Izsáky Margit
Izsáky Margit

2022. október 3. Hétfő

Izsáky Margit

újságíró, író, szerkesztő

Névváltozatok

Kádár Imréné; Izsáki Margit

Születési adatok

1899. május 26.

Leányfalu

Halálozási adatok

1977. december 30.

Budapest

Temetési adatok

1978. január 23.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Izsáky Mór biztosítóintézeti tisztviselő. F: Kádár Imre (1894–1972) író.

Iskola

A Színiakadémián színész okl. szerzett (1917), tanulmányainak befejezése után Jászai Mari növendéke, a Nemzeti Színház ösztöndíjasa volt.

Életút

Kolozsvárott (1917–1923), Aradon és Nagyváradon színésznő (1923–1928). Budapestre költözött, a Magyarság (1932–1939), a Magyar Nemzet belső munkatársa (1939–1944). A II. vh. után a Kossuth Népe, a Szabadság, az Esti Budapest munkatársa (1945–1947), az Asszonyok szerkesztője (1947–1948), a Világosság, az Élet és Irodalom c. lapok munkatársa egyúttal a Magyar Távirati Irodánál (MTI) fiatal újságírók tanításával foglalkozott (1948–1960). Az első magyarországi női rendőri tudósítóként híres riportokat írt a bűnöző gyermekek életmódjával kapcsolatban, majd a bodrogközi és a sarkadi szegényparasztság sorsát tárta fel feltűnést keltő, szociográfiai írásaival. Bátor, sajátos hangvételű novellái, irodalmi riportjai, tanulmányai, cikkei nagy visszhangot váltottak ki. Műfordítóként meséket tolmácsolt és dolgozott át. Színésznőként Janovics Jenő kolozsvári társulatában drámai hősnőket alakított sikerrel.

Elismertség

A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) elnökségi tagja (1948-tól).

Főbb művei

F. m.: A Magyar Jövő Őfelsége. (A Magyarság Évkönyve, 1935)
A nagy balett kis egérkéi. (A Magyarság Évkönyve, 1936)
Isten fekete báránykái. Riportok a nagyváros árnyékából. (Bp., 1942)
Vörösmarty úr szerelmes. Elbeszélés. (Százezrek Könyve. Bp., 1942)
Egy elfelejtett magyar iparról, a művészi vasöntésről beszél egy híres műgyűjtő. (Bp., 1942)
Ez történt velem. Ifjúsági elbeszélés. (Pintér Leánykönyvtár. 1. Bp., 1943)
Ötven válogatott mese. Andersen, a Grimm testvérek és az Ezeregyéjszaka legszebb meséi. Ford. és átd. (Bp., 1944)
100 válogatott mese. Andersen, a Grimm testvérek és az Ezeregyéjszaka legszebb meséi. Ford. és átd. 3 táblával. (Bp., 1944)
200 világszép mese. Andersen, a Grimm testvérek és az Ezeregyéjszaka legszebb meséi. Ford. és átd. (Bp., 1944)
Ország a keresztfán. Riportregény. (Új idők – új könyvek. Bp., 1945).

Irodalom

Irod.: Erdélyi lexikon. Szerk. Osváth Kálmán. (Oradea-Nagyvárad, 1928)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Kőhalmi Béla és Révay József. (Bp., 1947)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1978. jan. 1.)
Kenyeres Ágnes: Búcsú I. M.-tól. (Magyar Nemzet, 1978)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994).

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője