Otthonának fővédnöke.

Emlékezet

Az USA-ban élt, később Regensburgban telepedett le. Budapesten a nádori kriptában újratemették (1992).

Elismertség

A Petőfi Társaság (t.: 1927–1944), a Kisfaludy Társaság tagja (1929–1944). A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa, az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület, a Magyar Földrajzi Társaság védnöke.

Elismerés

A bp.-i József Műegyetem (1909), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem (1916), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem t. doktora (1917).

Főbb művei

F. m.: A magyar vitézség nagy napjai. Képek a háborúból. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1921. máj. 8.
megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1921)
Véres kárpáti virágok. (Bp., 1924)
A világháború, ahogy én láttam. I–VII. köt. (Bp., 1926– 1934).

Irodalom

Irod.: Payr Hugó: J. Á. királyi herceg. 1914–1917. (Bp., 1917)
Katkó István: J. Á. főherceg és a véres csütörtök. (Élet és Irodalom, 1986)
Pandula Attila: J. Á. főherceg Szent István-rend nagykeresztje hadidíszítménnyel és kardokkal. (Turul, 1993).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője