Hoffmann Pál
Hoffmann Pál

2024. november 3. Vasárnap

Hoffmann Pál

jogász

Születési adatok

1830. február 25.

Nagymarton, Sopron vármegye

Halálozási adatok

1907. június 28.

Sopron, Sopron vármegye


Család

Középiskoláit Győrött, Sopronban és Szombathelyen végezte, majd a pozsonyi jogakadémián, a bécsi és a pesti tudományegyetemen tanult. A pesti tudományegyetemen jogtudori okl. és magántanári képesítést szerzett (1860), ügyvédi vizsgát tett (1862). Az MTA tagja (l.: 1863. jan. 13.; r.: 1890. máj. 8.).

Iskola

A pesti tudományegyetemen az osztrák polgári jog magántanára (1860–1866), a pesti, ill. a budapesti tudományegyetemen a római jog ny. r. tanára (1866–1893); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1871–1872 és 1886–1887) és az egyetem rektora (1877–1878). A kassai (1862–1864) és a pozsonyi jogakadémián a római jog és az egyházi jog r. tanára (1864–1866). Szabadelvű párti programmal a Nagymartoni (1865–1878), majd a Budapesti-erzsébetvárosi (= VII. kerület) választókerület országgyűlési képviselője (1878–1886).

Életút

Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban osztrák polgári joggal foglalkozott, később érdeklődése a klasszikus római jog és az egyházjog felé fordult. Magyarországon az elsők között művelte magyar nyelven a római jogot. Német jogtudósok (pl. Adolf Arndt, Georg Friedrich Puchta, Johannes Emil Kuntze) műveit követve több római jogi tankönyvet is írt. Több dolgozatban vizsgálata Cicero törvényszéki beszédeit, ill. azok hatását a római jog későbbi fejlődésére. Diákjaival közösen lefordította Justinianus Institutióit. Később jelentős szerepet játszott a magánjogi törvénykönyv előkészítő munkálataiban: ezzel kapcsolatos álláspontját külön is kiadta; s a korszak egyik nagy szakmai vitáját folytatta Teleszky Istvánnal (1871–1873). Több beadványban javasolta továbbá a magyar egyetemi és jogakadémiai képzés átszervezését. A IV. Magyar Jogász Gyűlés elnöke (1873). A párizsi Société de Legislation Comparée l. tagja. A Jog- és Államtudományi Folyóirat szerkesztője (I–IV. füz. 1871. jan.–dec.).

Főbb művei

F. m.: Jogeset az osztrák büntető törvénykönyv 507. §-ának értelmezéséhez. – Az elévült váltóbeli igény s érvényesítése. – Mire jogosítja az osztrák polgári törvénykönyv 461. §-a a záloghitelezőt? (Törvényszéki Csarnok, 1859)
A római magánjog rendszere mai érvényben. Pandekták. I–III. füz. (Pest, 1859–1861
2. kiad. Pest, 1864
3. átd. és bőv. kiad. Pest, 1868
4. kiad. Pest, 1872)
Természetes nyilván- vagy közjog. Virozsil Antal latin munkája után írta. (Pest, 1861)
A tanszabadság. (Pesti Hírlap, 1862. 230, 257 és 258.)
A jog lényege. Bevezetés a jogtudományba. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1863. okt. 12.
megjelent: Pest, 1864)
Das Pfandrecht im Stadium der Fälligkeit der Pfandorderung. (Oesterreichische Vierteljahresschrift für Rechts- und Staatswissenschaft, 1864)
A közönséges és a magyar részszerű katholikus egyházjog alapvonalai. Jogakadémiai tankönyv. (Pozsony, 1865
2. kiad. Pest, 1868)
Der Anspruch aus verjährten Wechseln und seine Geltendmachung. (Oesterreichische Vierteljahresschrift für Rechts- und Staatswissenschaft, 1865)
A magyar kir. egyetem jogi karának jelen állapota. (Hon, 1865. 166.)
Egy pillantás a magyar jogtudományi irodalomra s a jogi tanrendszerre. (Jogtudományi Hetilap, 1866)
A római jog történelme és institutiói. I. köt. A római jog külszerű történelme és a római perjog. (Pest, 1866
2. kiad. Pest, 1871)
Cicero magánjogi perekben tartott törvényszéki beszédei jogi szempontból. (Akadémiai Értesítő, 1868)
Nyílt levél az egyetemi reform kérdéséhez. (Jogtudományi Közlöny, 1869)
Vélemény az egyetemek s a jogakadémiák rendezése tárgyában. (Jogtudományi Közlöny, 1870)
Cicero civilistikai védőbeszédei. (Akadémiai Értesítő, 1870)
Általános magánjogi törvénykönyvnek tervezete Magyarország számára. (Pest, 1871)
H. P. képviselői jelentése a nagymartoni választókerület polgáraihoz. (Pest, 1872
németül: Pest, 1872)
„Sorakozzunk!” Hang az új pártalakulás ügyében. Névtelenül. (Pest, 1873)
A római jog tanulmánya. I. Institutiók. (Bp., 1875
2. kiad. 1880)
H. P. egyetemi rectori székfoglaló beszéde. (Kelet Népe, 1877. 240.)
A zsidó kérdés megbeszélve. (Bp., 1880)
A specificatio. Magánjogi értekezés. (Jogtudományi Közlöny, 1890
és külön: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 10. köt. 10. Bp., 1890)
A birtoki jogtan kérdései. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1892. ápr. 4.
megjelent: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 11. köt. 6. Bp., 1892
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1892)
ford.: Corpus Iurus Civilis. Justinianus császár Institutioinak négy könyve. A Corpus Iuris Civilis Kriegel testvérek által 1858-ban kiadott eredeti szövege szerint tanítványai közreműködésével ford. H. P. (Pest, 1864).

Irodalom

Irod.: Teleszky István: Észrevételek H. P. általános magánjogi törvénykönyv tervezetére. (Nagyvárad, 1873)
Magyar írók névtára. Életrajzi és könyvészeti adatok gyűjteménye. Különféle kútfőkből szerk. Moenich Károly. (Pozsony, 1876)
Vécsey Tamás: Emlékbeszéd H. P. r. tag felett. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1908)
Hamza Gábor: H. P. (Magyar jogtudósok. I. köt. Szerk. Hamza Gábor. Bp., 1999)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője