Hexendorf Edit
Hexendorf Edit

2024. november 2. Szombat

Hexendorf Edit

nyelvész, nyelvtörténész, művelődéstörténész

Születési adatok

1927. május 10.

Budapest

Halálozási adatok

2001. december 15.

Budapest


Család

Az ELTE BTK-n magyar–latin–lélektan szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1950), a nyelvészeti tudományok kandidátusa (1957).

Iskola

Budapesten, a XVIII. kerületben általános iskolai tanár (1950–1951). Az ELTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék gyakornoka, tanársegéde (1951–1956), egy. adjunktusa (1956. aug.–1959?), az ELTE Egyetemi Könyvtára munkatársa (1959–1963). Az MTA Nyelvtudományi Intézete tud. segédmunkatársa (1955), tud. munkatársa, főmunkatársa (1963–1993). Az MTA–TMB-n Pais Dezső aspiránsa (1952–1955).

Életút

Középkori szövegemlékeink szótani és mondattani kutatásával, művelődéstörténeti kérdéseivel foglalkozott. Elsők között vizsgálta a szellemi műveltségre vonatkozó magyar nyelvi kifejezéskészlet kialakulását. Részt vett A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára és a Helyesírási Tanácsadó Szótár készítésében, majd az MTA Nyelvtudományi Intézetében az Akadémiai Nagyszótár munkálatainak vezetője. Az Intézettől való megválása után – több neves művész közreműködésével – alapítványt kezdeményezett Mensáros László színművész tiszteletére, emlékének ápolására és az ő szellemiségét képviselő fiatal művészek támogatására. Munka Érdemrend (ezüst, 1987). Akadémiai Jutalom (1952), Akadémiai Díj (1978 és 1996).

Főbb művei

F. m.: Kérdő-felkiáltó fordulat az Ómagyar Máriasiralomban? (Magyar Nyelv, 1949)
Az eszközök és a velük végzett műveletek elnevezésének kérdéséhez. (Magyar Nyelv, 1952)
A hallgató szempontjának érvényesülése a beszédben. (Magyar Nyelv, 1953)
A nyomatékosítás és tagadás mondatbeli összeszövődésének kérdéséhez. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya Közleményei, 1954)
A Bibliának, változatainak és részleteinek elnevezései középkori nyelvemlékeinkben. (Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára. Szerk. Bárczi Géza, Benkő Loránd. Bp., 1956)
A mar ige családja. 1–2. (Magyar Nyelv, 1956)
A kis és nagy kezdőbetűk. Az írásjelek. (Helyesírásunk időszerű kérdései. Bp., 1956–1962)
A szellemi műveltségre vonatkozó magyar nyelvi kifejezéskészlet kialakulásának kezdetei. Kand. értek. (Bp., 1956)
Szótanulmányok a szellemi élet középkori magyar kifejezésanyagának köréből. (Nyelvtudományi értekezések. 15. Bp., 1958)
A budapesti tudományegyetem a Tanácsköztársaság idején. Adatgyűjtemény. Összeáll. Pálvölgyi Endrével, Szentmihályi Jánossal. Az Egyetemi Könyvtárra vonatkozó adatokat Tóth András gyűjtötte. A bevezetést Ortutay Gyula írta. (Bibliográfiák az egyetemi oktatás számára. 12. Bp., 1959)
Névtudományi vizsgálatok. – A magyar nyelv irodalmi vizsgálata 1945 és 1959 között. (Magyar Nyelvőr, 1960)
Helyesírási tanácsadó szótár. Többekkel. (Bp., 1961
2. kiad. 1964
7. kiad. 1977
9. kiad. 1983)
A készülő magyar etimológiai szótár. (Magyar Tudomány, 1962)
A nőket jelölő névformák használatának kérdéséhez. – A ‘lelkiismeret’ magyar nyelvű kifejezéseinek kérdéséhez. (Magyar Nyelvőr, 1963)
A könyv szó élete középkori nyelvemlékeinkben. (Szótörténeti és szófejtő tanulmányok. Szerk. Benkő Loránd, Pais Dezső. Bp., 1963)
Gondolatok Pais Dezső születésnapján. – Egy évtized nyelvünk normatív jellegű változatainak vizsgálatában. 1960–1969. 1–2. (Magyar Nyelv, 1971)
A szótörténeti tanulságok általánosításának lehetőségeiről és korlátairól. (Az etimológia elmélete és módszerei. Az 1974. aug. 22–24. között rendezett nemzetközi konferencia előadásai. Szerk. Benkő Loránd, K. Sal Éva. Bp., 1976)
A pörköl ige történeti és nyelvjárási képéhez. – A pápaszemmel kapcsolatos képértelmezésekhez. (Magyar Nyelv, 1980)
A régebbi, régibb típusú alakpárokról. (A magyar nyelv grammatikája. A Magyar Nyelvészek III. Nemzetközi Kongresszusának előadásai. Szerk. Imre Samu, Szathmári István és Szűts László. Bp., 1980)
A Nagyszótár műhelyvitájához. (Magyar Nyelv, 1997)
A hagyományos stílusértékek védelmében. (Emlékkönyv B. Lőrinczy Éva hetvenedik születésnapjára. Szerk. Bp., 1997)
„Valahol minden emberi lényben van valami örökkévaló.” Mensáros László élete és pályafutása. 1926–1993. Sajtó alá rend., szerk. P. Török Annával. (A Mensáros László Alapítvány kiadványa. Bp., 2001).

Irodalom

Irod.: Grétsy László: H. E.: Szótanulmányok a szellemi élet középkori magyar kifejezésanyagának köréből. (Magyar Nyelvőr, 1959)
Hámori Antónia, S.: H. E. emlékének. (Magyar Nyelv, 2002)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője