Iváncsics János
Iváncsics János

2024. április 18. Csütörtök

Iváncsics János

mezőgazdasági mérnök, állattenyésztő

Születési adatok

1938. november 10.

Petőháza, Sopron vármegye

Halálozási adatok

2002. július 8.

Törökbálint

Temetési adatok

2002. július 17.

Mosonmagyaróvár


Család

Sz: Iváncsics Nándor, Hadarics Terézia. Szülei nyolc kh földön gazdálkodtak. Testvére: Ikvai Nándor (1935–1988) muzeológus és Iváncsics József mezőgazdasági mérnök, a Szekszárdi Szakszolgálati Állomás igazgatója. F: 1961-től Lang Etelka, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet laboránsa, majd a MTESZ Mosonmagyaróvári Intéző Bizottságának ügyvezető titkára. Leánya: Iváncsics Etelka (1962–) és Iváncsics Erika (1967–) pedagógusok; fia: Iváncsics János (1964–) mezőgazdasági mérnök.

Iskola

Általános iskoláit szülőfalujában végezte, a soproni Berzsenyi Dániel Gimnáziumban éretts. (1957). A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1961), az Agrártudományi Egyetemen (ATE) doktorált (1967), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1979), doktora (1993). MLEE-t végzett (1970).

Életút

A Lajta-Hansági Állami Gazdaság (1961–1962), a Sátorhely-Bólyi Állami Gazdaság gyakornoka (1962–1963). A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem (ATEK), ill. a Pannon Agrártudományi Egyetem (PATE) Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolai Kar, ill. a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Kar Állattenyésztéstani Tanszék tanársegéde (1963–1969), egy. adjunktusa (1969–1979), egy. docense (1979–1990). Az Állattenyésztéstani Intézet intézetigazgató egy. tanára (1990. júl. 1.–2002. júl. 8.); közben oktatási (1982) és tudományos dékánhelyettes (1985 és 1988), dékán (1994–1999), majd a Nyugat-magyarországi Egyetem rektorhelyettese (2000. jan. 5.–2002. jún. 30.), rektora (2002. júl. 1.–2002. júl. 8.). Állatgenetikával, fejésélettannal, szaporodásbiológiával, teljesítményvizsgálatok fejlesztésével, szarvasmarha-ivarszabályozással, ill. az ezzel összefüggő tejminőség-fejlesztéssel foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a mesterséges megtermékenyítés legkorszerűbb biotechnológiai módszereinek bevezetésében a magyarországi szarvasmarha-tenyésztésben.

Emlékezet

Mosonmagyaróvárott élt és tevékenykedett, a törökbálinti pulmonológiai intézetben hunyt el, a mosonmagyaróvári helyi temetőben nyugszik. Tiszteletére emléktáblát helyeztek el a Nyugat-magyarországi Egyetem Állattenyésztéstani Intézetében.

Elismertség

Az MTA Állattenyésztési Bizottsága tagja (1990-től). A Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB) Állattenyésztési Munkabizottságának titkára (1980-tól). A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) országos választmányának tagja és a MAE Győr-Moson-Sopron megyei Szervezete elnöke. A MTESZ Győr-Moson-Sopron megyei Elnöksége tagja. A zürichi Mezőgazdasági Szaktanácsadók Nemzetközi Szervezete tagja (1989-től), az Alpok-Adria Munkaközösség vezetőségi tagja (1990-től), az ún. Osztrák–Magyar Regionális Parlament bécsi tudományos szekciójának vezetője (1991-től).

Elismerés

A Bécsi Agrártudományi Egyetem díszdoktora (1994). A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998). METESZ Díj (1981), Ujhelyi Imre-emlékérem (1993), Pro Urbe Mosonmagyaróvár (posztumusz, 2003), Giesswein Sándor-emlékérem (2011).

Főbb művei

F. m.: Vizsgálatok a szarvasmarha fülkagylóján, különös tekintettel az egyedi megjelölésre. (A Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola Közleményei, 1966)
A tőgyben lévő tejnyomás összefüggése a tejleadással, valamint a fejés módjával. Egy. doktori értek. (Gödöllő, 1966)
A fejésre való előkészítés értékelése a tőgyben kialakuló tejnyomás alapján. (A Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola Közleményei, 1968)
A tejbelövéshez szükséges oxitocin mennyiségének vizsgálata. (Állattenyésztés, 1969)
Egyes kutatási eredmények az ipari jellegű szarvasmarha-tenyésztés és -tartás terén. Többekkel. – Különböző módon adagolt oxitocin hatásának vizsgálata. – Magyartarka, kosztromai x magyartarka és tejelő magyartarka tehenek tőgybimbó méreteinek összehasonlító vizsgálata. – A tőgybimbó csatornahosszának mérése teheneknél és ennek összefüggése a tőgybimbó hosszával. (A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság-tudományi Kar Közleményei, 1971)
Intranasalis oxitocin-adagolás hatásmechanizmusának vizsgálata. (A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság-tudományi Kar Közleményei, 1972)
Vizsgálatok a szarvasmarha ivararányának befolyásolására. Kovácsné Gaál Katalinnal. (A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság-tudományi Kar Közleményei, 1973)
Az egyetemi jegyzet a tananyag korszerűsítésének eszköze. (Felsőoktatási Szemle, 1973)
Kiegészítő gyakorlati jegyzet az általános állattenyésztéstan tanulmányozásához. Kovácsné Gaál Katalinnal. (Mosonmagyaróvár, 1974)
A tudományos diákkörök szervezési és tartalmi munkája. (Felsőoktatási Szemle, 1977)
Ivarspecifikus spermafrakciók mikroszkópos vizsgálata. (A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság-tudományi Kar Közleményei, 1978)
Kísérletek az ivarspecifikus sperma előállítására és felhasználására a szarvasmarha-tenyésztésben. Kand. értek. (Mosonmagyaróvár, 1978)
Szarvasmarha-ivarszabályozási kísérletek eredményei. (Mosonmagyaróvár, 1979)
Az ivaraarány-befolyásolás jelentősége és eredményei a szarvasmarha-tenyésztésben. (Műszaki Élet, 1979)
Adaptációs vizsgálatok tejtermelő állományban. 1. Vércukorvizsgálatok. Kovácsné Gaál Katalinnal. – Szarvasmarha-ivarszabályozási kísérletek eredményei. (A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság-tudományi Kar Közleményei, 1979)
Az ivarszabályozás alkalmazásának lehetőségei és hatása a szarvasmarha-tenyésztésben. – Mikroszkópos spermavizsgálatok alkalmazása az ivarspecifikus sperma előállításában. Gergátz Elemérrel. (A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság-tudományi Kar Közleményei, 1980)
Az ivarállomány-befolyásolás tenyésztési jelentősége és alkalmazásának lehetőségei a szarvasmarha-tenyésztésben. (Magyar Mezőgazdaság, 1980)
Az ivarszabályozás fejlesztésének lehetőségei. – A borjazási kor és egyes tejtermelési és tőgytulajdonságok összefüggése holstein-fríz teheneknél. Báder Ernővel. (A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság-tudományi Kar Közleményei, 1981)
Intramuszkuláris oxitocin-adagolás mint adaptív tényező halszálkás fejőberendezésben. Báder Ernővel, Kovácsné Gaál Katalinnal. (A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság-tudományi Kar Közleményei, 1981 és Állattenyésztés, 1982)
A sárga magyar tyúk fajtafenntartó nemesítése. (A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság-tudományi Kar Közleményei, 1982 és Kistenyésztők Lapja, 1982)
Genotípus-környezet interakció-vizsgálata, különös tekintettel a szarvasmarha-állományok szaporodására. Báder Ernővel, Kovácsné Gaál Katalinnal. (A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság-tudományi Kar Közleményei, 1982)
A tejleadás és fejés hormonális tényezői. (VEAB Értesítő, 1982)
A szaporodásbiológia és technikai feltételei. (Szakosított tejtermelés. Szerk. Szajkó László. Bp., 1984)
Az ivarszabályozás módszerei és várható genetikai hatásuk. (Genetika és biotechnika az állattenyésztésben. Szerk. Fésüs László Bp., 1984)
Vércsoportvizsgálatok eredményei sárga magyar zárttenyészetben. Papp Miklóssal. – Vércsoport génfrekvencia-változások a mosonmagyaróvári őshonos, zártan tenyésztett sárga magyar tyúkállományban az elmúlt 15 év folyamán. Papp Miklóssal. (A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság-tudományi Kar Közleményei, 1985)
Alkalikus foszfatáz enzimszint meghatározásértéke a mosonmagyaróvári sárga magyar tyúkfajta további szelekciójában. Többekkel. – Vércsoportvizsgálatok felhasználása az őshonos mosonmagyaróvári sárga magyar tyúkállomány génmegőrzésére. Többekkel. – Fiziológiai és immungenetikai markerek használatának lehetősége a baromfiak tenyészszelekciójában. Többekkel. (MTA–VEAB Közleményei, 1985)
A tejtermelési teljesítményvizsgálatok és a szelekció fejlesztésének néhány szempontja. Többekkel. (Acta Óváriensis, 1989)
Élettani genetika az állattenyésztésben. (Bp., 1990)
Szaporodásbiológia. Egy. jegyz. Gergátz Elemérrel, Becze Józseffel. (Mosonmagyaróvár, 1990)
Állattenyésztési biotechnológia. Gergátz Elemérrel, Becze Józseffel. Egy. jegyz. (Mosonmagyaróvár, 1991)
A tejtermelés fejlesztése a szarvasmarha-tenyésztésben. Doktori értek. (Mosonmagyaróvár, 1992)
Állatgenetika. 1. Élettani genetika. Egy. jegyz. (Mosonmagyaróvár, 1992)
Az állattenyésztési oktatás 175. évi Mosonmagyaróvárott. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1993)
Állattenyésztés. I. Többekkel. Egy. jegyz. (Sopron, 1995)
Evaluation of the Effect of Sedimentation Magnetific Field on Acrosome Status of Ram Spermatoza. Farkas Á.-val és Sarhaddi, Fathollahhal. – Effect of Handling on Viability and Acrosome Status of Ram Spermatoza. Farkas Á.-val és Sarhaddi, Fathollahhal. (Acta Agronomica Óváriensis, 1995)
Immuno- és élettani biokémiai genetika. (Az állattenyésztés alapjai. Szerk. Nagy Sándor. Bp., 1996)
Tejgazdasági kézikönyv. Szerk. Merényi Imre. Írta. Többekkel. (Bp., 1996)
Az utódok ivararányának módosítása szedimentált kos spermium használatával. – Kos spermiumok szétválasztása két frakcióra szedimentációval. Gergátz Elemérrel és Sarhaddi, Fathollahhal. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1996)
Bárányok ivararányának befolyásolása szedimentált kos sperma használatával. Gergátz Elemérrel és Sarhaddi, Fathollahhal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1997)
Különböző fajtájú bikák ondósejtjeinek ivari dimorfizmus-vizsgálata. Nagy Szabolccsal. – Különböző fajtájú bikák spermium-defektusainak vizsgálata. Nagy Szabolccsal. (Acta Agronomica Óváriensis, 1997)
A tőgymorfológiai tulajdonságok és a szomatikus sejtszám összefüggései. Gulyás Lászlóval. – Versenyképes tejtermelés a beltartalom és a higiéniai jellemzők javításával. – Különböző in vitro technikák az állatnemesítés szolgálatában. Bali Papp Ágnessel, Dohy Jánossal. – Kísérletek garantáltan ivarorientált sperma előállítására. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1999)
A sertés petesejtek aspirációja és in vitro maturáltatása. Bali Papp Ágnessel, Somfai Tamással. – Relationship of Somatic Cell Count to Milk Yield of Red Holstein-Friesian Cows in Different Lactations. Báder Ernővel, Pongrácz Lászlóval. (Acta Agronomica Óváriensis, 1999)
Sertésembriók in vitro előállításának lehetőségei. Bali Papp Ágnessel, Dohy Jánossal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1999)
A szomatikus sejtszám és néhány tőgymorfológiai tulajdonság kapcsolata. Gulyás Lászlóval. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2000)
Tejgazdaságtan. (Bp., 2001)
A szomatikus sejtszám szerepe a tőgy egészségi állapotának jellemzésében. Pongrácz Lászlóval. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2001)
Különböző kanok termékenyítő anyagának vizsgálata rövid idejű tárolás során. Többekkel. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2003)
A sertéságazat versenyképességének és a sertéstartás jövedelmezőségének vizsgálata a nyugat-magyarországi régióban. Józsa Máté Józseffel és Radnics Zsuzsannával. (Gazdálkodás, 2005).

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
I. J. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2002)
Tenk Antal: I. J. (Gazdálkodás, 2002)
Szabó Ferenc–Kovácsné Gaál Katalin–Tenk Antal: I. J. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2003)
Moson megyei életrajzi lexikon. (Mosonmagyaróvár, 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője