Család

Sz: Hegedüs Sándor, kövendi Várady Anna. Testvére: Hegedüs Sándor (1847-1906) politikus, közgazdász.

Iskola

Középiskoláit a kolozsvári református kollégiumban végezte, a pesti református teológiai akadémián (1868–1870), a berlini és lipcsei egyetemen tanult (1870–1872), Kolozsvárott bölcsészdoktori okl. (1872), az esztétika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1886). Az MTA tagja (l.: 1896. máj. 18.; r.: 1910. ápr. 28.).

Életút

A kolozsvári református kollégiumban a klasszika-filológia r. tanára (1872–1887) és a kollégium igazgatója (1881–1887), A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1886–1887), a klasszika-filológia ny. r. tanára (1887–1891); közben a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar dékánja (1889–1890). A bp.-i tudományegyetemen a klasszika-filológia ny. r. tanára (1891–1920). Pályáját íróként kezdte, néhány színművét is bemutatták. Később érdeklődése a magyarországi és az itáliai humanizmus és a klasszikus görög és római drámairodalom felé fordult. Jelentősek Janus Pannoniusra és Petrarcára vonatkozó kutatásai. Műfordítóként elsősorban ókori görög és latin auktorokat, ill. klasszikus német szerzőket (pl. Schiller, Grillparzer, Goethe stb.) tolmácsolt.

Emlékezet

Orosházán hunyt el, a helyi Alvégi Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban).

Elismertség

Az MTA Klasszikus-filológiai Bizottsága elnöke (1910–1923). Az arezzói Accademia Petrarca tagja. Az Erdélyi Múzeum Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya titkára (1887–1891), a Kisfaludy Társaság r. tagja (1893). A Budapesti Philologiai Társaság alelnöke (1902-től).

Szerkesztés

Az Erdélyi Múzeum szerkesztője (1887–1891).