Horvát Boldizsár
Horvát Boldizsár

2024. november 3. Vasárnap

Horvát Boldizsár

politikus, jogász

Névváltozatok

Horváth

Születési adatok

1822. január 1.

Szombathely

Halálozási adatok

1898. október 28.

Budapest


Család

Sz: Horvát József, Rába Julianna.

Iskola

A győri jogakadémián végzett (1842), ügyvédi vizsgát tett (1843). Az MTA tagja (l.: 1861. dec. 20.; t.: 1868. márc. 18.).

Életút

Kir. táblai jegyző (1842–1843), Szombathelyen ügyvéd és főjegyző (1843–1848), a forradalom és szabadságharc idején, az első népképviseleti országgyűlésben Szombathely képviselője (1848–1849), a bukás után rövid ideig várfogságot szenvedett (1849- 1850). Visszavonult a közélettől, Szombathelyen ügyvéd (1850–1856), a Batthyány-hercegek jószágigazgatóságának jogtanácsosa (1856–1865). Deák-párti programmal a szombathelyi választókerület országgyűlési képviselője (1865–1877) és gr. Andrássy Gyula kormányának igazságügy-minisztere (1867. febr.–1871. máj.). 1877-től nem vett részt a politikai küzdelmekben, de többnyire az Apponyi-féle mérsékelt ellenzéket támogatta. Az Esterházy-javak zárgondnoka (Kismartonban, 1877–1884). Deák-párti politikusként aktívan támogatta az osztrák–magyar kiegyezés (“kiegyenlítés”) létrejöttét. Miniszterként nevéhez fűződnek a polgári átalakulást alapvetően befolyásoló törvények (a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztása, a bíróságok szervezeti és működési rendjének kialakítása, a bírói felelősség törvénybe iktatása, a Kúria legfelsőbb igazságszolgáltatási fórummá alakítása, az úrbéri viszonyok maradványainak megszüntetése, valamint a polgári házasságról szóló törvény előkészítése). Részt vett a Magyar Földhitelintézet megalapításában (1863), melynek elnökévé is megválasztották (1871– 1877). Verseket és elbeszéléseket is írt.

Emlékezet

Szombathelyen emlékülést rendeztek tiszteletére (1987. nov. 9-én). Ugyanezen a napon, szülőházán, a mai Fő téren a Szombathelyi Városszépítő Egyesület emléktáblát helyezett el. Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Szobrát (bronz, mészkő talapzaton) a szombathelyi Savaria Múzeum előtti parkban állították fel (Tóth István alkotása, 1907; teljesen felújították: 2006-ban). Budapesten, a Herminamezőn (XIV. ker.) utcát neveztek el róla (1991-ben). Nevét vette fel a szombathelyi Horvát Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola (1993?-ban).

Elismertség

A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1887).

Elismerés

A bp.-i tudományegyetem t. doktora (1896).

Szerkesztés

Költeményei és elbeszélései a Regélőben jelentek meg (1839–1841).

Főbb művei

F. m.: Az osztrák törvénykezési reform befolyása erkölcsi és anyagi életünkre. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1864. márc. 14.)
Irányelvek közjogi legfőbb kérdéseink fölött. (Pest, 1865)
H. B. a bírói hatalomról szóló törvényjavaslat megvitatása alkalmával tartott beszéde. (Pest, 1869)
A köztörvényhatóságok rendezéséről. (Budapesti Szemle, 1886)
H. B. összes költeményei. Sajtó alá rend. Barna János. (Makó, 1927).

Irodalom

Irod.: Tóth Lőrinc: Emlékbeszéd H. B. t. tagról. (Bp., 1900)
Berzeviczy Albert: H. B. emlékezete. (Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1904)
Horváth Pál: H. B., az igazságügyminiszter. (Magyar Jog, 1988)
Mezey Barna: A börtönügyi reform koncepciója H. B. igazságügy- minisztersége idején. (Jogtudományi Közlöny, 1989)
Körmöczi Katalin: H. B. íróasztala és az osztrák–magyar kiegyezés. (Folia Historica, 1991)
Keppel Mónika: H. B. díszalbuma 1867-ből. (Vasi Szemle, 1995)
Laky Ferenc: H. B. (Magyar Jog, 1998)
Kerékgyártó Gizella: A börtönügy reformja H. B. minisztersége idején. (Börtönügyi Szemle, 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője