Család

Régi újpesti munkáscsaládból származott.

Életút

A Phöbus atlétája, rövidtávfutó (1950–1954?). Az Újpesti Gyapjú (1954?–1958 és 1961–1962), a Győri Vasas ETO (1959–1960), a Bp. Spartacus kis- és nagypályás kézilabdázója (1963–1967). Kispályán világbajnok (1965), vb. 2. (1957), vb 5. (1962), BEK 2. (1965), BEK 3. (1964 és 1966). Ötszörös magyar bajnok (1959, 1963, 1964, 1965, 1967), magyar bajnoki 2. (1960 és 1966), magyar kupagyőztes (1963), négyszeres gólkirálynő (1959, 1960, 1963, 1964). Világválogatott (1957). Kispályán 44-szeres magyar válogatott (1956–1966; más adatok szerint 1957–1966: 81-szeres válogatott, 204 gól). Nagypályán 1-szeres válogatott (1956). Sportpályafutását atlétaként, rövidtávfutóként kezdte. Gyorsaságára felfigyeltek, s az Újpesti Gyapjúszövőgyár nagypályás csapatában kezdett el kézilabdázni. 1955-től már a nagypályás női kézilabda-válogatott keret tagja (1956-ban 1 alkalommal a válogatottban pályára is lépett). Az 1950-es évek végére fokozatosan alakult ki a kézilabda kispályás változata: Jóna Magda részt vett a kispályás szakág első három világbajnokságán (az 1., belgrádi vb-n a második, a 3., dortmundi vb-n a világbajnok magyar csapat tagja). A magyar válogatott átlövőjeként specialitása a kapunak háttal állva, nyújtott karral, fej felől dobott svédcsavarja volt. A korszak egyik leggólerősebb támadó játékosaként öt magyar bajnoki címet szerzett és négy alkalommal bizonyult a bajnokságban a legtöbb gólt szerzett játékosnak („gólkirálynő”).

Emlékezet

Újpesten (= Budapest IV. kerület) élt és tevékenykedett. Gyermekkorában a Thaly Kálmán utcában, élete végén a Csokonai utcában lakott, a Megyeri úti Temetőben nyugszik.