Család

Sz: Hepp Ferenc (†1920) kelmefestő, Szekeres Julianna (†1930). F: 1942-től Heinisch Erika testnevelő tanár. Fia: Hepp Ferenc, ifj. (1945. aug. 13. Újpest) sportorvos. Leányai: Hepp Erika (1943. júl. 25. Bp.), Hepp Judit (1946. dec. 20. Bp.) és Hepp Katalin (1951. jan. 5. Bp.) sportlövő.

Iskola

Elemi és középiskoláit Békésben végezte, a békési református reálgimnáziumban éretts. (1930); közben a bp.-i Kulcsár és Huppert Gyárban kelmefestő-tanonc (1924–1926). A TF-en testnevelő tanári okl. szerzett (1934); közben a genfi egyetem ösztöndíjasa (1933–1934). A Springfieldi Testnevelési Főiskolán (= Springfield College) B. S. (= Bachelor of Science, 1934), M. E. (= Master of Education, 1935), az Iowa Egyetemen PhD-fokozatot (1936), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen pszichológiából bölcsészdoktori okl. (1943); a TF-en magántanári képesítést szerzett (1941). A pszichológiai tudományok kandidátusa (1960). Kosárlabda mesteredző (1960).

Életút

A TF tanársegéde (1937–1941), r. tanára (1941–1951) és igazgatója (1947. dec. 1.–1951. aug. 26.). A bp.-i (óbudai) Árpád Gimnázium r. tanára (1938–1944) és a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem testnevelő tanára (1940–1944). Jugoszláviában szövetségi atlétikai edző (1938). A Sport Lap- és Könyvkiadó Vállalat lektora (1951–1952), az ELTE (1952–1953), az ÉME, ill. az ÉKME testnevelő tanára (1953–1958). A Testnevelési Tudományos Társaság (1945–1947) és a Testnevelés Tudományos Tanácsa (F. ) főtitkára (egyetemi tanári státuszban, 1954. márc. 1.–1958. dec. 31.), a Testnevelési Tudományos Kutató Intézet (TTKI) igazgatója (1959. jan. 1.–1969). Alapvető a tevékenysége a magyarországi testnevelőtanár-képzés továbbfejlesztésében, a szakérettségis rendszer kidolgozásában (Kerezsi Endrével, 1947). Az USA-ban ismerkedett meg a kosárlabdajátékkal, a sportág magyarországi elindítója (1935–1936). Nevéhez fűződik az első magyarországi kosárlabda-szabálykönyv kiadása (1938), jelentős szerepet játszott a sportág magyar szaknyelvének kialakításában. Emlékére a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) Hepp Ferenc-emléktornát rendezett (1982), az MKOSZ is több Hepp Ferenc-emlékkupát írt ki, elsősorban amatőr férfi és női kosárlabdacsapatok számára. A TF Hepp Ferenc-emlékérmet alapított (azon személyeknek, akik nagy jelentőségű tudományos eredményekkel gazdagították a testnevelés- és sporttudomány, 1982). Születésének 100. évfordulóján a Semmelweis Egyetem Testnevelés- és Sporttudományi Kara (= TF), a MOB, az MKOSZ és a Magyar Sporttudományi Társaság Hepp Ferenc-emlékkonferenciát rendezett (2009. nov.-ben), ill. a békési Jantyik Mátyás Városi Múzeum emlékkiállítást rendezett. Bronz mellszobra a TF Győri úti bejáratánál látható (Mihály Gábor szobrászművész alkotása; felavatták: 1993). Nevét vette fel a békési Hepp Ferenc Általános Iskola (1986-tól; Békési Kistérségi Hepp Ferenc Általános Iskola, 2012-től). Az intézmény 25. évfordulóját ötnapos rendezvénysorozattal ünnepelte az iskola (2011-ben). Róla nevezték el továbbá a TF dísztermét (Hepp Ferenc-terem).

Emlékezet

A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének (MKOSZ) alapító elnöke (1942–1980), első és máig egyetlen magyarként a Kosárlabda Dicsőség Csarnoka (Hall of Fame) tagja (1980). A Budapesti Rendőr SE (1947–1948), a Budapesti Kinizsi, a Budapesti Petőfi és a Munkaerőtartalékok Hivatala SE (MTHSE) edzője (1951–1956). A Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) technikai bizottságának tagja (1940–1960), a FIBA Pénzügyi Bizottságának elnöke (1960–1980). A Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) elnökségi tagja. Az UNESCO Testnevelési és Sport Világtanácsa (CIEPS) alapító alelnöke (1956–1972). A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a budapesti Haladás SE elnökségi tagja (1948–1956: megszakítással).

Elismertség

A Nemzeti Parasztpárt tagja (1946–1949).

Elismerés

Pro Universitate Díj (posztumusz, 1996).

Szerkesztés

A Testnevelés Tudomány (1954–1955), a Sport Tudomány c. folyóiratok főszerkesztője (1957-től).