Hexendorf Edit
nyelvész, nyelvtörténész, művelődéstörténész
Születési adatok
1927. május 10.
Budapest
Halálozási adatok
2001. december 15.
Budapest
Család
Az ELTE BTK-n magyar–latin–lélektan szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1950), a nyelvészeti tudományok kandidátusa (1957).Iskola
Budapesten, a XVIII. kerületben általános iskolai tanár (1950–1951). Az ELTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék gyakornoka, tanársegéde (1951–1956), egy. adjunktusa (1956. aug.–1959?), az ELTE Egyetemi Könyvtára munkatársa (1959–1963). Az MTA Nyelvtudományi Intézete tud. segédmunkatársa (1955), tud. munkatársa, főmunkatársa (1963–1993). Az MTA–TMB-n Pais Dezső aspiránsa (1952–1955).Életút
Középkori szövegemlékeink szótani és mondattani kutatásával, művelődéstörténeti kérdéseivel foglalkozott. Elsők között vizsgálta a szellemi műveltségre vonatkozó magyar nyelvi kifejezéskészlet kialakulását. Részt vett A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára és a Helyesírási Tanácsadó Szótár készítésében, majd az MTA Nyelvtudományi Intézetében az Akadémiai Nagyszótár munkálatainak vezetője. Az Intézettől való megválása után – több neves művész közreműködésével – alapítványt kezdeményezett Mensáros László színművész tiszteletére, emlékének ápolására és az ő szellemiségét képviselő fiatal művészek támogatására. Munka Érdemrend (ezüst, 1987). Akadémiai Jutalom (1952), Akadémiai Díj (1978 és 1996).Főbb művei
F. m.: Kérdő-felkiáltó fordulat az Ómagyar Máriasiralomban? (Magyar Nyelv, 1949)Az eszközök és a velük végzett műveletek elnevezésének kérdéséhez. (Magyar Nyelv, 1952)
A hallgató szempontjának érvényesülése a beszédben. (Magyar Nyelv, 1953)
A nyomatékosítás és tagadás mondatbeli összeszövődésének kérdéséhez. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya Közleményei, 1954)
A Bibliának, változatainak és részleteinek elnevezései középkori nyelvemlékeinkben. (Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára. Szerk. Bárczi Géza, Benkő Loránd. Bp., 1956)
A mar ige családja. 1–2. (Magyar Nyelv, 1956)
A kis és nagy kezdőbetűk. Az írásjelek. (Helyesírásunk időszerű kérdései. Bp., 1956–1962)
A szellemi műveltségre vonatkozó magyar nyelvi kifejezéskészlet kialakulásának kezdetei. Kand. értek. (Bp., 1956)
Szótanulmányok a szellemi élet középkori magyar kifejezésanyagának köréből. (Nyelvtudományi értekezések. 15. Bp., 1958)
A budapesti tudományegyetem a Tanácsköztársaság idején. Adatgyűjtemény. Összeáll. Pálvölgyi Endrével, Szentmihályi Jánossal. Az Egyetemi Könyvtárra vonatkozó adatokat Tóth András gyűjtötte. A bevezetést Ortutay Gyula írta. (Bibliográfiák az egyetemi oktatás számára. 12. Bp., 1959)
Névtudományi vizsgálatok. – A magyar nyelv irodalmi vizsgálata 1945 és 1959 között. (Magyar Nyelvőr, 1960)
Helyesírási tanácsadó szótár. Többekkel. (Bp., 1961
2. kiad. 1964
7. kiad. 1977
9. kiad. 1983)
A készülő magyar etimológiai szótár. (Magyar Tudomány, 1962)
A nőket jelölő névformák használatának kérdéséhez. – A ‘lelkiismeret’ magyar nyelvű kifejezéseinek kérdéséhez. (Magyar Nyelvőr, 1963)
A könyv szó élete középkori nyelvemlékeinkben. (Szótörténeti és szófejtő tanulmányok. Szerk. Benkő Loránd, Pais Dezső. Bp., 1963)
Gondolatok Pais Dezső születésnapján. – Egy évtized nyelvünk normatív jellegű változatainak vizsgálatában. 1960–1969. 1–2. (Magyar Nyelv, 1971)
A szótörténeti tanulságok általánosításának lehetőségeiről és korlátairól. (Az etimológia elmélete és módszerei. Az 1974. aug. 22–24. között rendezett nemzetközi konferencia előadásai. Szerk. Benkő Loránd, K. Sal Éva. Bp., 1976)
A pörköl ige történeti és nyelvjárási képéhez. – A pápaszemmel kapcsolatos képértelmezésekhez. (Magyar Nyelv, 1980)
A régebbi, régibb típusú alakpárokról. (A magyar nyelv grammatikája. A Magyar Nyelvészek III. Nemzetközi Kongresszusának előadásai. Szerk. Imre Samu, Szathmári István és Szűts László. Bp., 1980)
A Nagyszótár műhelyvitájához. (Magyar Nyelv, 1997)
A hagyományos stílusértékek védelmében. (Emlékkönyv B. Lőrinczy Éva hetvenedik születésnapjára. Szerk. Bp., 1997)
„Valahol minden emberi lényben van valami örökkévaló.” Mensáros László élete és pályafutása. 1926–1993. Sajtó alá rend., szerk. P. Török Annával. (A Mensáros László Alapítvány kiadványa. Bp., 2001).
Irodalom
Irod.: Grétsy László: H. E.: Szótanulmányok a szellemi élet középkori magyar kifejezésanyagának köréből. (Magyar Nyelvőr, 1959)Hámori Antónia, S.: H. E. emlékének. (Magyar Nyelv, 2002)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (603), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)