Herke Sándor
Herke Sándor

2024. április 18. Csütörtök

Herke Sándor

vegyészmérnök, talajkutató

Születési adatok

1882. szeptember 18.

Csongrád, Csongrád vármegye

Halálozási adatok

1970. december 15.

Szeged, Csongrád megye

Temetési adatok

1970. december 18.

Szeged

Belvárosi Temető


Család

Nagyszülei, anyai: Tari László (†1887. szept. 16. Csongrád) nagybirtokos, a Tari és Eszes gőzmalomcég tulajdonosa, Tari József hajóács fia; Blázsik Julianna.

Szülei: Herke Ferenc, Tari Mária.

Testvérei: dr. Herke Ferenc (1877. máj. 19. Csongrád–1950. máj. 19. Bp. Temetés: 1950. máj. 24. Csongrád, családi sírbolt) jogász, ítélőtáblai elnök és Fekete Lászlóné Herke Janka (1888. jún. 19. Csongrád); féltestvére: dr. Herke László (1893. nov. 23. Csongrád–1973. máj. Kecskemét, Bács-Kiskun m.) jogász, Csongrád polgármestere (1941–1944).

Felesége: 1910. nov. 9.–1970. dec. 15.: zithaviai Bobest Irén (1889. febr. 13. Magyaróvár, Moson vm.–1971. febr. 17. Szeged. Temetés: 1971. febr. 22. Szeged, Belvárosi Temető), dr. Bobest István (1854–1920. jan. 22. Magyaróvár. Temetés: 1920. jan. 24. Magyaróvár, Katolikus Temető) ügyvéd, Moson vm. törvényhatósági bizottsági tagja és nozdroviczi Nozdroviczky Vilma leánya.

Gyermeke, leánya: dr. Arany Sándorné Herke Ilona (1913. aug. 15. Magyaróvár–1974. aug. 18. Debrecen, Hajdú-Bihar m. Temetés: 1974. aug. 27. Debrecen, Köztemető) és Katona Endréné Herke Sarolta.

Herke Ilona férje: Arany Sándor (1899. márc. 4. Mezőtúr, Jász-Nagykun-Szolnok vm.–1984. febr. 16. Debrecen) vegyészmérnök, tudománydoktor (1954), Kossuth-díjas (1958).

Gyermekei, fia: Arany Sándor (1939. júl. 16. Debrecen–2012. máj. 3. Debrecen) vegyészmérnök, a Biogal Rt. vezérigazgatója (1992–2001) és dr. Arany László (1942. jan. 18. Debrecen) orvos, radiológus, kandidátus; leánya: Arany Ilona (1944. febr. 3. Debrecen) matematikus, kandidátus, egy. docens.

Iskola

Elemi és polgári iskoláit Csongrádon, középiskolai tanulmányait Kiskunfélegyházán és Szentesen végezte, a szentesi Horváth Mihály Gimnmáziumban éretts. (1900).

A budapesti József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. szerzett (1905), a lipcsei egyetemen talajbakteriológiai tanulmányokat folytatott (1912).

A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (életművéért, 1961).

Életút

A magyaróvári Növénytermelési Intézet segédvegyésze, vegyésze (1905–1912), fővegyésze (1912–1924). A szegedi Talajtani és Agrokémiai Kísérleti Állomás vezetője (1924–1940), kísérletügyi főigazgatója (1940–1943), a talajjavítások országos irányításával megbízott miniszteri biztos (1943–1947).

Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Mezőgazdasági Kar Keszthelyi Osztály Talajtani Tanszékének ny. r. tanára (1947–1948). A szegedi Mezőgazdasági Intézet, ill. a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet nyugdíjas tud. tanácsadója.

A magyarországi talajtani tudomány iskolateremtő személyisége, kiemelkedő eredményeket ért el a szikes talajok kutatása terén. Sikerült tisztáznia a Duna–Tisza közi szikes talajok kialakulásának körülményeit. Elméleti kutatásaira alapozva számos korszerű talajjavítási módszert dolgozott ki, amelyeket széles körben alkalmaztak. Munkássága nyomán megindult a magyarországi altalajterítés gépesítése és kezdeményezésére alakultak meg a magyarországi talajjavító vállalatok. A Dunavölgye kedvezőtlen adottságait vizsgálva kidolgozta a rizstermesztés korszerű agrotechnikáját. Foglalkozott még a magyar zabok minőségvizsgálatával, a cukorrépa-termesztés fokozásával, nemzetközileg is különösen értékes megállapításokat tett a talajokban élő, nitrogént megkötő baktériumok, elsősorban a Bacterium radicicola vizsgálata terén.

Emlékezet

Herke Sándor Szegeden élt és tevékenykedett, a Szegedi Belvárosi Temetőben nyugszik. Emléktábláját a szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet épületének róla elnevezett, Herke Sándor utcai falán helyezték el (a domborműves réz és mészkő emléktábla Tápai Antal szobrászművész alkotása, felavatták: 1976. szept. 17-én). Születésének 100. évfordulóján a szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet (GKI), az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minsiztérium (MÉM) Talajtani Bizottsága és a Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Talajtani Bizottsága emlékülést rendezett tiszteletére (Szegeden, a GKI-ben, 1982. szept. 28-án, ahol munkásságát kiállításon is bemutatták).

Elismerés

A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1954).

Kossuth-díj (1955).

Főbb művei

F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: A sörárpa értékbírálata – bonitálása. (Az Országos Magyar Kir. Növénytermelési Kísérleti Állomás kiadványa. Bp., 1910)
A szegedi Fehértó talajviszonyai. – A szikes talaj hasznosítása rizstermesztéssel. – Szódás talajú lecsapolt területeken végzett hasznosítási kísérletek. (A magyar szikesek. Bp., 1934)
Szikjavítási kérdések. Az MTA Agrártudományok Osztályán tartott továbbképző konferencia segédanyaga. (Bp., Tankönyvkiadó, 1951)
Szikes talajok javítása és hasznosítása a Duna völgyében. Monográfia. Szerk., sajtó alá rend., a bevezetőt írta. Darab Katalin. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1983).

F. m.: tanulmányai: A cukorrépa nitrogénvegyületeinek jelentősége. (Vegyészeti Lapok, 1908)
Wirkung grosser Stickatoffgaben auf die Zuckerrübe. – Über die Verteilung des Zuckers sowie der Nichtzuckerstoffe in der Zuckerrübe. (Zeitschrift für Zuckerindustrie und Landwirtschaft, 1911)
Einfluss verschiedener Wassermengen auf die Ernte und Qualität der Zuckerrübe. – Über die Zusammensetzung verschiedenen grosser Zuckerrüben. (Zeitschrift für Zuckerindustrie und Landwirtschaft, 1912)
Trágyázási kísérletek szódás talajú gyepeken. (Mezőgazdasági Kutatások, 1933)
A hazai szikes talajok hasznosításának gazdasági kérdései. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közleményei, 1938. 4-6.)
Szódás-szikesek javítása. 1–2. (Agrokémia, 1949–1950)
A nátriumsók szerepe a szikes talajok javításánál. (Mezőgazdasági Tudományos Közlemények, 1950)
Mésztelen szikesek javítása gépierővel. Prettenhoffer Imrével. (Agrártudomány, 1951)
Szódás talajú gyepek hozamának növelése. – A meszes szikesek javítása lignitporral. (A Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Évkönyve, 1951)
Szikjavítási kérdések. (Bp., 1951)
A meszes szikesek és azok javítása. (Agrártudomány, 1952)
A Duna–Tisza közi szódás talajú rétek és legelők hozamának növelése. (Agrártudomány, 1953)
Adatok a meszes szikesek javításához. (Agrokémia és Talajtan, 1954)
A Duna-völgy szikeseinek javítása és hasznosítása. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1957. 1-4.)
Durch Lignitstaub bedingte Veränderungen im Heuertrag von Puccinellia L. Rasenflächen und in den Eigenschaften des Bodens. (Acta Agronomica, 1958)
A hidrológiai viszonyok szerepe a Duna–Tisza közötti szikesek keletkezésében. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1962. 3-4.)
A belvízrendezés szerepe a szikesek sajátságainak változásában a Duna–Tisza közén. (Hidrológiai Közlöny, 1964. 1.).

F. m.: tanulmányai a Kísérletügyi Közleményekben: A zab minőségére befolyást gyakorló tényezők. (1906. 5.)
Adatok az árpa nitrogéntartalmához. (1907. 4.)
A cukorrépa káros nitrogénvegyületeiről. (1908. 1.)
Adatok a magyar cukorrépák nitrogéntartalmához. (1909. 2.)
A cukor és a nem cukoranyagok elosztódása répában. Floderer Sándorral. (1911. 1.)
Az erős nitrogéntrágyázás hatása a cukorrépára. (1911. 5.)
A különböző vízmennyiség befolyása a cukorrépatermesztés mennyiségére és minőségére. – Adatok a különböző nagyságú cukorrépák összetételéhez. (1911. 6.)
Csillagfürt és szeradella oltási kísérletek. (1912. 1.)
Adatok a pillangós virágú növények nitrogénfelvételéhez. (1912. 5.)
Adatok a gyökérgumó baktériumok életműködéséhez, valamint a „Nitragin” és az „Azotogon” bakteriológiai vizsgálata. – A mészsalétrom trágyaértéke. (1913)
A chilisalétrom, a kénsavas ammonium és a mésznitrogén hatásának megállapítása tenyészedény-kísérletekkel. (1915. 2.)
A csontliszt foszforsavának trágyázó hatása. Összefoglaló irodalom. – A víz mint tenyésztényező a pillangós virágú növényeknél. (1915. 4.)
A foszforsav befolyása a cukorbontásra talajban. – Talaj-csíramentesítés formaldehiddel. (1915. 5-6.)
A talaj phosphorsav-szükségletének megállapítása. – A gyökérkiválasztás és annak jelentősége a talaj tápanyagainak oldásánál. (1916. 3-4.)
A könnyen és nehezen oldható phosphorsav értékesítése a növény fejlődésének különböző szakaszaiban. (1919. 1.)
A gyökérkiválasztások jelentősége a foszforsav kihasználására. – A gyökerek szénsav-, cukor- stb. kiválasztásáról. (1921. 2.)
Trágyázási kísérletek Martin-salakkal. (1921. 3.)
Az ammonifikáció és a nitrifikáció erélyességének befolyása a termőképességre. (1922. 1-4.).

F. m.: népszerű írásai: Tabako. – Még egyszer a Tabako. (Borászati Lapok és Mezőgazdasági Szemle, 1906)
A zab héjtartalma. (Mezőgazdasági Szemle, 1907)
A mesterséges trágyasók hatása a talaj fizikai tulajdonságaira. – A növények káliumfelvételéről. (Mezőgazdasági Szemle, 1909)
A talajok trágyaszükségletéről. – A műtrágyák fajsúlyáról. – A mesterséges trágyákban lévő tápanyagok kihasználása. – A zab műtrágyázása. (Termelés, 1910)
Az őszi gabonafélék őszi és tavaszi nitrogéntrágyázása. (Erdélyi Gazda, 1910)
Az árpa trágyázásáról. (Gazdák Független Ujsága, 1910)
A mészsalétrom trágyaértéke. 1–2. (Mezőgazdasági Szemle, 1913)
A szikes talajok javítása. (Magyar Róna, 1925)
Szikjavítás meszezéssel. (Magyar Róna, 1926)
A szikes talajok válfajai és tulajdonságai. – A homoktalajok termőképességének növelése. (Alföldi Mezőgazdaság, 1927)
Szikes talajaink megjavítása. (Mezőgazdasági Közlöny, 1943)
Szikjavítás sárgafölddel, gépek igénybevételével. (Magyar Föld, 1943)
A dunavölgyi szikesek. (Élet és Tudomány, 1955. 50.)
Rizstermesztés a Duna völgyében. (Természet és Társadalom, 1956. 5.).

F. m.: népszerű írásai a Gazdasági Lapokban: A trágyázás hatása kultúrnövényeink termésére. (1907)
Az organikus nitrogéntrágyák értéke. (1908)
Trágyázási kísérletek mésznitrogénnel az őszi gabonafélékhez és a cukorrépához. – Zöldtrágyázás kötöttebb talajon. (1910)
A hüvelyesek gyökérgumó-baktériumainak jelentősége. (1913)
Az istállótrágya nitrogénvesztesége. 1–4. (1923).

F. m.: népszerű írásai a Köztelekben: A trágyázás befolyása a nitrogénkötő baktériumok életműködésére. (1913)
A talajbakteriológia jelenlegi állásáról. (1914)
A talaj foszforsav-szükségletének megállapítása. (1918)
A foszfátok előállításának új módja. (1919)
Szarvasi szikjavítás. (1925)
A gazdasági növények fejlődése a javított szódás talajon. (1930)
Az újabb hazai risztermelés. 1–2. A sziki mézpázsit [Atropis limosa] jelentősége a szódás talajok gyepesítésénél és az Atropis-gyepek feljavítása. 1–2. (1933)
A sziki mézpázsitgyepek feljavítása. (1934)
A szikes talajok javítása nagyüzemszerűen. (1943).

Irodalom

Irod.: források: Elhunyt id. Tari László gőzmalom- és hajótulajdonos, Csongrád megye és Csongrád város bizottsági tagja. (Pesti Hírlap, 1887. szept. 19.)
Tari László halála. (Nemzet, 1887. szept. 21.)
Csongrád új polgármestere: dr. Herke László. (Szentesi Napló, 1941. nov. 18.)
Herke Sándor szegedi kutató nagyjelentőségű rizskísérletei. (Délmagyarország, 1954. szept. 29.)
Az 1955. évi Kossuth-díjasok. (Szabad Nép, 1955. márc. 16.)
Márkus Mihály: Vérbeli tudós. Öten az új Kossuth-díjasok közül. [Herke Sándor.] (Szabad Nép, 1955. márc. 18.)
Lontay László: Szeged új Kossuth-díjasai. [Herke Sándorról is.] (Magyar Nemzet, 1955. márc. 27.)
Horváth Sándor: A sziki mézpázsit haszna. Beszélgetés Herke Sándor Kossuth-díjas tudóssal. (Népszabadság, 1959. jan. 11.)
Illés Sándor: A fiatalság titka. Látogatás a beteg földek 80 éves professzoránál Szegeden. [Beszélgetés Herke Sándorral.] (Magyar Nemzet, 1962. nov. 11.)
Halálozás: Herke Sándorné Bobest Irén. (Délmagyarország, 1971. febr. 23.)
Halálozás: dr. Herke László. (Petőfi Népe, 1973. máj. 30.)
Elhunyt dr. Herke Sándor Kossuth-díjas egyetemi tanár. (Délmagyarország, 1970. dec. 17.–Magyar Nemzet, 1970. dec. 19.)
dr. Herke Sándor Kossuth-díjas tudós temetése. (Népszabadság, 1970. dec. 19.)
Herke Sándor. (Agrokémia és Talajtan, 1970)
Elhunyt dr. Arany Sándorné Herke Ilona. (Hajdú-Bihari Napló, 1974. aug. 24.)
Bátyai Jenő: Lapok a szegedi tudomány- és technikatörténetből. 13. Herke Sándor. (Délmagyarország, 1975. dec. 20.)
Radics Ferenc: Emléktábla Herke Sándornak. (Magyar Mezőgazdaság, 1978. 15.)
Emlékülés Szegeden. 100 éve született Herke Sándor. (Csongrád megyei Hírlap, 1982. szept. 29.).

Irod.: lexikonok, feldolgozások és műveiről: Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966)
Harmati István: Herke Sándor élete és munkássága. (H. S. 1882–1970. Szerk. Magassy Dániel, a bibliográfiát összeáll. Nagy Júlia. Szeged, 1982)
Lóczy Dénes: Herke Sándor: Szikes talajok javítása és hasznosítása a Duna völgyében. (Földrajzi Értesítő, 1984. 3.)
Szabolcs István: Herke Sándor: Szikes talajok javítása és hasznosítása a Duna völgyében. (Földrajzi Közlemények, 1985. 2.)
Magyar agrártörténeti életrajzok. I–III. köt. Szerk. Für Lajos és Pintér János. (Bp., 1987–1989)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008)
Keszthelyi életrajzi lexikon. (Keszthely, 2010).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZBS-Y72 (Herke Ferenc születési anyakönyve, 1877)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZB7-JDQ (Herke Sándor születési anyakönyve, 1882)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZXW-H2L (Herke Janka születési anyakönyve, 1888)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKT2-VFW (Bobest Irén születési anyakönyve, 1889)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZXC-X8G (Herke László születési anyakönyve, 1893)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NWS-HY6N (Herke Sándor és Bobest Irén házassági anyakönyve, 1910)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1P-1H3F (dr. Herke László és Greskovics Margit házassági anyakönyve, 1923)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7WJ4-KYN2 (Herke Ilona és dr. AranySándor házassági anyakönyve, 1938)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/297494 (dr. Herke Ferenc gyászjelentése, 1950)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68YJ-PYZH (dr. Herke Ferenc halotti anyakönyve, 1950)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/297505 (dr. Herke Sándor gyászjelentése, 1970)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/297506 (dr. Herke Sándorné Bobest Irén gyászjelentése, 1971)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NV1-Y9MR (Herke Ilona halotti anyakönyve, 1974)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/297500 (Herke Lászlóné Greskovics Margit gyászjelentése, 1983)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2024

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője