Józsa Péter
Józsa Péter

2024. október 14. Hétfő

Józsa Péter

esztéta, szociológus, műfordító

Névváltozatok

Leichter Péter

Születési adatok

1929. június 10.

Budapest

Halálozási adatok

1979. március 13.

Budapest

Temetési adatok

1979. március 21.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Leichter Aladár (1892–1944) mérnök, a holokauszt áldozata, Binét Borbála (1904–) idegennyelvi levelező. F: 1950-től Poór Júlia általános iskolai tanár, leányotthon-igazgató. Fia: Józsa Mihály (1951–).

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–francia szakon tanult (1947–1949), az ELTE BTK-n filozófia–politikai gazdaságtan szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953), a filozófiai tudományok kandidátusa (1974).

Életút

A Közoktatásügyi Kiadó munkatársaként a Pedagógiai Szemle szerkesztője (1951. júl.–dec.), a Szikra Könyvkiadó Politikai Lektorátusa szerkesztője (1951. dec.–1956), a Gondolat Könyvkiadó alapító fordítója és szerkesztője (1956–1957). A forradalomban és szabadságharcban játszott szerepe miatt letartóztatták és öt év börtönre ítélték (1957–1958; amnesztiával szabadult: 1960). Szabadfoglalkozású fordító és szerkesztő (1960–1969), a Népművelési Intézet szerződéses munkatársa (1969–1970), tud. főmunkatársa (1970–1979). Az ELTE BTK Népművelődési Tanszékén a művészetszociológia és kommunikációelmélet előadója (1972–1974), c. egy. docense (1974–1979). A társadalmi tudat vizsgálatával, a 20. sz.-i ideológiai áramlatok történetével, filmelmélettel és filmesztétikával foglalkozott, majd az esztétikai termékek társadalmi hatásmechanizmusát, a festészet és a zene funkcióit vizsgálta. Szerteágazó interdiszciplináris tanulmányaival – pl. az első modern magyar–francia olvasásszociológiai felmérések vezetőjeként – jelentős eredményeket ért el az olvasmányok, a filmek a művészeti alkotások és más értékek befogadásának kulturális feltárása terén. Filmes és irodalmi hatásvizsgálatait az az elgondolás vezérelte, hogy a társadalmi mentalitások sokfélesége – ami a műalkotások befogadásában és értelmezésében – nem elsősorban abban mutatkozik meg, ahogy az emberek az életfeltételeikre, hanem ahogy azok értelmezésére reagálnak. Az 1960-as–1970-es években – Claude Lévi-Strauss (1908–2009) esztétikai jelentőségét elsők között felismerve – alapvető fontosságú dolgozatokat írt a modern kultúra bizonyos társadalmi jelenségeiről. Élete végén tette közzé a magyar városi ifjúság szociodemográfiai összetételét vizsgáló, általa vezetett, nagy jelentőségű kutatás eredményeit. Rendkívül termékeny szerző volt, tudományos munkássága mellett igen sok filozófiai és ideológiai művet tolmácsolt (orosz, angol, német és francia nyelvből). Nevéhez fűződik számos klasszikus szociológiai munka – Émile Durkheim, Kurt Lewin, Albert Soboul, Max Weber magyar nyelvre történő átültetése.

Emlékezet

Budapesten (Terézváros, VI. kerület, Ó utca 3.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Művészetszociológiai és szemiotika tanulmányai Józsa Péterné gondozásában jelentek meg (Az esztétikai élmény nyomában címmel, 1986-ban). Tiszteletére, S. Nagy Katalin szerkesztésében Józsa Péter-emlékkönyv jelent meg (1995-ben).

Főbb művei

F. m.: Karl Liebknecht harca a militarizmus ellen, a német szociáldemokráciáért. (Századok, 1955)
Gyakorlat és megismerés. (Valóság, 1963)
Elektra, avagy a cselekvés problémája. (Valóság, 1965)
A modern társadalomkutatás néhány elméleti és módszertani problémája. (Magyar Filozófiai Szemle, 1966)
A vallás funkcionális értelmezésének kérdéséhez. (Világosság, 1966)
Determinizmus és társadalmi tudat. (Valóság, 1967)
Strukturalizmus, hermeneutika és dialektikus materialista teleológia. (Világosság, 1969)
Ami a strukturális elemzés határain innen van. (Kritika, 1970)
A kulturális javak fogyasztása a fejlett társadalmakban. (Valóság, 1970)
Gondolatok az Égi bárányról. (Valóság, 1971)
A tömegkultúra problémái. (Futószalag és kultúra. Esszék a mai amerikai kulturális életből. Bp., 1972)
Egy zeneszociológiai kísérlet eredményei. Zárójelentés. (A Népművelési Intézet Kutatási Osztálya kiadványa. Bp., 1972)
Művészetszociológia, művelődésszociológia. (Valóság, 1972)
A filmélmény szociológiájához. (Filmkultúra, 1972)
Kulturális blokkok Budapesten. I–III. köt. (Bp., 1972–1973)
A társadalmi tudat kódjai. Strukturális szemiotika és marxista ideológiaelmélet. Kand. értek. (Bp., 1973)
Társadalmi kommunikáció. Szöveggyűjtemény. Szerk. (Bp., 1974
3. kiad. 1989
4. kiad. 1993)
Esztétikai alkotások társadalmi hatása. Tanulmányok és kutatási beszámolók. (Bp., 1976
németül és franciául is)
Claude Lévi Strauss és a „homológ-metaforikus” kód. (Szemiotikai tanulmányok. Bp., 1976)
Mikrofelvétel a film hatásmechanizmusáról. Zárójelentés. (A Népművelési Intézet Kutatási Osztálya kiadványa. Bp., 1976)
Kód – kultúra – kommunikáció. Tanulmányok. (Bp., 1976)
Rivolta privata e repressiona pubblica. (Torino, 1976)
Jel és jelentés a társadalmi kommunikációban. Az 1976. nov. 26-i konferencia anyaga. Előadások. Szerk. (Jeltudományi dolgozatok. 1. Bp., 1977)
A filmkép mint logikai operátor. Négy Jancsó-film jelrendszerének néhány mozzanata. (Szemiotikai tanulmányok. Bp., 1977)
Művészetszociológia. Vál. tanulmányok. Vál., szerk. (Bp., 1978)
A magyar városi ifjúság szociodemográfiai összetétele, érték- és mentalitásstruktúrája. A KISZ KB Ifjúságkutató Csoportjánál 1973/74-ben lezajlott felvétel anyagai. I–III. köt. (Bp., 1979)
Adalékok az ideológia és a jelentés elméletéhez. Tanulmányok. Szerk. Ardó Mária, a bevezetést írta Vitányi Iván. (Bp., 1979)
Lévi-Strauss, strukturalizmus, szemiotika. Monográfia. (Bp., 1980)
Két főváros – két regény: Perec, Georges: A dolgok. Fejes Endre: Rozsdatemető. Olvasásszociológiai kísérlet. Leenhardt, Jacques-kal. (Bp., 1981 és Párizs, 1982)
Az esztétikai élmény nyomában. Művészetszociológiai és szemiotikai tanulmányok. Sajtó alá rend. Józsa Péterné. (Muszeion Könyvtár. 5. Bp., 1986)
ford.: Pieck, Wilhelm: A Német Kommunista Párt 30 éves harca. Ford. (Bp., 1950)
A Békevilágtanács II. bécsi ülésszaka jegyzőkönyve. Ford. (Bp., 1952)
Jefimova, A. L.: Franciaország 1918-tól 1939-ig. Az SZKP KB Pártfőiskolájának anyaga. Ford. (Bp., 1952)
Melnyikov, Danyiil Jefimovics–Csernaja, L. B.: Hitler tábornokai az amerikai lobogó alatt. Ford. (Bp., 1952)
Procko, M.: A szovjet értelmiség a kommunizmusért vívott harcban. Ford. (Bp., 1952)
Draganov, N.: Az aranycsillag legifjabb lovagja. Elbeszélés. Ford. (Bp., 1953)
A Francia Kommunista Párt XIII. kongresszusa. 1954. jún. 3–7. A francia politika megváltoztatásáért, a nemzeti függetlenségért és a békéért. Jacques Duclos és Maurice Thorez záróbeszédével. Ford. (Bp., 1954)
Konsztantyinov, F. V.: A termelési viszonyok és a termelőerők jellege közötti feltétlen összhang törvénye. Ford. (Bp., 1954)
Oelssner, Fred: Rosa Luxemburg. Kritikai életrajzvázlat. 8 táblával. Ford. (Bp., 1954)
Liebknecht, Karl: Válogatott beszédek és írások. Wilhelm Pieck emlékbeszédével. Ford. Aranyossi Pállal, a költeményeket Devecseri Gábor ford. 8 táblával. (Bp., 1954)
Ojzerman, Teodor Iljics: Az imperializmus katolikus filozófusai. Ford. (Népszerű filozófiai füzetek. Bp., 1955)
Dornemann, Luise: Jenny Marx. Ford. 10 táblával. (Bp., 1956)
Böhm, Karl–Dörge, Rolf: A holnap világa. Ford. 24 táblával. (Bp., 1962)
Conrad, Walter: A távolbalátás. Ford. (Az Élet és Tudomány Kiskönyvtára. 23. Bp., 1962)
Fuchs, Vivian–Hillary Edmund: Az Antarktisz meghódítása. A Brit Nemzetközösség 1955–1958. évi délsarki expedíciója. Ford. 26 táblával. (Bp., 1962)
Barjonet, André: Mi az elnyomorodás? Ford. (Bp., 1962)
Deborin, A. M.: Az újkor társadalmi és politikai tanai. Ford. (Bp., 1962)
A kibernetikai filozófiai problémái. Cikkgyűjtemény. Ford. (Bp., 1963)
Meljuhin, Szerafin Tyimofejevics: A szervetlen természet dialektikai problémái. Ford. (Stúdium Könyvek. 41. Bp., 1963)
Szpirkin, Alekszandr Georgijevics: A tudat eredete. Ford. (Bp., 1963)
Soboul, Albert: A francia forradalom története. 1789–1799. Ford. 16 táblával. (Bp., 1963
Korszerű társadalmi ismeretek könyvtára. 2. kiad. 1974
Új kiad. 1999)
Ojzerman, Teodor Iljics: A marxista filozófia kialakulása. (Bp., 1964)
Besse, Guy: A társadalmi gyakorlat és az elmélet. Ford. (Korunk világnézeti kérdései. Bp., 1964)
Vasziljev, Leonyid Szergejevics: Telepátia. A fiziológus észrevételei. Ford. (Bp., 1964)
Realizmus a Nyugat művészetében. Összeáll. a SZUTA Művészettörténeti Intézete. Ford. Zahemszky Lászlóval. (Bp., 1964)
Filozófiai kislexikon. Szerk. Rozental, Mark Mojszejevics és Jugyin, Pavel Fjodorovics. A magyar kiadás főszerkesztője Vári Györgyné. Ford. Többekkel. (Bp., 1964
5. átd. kiad. 1980)
Kahane, Ernest: Az Élet nem létezik! Ford. (Korunk világnézeti kérdései. Bp., 1965)
Bettelheim, Charles: Független India. Ford. (Bp., 1965)
Platonov, Konsztantyin Konsztantyinovics: Szórakoztató pszichológia. Ford. J. P. Ill. Pap Klára. (Bp., 1965)
Filozófiai problémák a magasabbrendű idegműködés fiziológiájában és a pszichológiában. A moszkvai 1962. évi tudományos tanácskozás anyagából. Ford. (Bp., 1965)
Bogomolov, Alekszej Szergejevics: A pragmatizmus. Ford. J. P. A bevezetést Vári Györgyné írta. (Korunk világnézeti kérdései. Bp., 1965)
Melnyikov, Danyiil Jefimovics–Csernaja, L. B.: A kétarcú admirális. Canaris, a fasiszta kémszolgálat főnöke és gazdái. Ford. (Bp., 1966)
Fox, Ralph: A regény és a nép. Ford. (Esztétikai Kiskönyvtár. Bp., 1966)
Ovszjanyin, Pavel: Mussolini végnapjai. Ford. 8 táblával. (Népszerű történelem. Bp., 1966)
Cachin, Marcel: Írások és arcképek. Vál. Hertzog-Cachin, Marcelle. Ford. J. P.8 táblával. (Bp., 1966)
Verret, Michel: A marxisták és a vallás. Értekezés a modern ateizmusról. Ford. J. P., a verseket ford. Vajda Endre. (Bp., 1967)
A műszaki haladás problémái. Összeáll. Ádám György. Ford. Ferge Sándornéval és Szalay Sándorral. Az előszót Hegedűs András írta. (Bp., 1967)
Bunge, Mario: Az okság. Az oksági elv helye a modern tudományban. Ford. (Bp., 1967)
Hiebsch, Hans–Vorweg, Manfred: Bevezetés a marxista szociálpszichológiába. (Korunk világnézeti kérdései. Bp., 1967)
Weber, Max: Gazdaság és társadalom. Szemelvények. Összeáll. Varga Iván, az előszót írta Kemény István. Ford. J. P. (Bp., 1967)
Selye János: Az álomtól a felfedezésig. Egy tudós vallomásai. A bevezetést írta Lissák Kálmán. Ford. J. P. (Bp., 1967
2. kiad. 1974
3. kiad. 1980)
Durkheim, Émile: Az öngyilkosság. Szociológiai tanulmány. (Bp., 1967
Osiris Könyvtár. Szociológia. 3. kiad. 2000
4. kiad. 2003)
Jemeljanov, Vaszilij Szemjonovics: Atom és béke. Ford. (Bp., 1968)
Munkaszociológia. Tanulmánygyűjtemény. Szerk. Ádám György. Ford. Forintos Györggyel, Kemény Istvánnal. (Bp., 1968)
Garaudy, Roger: A kínai kérdés. Ford. Várkonyi Tiborral. A bevezetést Darvasi István írta. (Bp., 1968)
A szociológiai felvétel módszerei. Összeáll. és a tanulmányokat vál. Cseh-Szombathy László és Ferge Zsuzsa. Ford. J. P. (Bp., 1968
2. kiad. 1971
3. kiad. 1974)
Schaff, Adam: Marxizmus és egyén. A bevezetést Lick József írta. Ford. J. P. (Bp., 1968
Új kiad. 1988)
Levada, Jurij Alekszandrovics: A vallás társadalmi természete. Ford. (Bp., 1969)
Üzemszociológia. Tanulmánygyűjtemény. Összeáll. Ádám György. Ford. Félix Pállal, Forintos Györggyel. A bevezetést Hegedűs András írta. (Bp., 1969)
Ifjúságszociológia. Tanulmánygyűjtemény. Vál. Huszár Tibor, Sükösd Mihály. Ford. Félix Pállal, Forintos Györggyel. (Bp., 1969)
Cornu, Auguste: Marx és Engels. 1844–1845. Ford. J. P. (Bp., 1969)
Rendszerelmélet. Vál. tanulmányok. Vál. és az eredetivel egybevetette Kindler József és Kiss István. Ford. J. P. (Bp., 1969
2. kiad. 1971)
Csoportlélektan. Tanulmánygyűjtemény. Vál., szerk. Pataki Ferenc. Ford. Semjén Andrással. (Bp., 1969
2. bőv. és átd. kiad. 1980)
Svirjov, Vlagyimir Szergejevics: A neopozitivizmus és a tudomány. Ford. (Bp., 1970)
Weber, Max: Állam, politika, tudomány. Tanulmányok. Vál. Kemény István, Varga Iván. Ford. J. P. (Bp., 1970)
XVI. Lajos pere. Összeáll. Soboul, Albert. Ford. J. P. (Bp., 1970)
Grusin, Borisz Andrejevics: A vélemények világa. A közvélemény-kutatás metodológiai problémái. Ford. (Társadalomtudományi Könyvtár. Bp., 1971)
Calic, Édouard: Ég a Reichstag! Ford. (Népszerű történelem. Bp., 1971)
Sève, Lucien: Marxizmus és személyiségelmélet. Ford. (Bp., 1971)
Kosing, Alfred: Modern marxista-e Ernst Fischer? Ford. (Napjaink kérdései. Bp., 1971)
Lewin, Kurt: A mezőelmélet a társadalomtudományban. Vál. elméleti tanulmányok. A bevezetést írta Mérei Ferenc. Ford. J. P. (Társadalomtudományi Könyvtár. Bp., 1972)
Secord, Paul Frank–Backman, Carl W.: Szociálpszichológia. Ford. (Bp., 1972)
Plehanov [Georgij Valentyinovics] válogatott filozófiai írásai. Vál., szerk. Sziklai László. Ford. Többekkel. (Bp., 1972)
Munka és emberré válás. Engels hipotézise ma. Válogatás az utolsó húsz év antropológiai irodalmából. Vál., a bevezető tanulmányt írta Bence György és Kis János. Ford. J. P. 1 táblával. (Bp., 1972)
Ojzerman, Teodor Iljics: A főbb filozófiai irányzatok történetéhez. Ford. Könczöl Csabával. (Bp., 1973)
Leroy, Roland: A kultúra napjainkban. Az előszót írta Marchais, Georges. Ford. J. P. (Bp., 1973)
Dobrov, Gennagyij Mihajlovics: A tudomány tudománya. Ford. (Bp., 1973)
Szemjonov, Jurij Ivanovics: Hogyan keletkezett az emberiség? Ford. (Bp., 1973)
Selye János: Bonckés alatt a kutatás. Egy tudós feljegyzései. Vál. Kovács Attila. Ford. Both Miklóssal, Mészáros Károllyal. (Korunk Könyvek. Bukarest, 1975)
Filozófia és modern biológia. Vál., szerk. Frolov, Ivan Tyimofejevics. Ford. J. P. (Bp., 1975)
Lefèbvre, Georges: Napóleon. Ford. (Bp., 1975)
Lurija, Alekszandr Romanovics: Válogatott tanulmányok. Vál. Osmanné Sági Judit, a bevezetést írta Tomka Imre. Ford. Erős Ferenccel. (Bp., 1975)
Szadovszkij, V. N.: Az általános rendszerelmélet alapjai. Logikai-módszertani elemzés. Ford. (A korszerű informatikai könyvtára. 6. Bp., 1976)
Eszmény, erkölcs, etika. A kötetet összeáll. Tyitarenko, A. és Farkas Endre. Ford. Lovász Annával, Lukács Péterrel. (Bp., 1976)
Tjaden, Karl Hermann: Szociális rendszer és szociális változás. A két fogalom és jelentésének kutatása. Az előszót írta Hermann István. Ford. J. P. (Bp., 1977)
Metz, Christian: A képzeletbeli jelentő. Három tanulmány. Ford. (Bp., 1981)
Weber, Max: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Ford. Lissauer Zoltánnal, Somlai Péterrel. (A társadalomtudomány klasszikusai. Bp., 1982
2. bőv. kiad. 1995)
Weber, Max: Tanulmányok. Ford. Többekkel. (Osiris Könyvtár. Szociológia. Bp., 1998).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1979. márc. 18.)
Palkó Magda: J. P. (Világosság, 1979)
Wessely Anna: A jelentések születése. (Irodalomtörténet, 1983)
Lőrincz Judit: J. P.-re emlékezve. (Kultúra és Közösség, 1994)
J. P.-emlékkönyv. Tanulmányok J. P. írásaiból. Vál., szerk. S. Nagy Katalin. (Bp., 1995)
Martin Ferenc: A társadalmi tudat képei. J. P. filmelméleti munkássága. (Filmspirál, 1996)
Kamarás István: J. P. művészetszociológiai munkássága. (Szociológiai Szemle, 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője