Család

Sz: Hompola Zsigmond (1850–1920) postamester, Geisler Mária (1859–1955). Szülei 15 kh-on gazdálkodtak.

Iskola

Középiskoláit Szombathelyen, Budapesten és Keszthelyen végezte. A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1925), ügyvédi (1930), bírói vizsgát tett.

Életút

Kaposvárott és Szigetváron ügyvédjelölt (1925–1930), Barcson ügyvédi irodát nyitott (1930-tól). A II. vh. után ismét Barcson (1948–1950), ill. Szigetváron ügyvédként működött (1950–1958), az ügyvédi munkaközösségből politikai magatartására hivatkozva kizárták (1958). Két évig munkanélküliként, majd nyugdíjasként Szigetváron élt (1960-tól). A FKgP alapító tagja (1930-tól), barcsi községi és járási szervezetének vezetője. A II. vh. alatt németellenes nézetei miatt a hatóságok több ízben letartóztatták. A II. vh. után a Szigetvári Nemzeti Bizottság tagja (1944. dec.–1945. ápr.). Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Dunántúl, 1945. jún.–nov.), majd az FKgP nemzetgyűlési képviselője (Somogy vármegye, 1945–1947), kisgazda politikusként Kovács Béla és Nagy Ferenc baráti köréhez tartozott. Az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára (1947. jan. 30.–1947. febr. 21.), lemondott, mert az ún. köztársaság-ellenes összeesküvés ügyének megítélésében nem értett egyet Riesz István miniszterrel. A választások után minden párttisztségéről lemondott (1947. aug.), visszavonult a politikától. Az MKP 1947. jan. végén, a köztársaság-ellenes összeesküvés ügyével támadást indított Kovács Béla, az FKGP „erős embere” ellen. A Nemzetgyűlésben Révai József követelte azt, hogy vizsgálják ki Kovács Béla felelősségét és állítsák bíróság elé a népszerű parasztpárti vezetőt (1947. febr. 7-én), ugyanakkor a Budapesti Népügyészség kezdeményezte Kovács Béla mandátumának felfüggesztését. Az ekkor már készen állt vádak szerint Kovács Béla tudott a Magyar Közösség összeesküvéséről, taggá avatása épp lelepleződése miatt maradt, el, a B-listázások alkalmából tudatosan mentette a közösség tagjait és szimpatizánsait, tudomásul vette egy ún. ellenkormányba való jelölését stb. Válaszul maga az FKgP kezdeményezte a vizsgálat részletes kivizsgálását: Kovács István önálló indítványként azt javasolta, hogy a Nemzetgyűlés állítson fel egy 25 főből álló bizottságot, amelynek működése nyilvános lett volna. A nyilvános vizsgálatra felállítandó bizottságot a parlament kétharmados többséggel fogadta el. Az MKP a politikai vereséget azonban mégis a maga javára tudta fordítani: rávette Tildy Zoltánt, hogy az FKgP vonja vissza javaslatát, mert a bizottságot a Baloldali Blokk bojkottálni fogja, viszont taktikai okokból belement egy kétfős, pártközi ad hoc bizottság megalakításába. Ennek a bizottságnak lett a tagja Riesz István mellett Hompola Mihály, akit személyes baráti kapcsolat fűzött Kovács Bélához (a bizottság 1947. febr. 8-án alakult meg). A jegyzőkönyvek összegzése után egy jelentés készült, amelynek tartalma szerint Kovács Bélának, az összeesküvésben játszott szerepe nem ítélhető meg egyértelműen, s azért, hogy ezt meg lehessen tenni szükséges a képviselő mandátumának kiadatására. A jelentéssel Hompola nem értett egyet, s nem volt hajlandó aláírni azt. Az MKP PB döntést hozott Hompola kompromittálására: a Szabad Nép nyilvánosságra hozott egy fényképet, amelyen Hompola egy magas rangú SS-tiszt társaságában volt látható (1947. febr. 23-án). Hompola tisztázta ártatlanságát, de már a kép nyilvánosságra hozatala előtt lemondott.